-Paul minden rendben? - kérdezte Emily.

Paul nem válaszolt, pár lépést tett előre a lány felé majd finoman megfogta a kezét, a lány pedig ahelyet hogy lerázta volna vagy távolabb lépett volna inkább közelébb hajol egy kicsit és felemelte a másik kezét amit nem Paul fogott és az arcára tette, Paul pedig gyengeden mosolyogva simult bele az érintésbe. Az egész jelenet filmbe illően meghitt és bizalmas volt, mégis olyan természetesen jött.

-Khm... Elmagyaráznád, hogy mi történt az élőbb, habár van egy elég erős sejtésem. - Vetett véget a pillanatnak Sam.

A lány levette a kezét fiú arcáról, aki egy csalódott sóhajtással reagált az érintés hiányára, majd a vezetőre nézett, viszont a lány kezét még mindig  nem engedte el, és valahogy nem is szerette volna. Odavezette a lány a kanapéval szemben lévő fotelhez majd leültette rá míg ő a karfáján foglalt helyet.

-Szerintem tudod, hogy mi történt most. - sóhajtott egyett Sam.

-Ettől tartottam. Persze ne értsd félre örülünk neki hogy végre te is bevésődtél nem erről van szó csak egyszerűen semmit nem tudunk a lányról. - sóhajtott gondterhelten Sam.

-Senkinek nem hagyom hogy bántsa. - vágta rá határozottan Paul, és a légkörben is  érezni lehetett a feszültséget.

-Jól van. Gyertek mennyünk reggelizni, hisz még csak nem is ettünk. Biztos te is éhes vagy  kis Írisz.- csapta össze a kezét Emily véget vetve ennek a nyomot hangulatnak.

-Írisz? - kérdezte meglepődve Paul.

-Mért ne? Szerintem szép név és illik hozzá. Ártatlan és tiszta, valamint azt mondtátok hogy olyan az illata mint az írisznek. - magyarázta meg a gondolatmenetét  Emily.

-Írisz... - ízlelgette a nevet Paul miközben a lányra nézett, aki szintén őt néztem, majd boldogan elmosolyodott.

-Rendben, akkor legyen Írisz. - mondta gyengéden mosolyogva.

-Akkor mutatkozzunk be! - vetette fel az ötletet Seth.

-Minek hisz úgysem érti. - válaszolta morcosan Leah.  Viszont így bezsebelt két szigorú pillantást is, az egyik persze Sam volt, a másik pedig Paul akinek nem tetszett Leah ellenszenve a bevésődőtje írtán.

Rendkívül furcsa érzés volt ez, mintha valami elemi erővel húzna felé, egy csodálatos, megnyugtató érzés. Ahogy a puha kis keze elveszik az Ő hatalmas kezében.

-Akkor kezdem én! Seth Clearwater vagyok. A kanapén jobbról balra Jered, Quil és a nővérem Leah.  Valamint az alfánk Sam, a többiek pedig még nincsenek itt de majd velük is megismerkedsz majd.- mutatott be mindenkit Seth.

Írisz csak mosolygot mindenkire, még Leahra is, a vidám mosolya a többiek arcára is mosolyt csallt.

-Na most hogy ez is megvolt, gyertek mennyünk enni. Biztos éhesek vagytok már! - terelt mindenkit az ebédlőbe Emily.

-Na végre... Farkas éhes vagyok. - indult meg elsőként röhögve a konyhába Jered.

-Te mikor nem vagy éhes? - ment utánna Seth.

-Hékás, kiccakozom a füled, kisfarkas. - várta be Jered Sethet és belekarolt majd adot egy barackot a fejére.

Őket követte Quil, majd Sam is egy halk fáradt mégis vidám sóhajjal. A nappaliban már csak Paul és Írisz maradt, a lány kíváncsian nézte a farkast, egyikük sem szólalt meg, nem kellettek szavak. Paul felállt és a kezét nyújtotta a lánynak, aki gondolkozás nélkül megfogta a segítő kezeket és együtt kézen fogva mentek a többiek után.

Bent már mindenki elfoglalta a helyét, Paul és Írisz  is leültek egymás mellé, Emily pedig egy tálcán hozta a frissen sült, palacsintát, rántottát, mindet természetesen extra nagy adagban ismerve a fiúk " farkas" étvágyát.

Írsz kicsit megilletődve nézett körül, tanácstalannak tünt, viszont Paul segített neki. A tányérjára tett egy palacsintát, szépen felvágta neki majd az egyiket a villára szúrva megettete az újdonsült védencét, mindezt olyan türelmmel és odaadással csinálta hogy a többiek csak néztek és ámultak. Ha valaki ezt úgy meséli el 1000% hogy nem hittek volna neki. Persze szerették Paul olyannak amilyen, de Paul nem  a türelmes, és gyengédség minta példánya. Persze ennek  a változásnak az okát csak azok érthették akik szintúgy bevésődtek már. Természetes hogy a farkas élete 180 fokos fordulatot vesz, hiszen az élete javát mostmár a lenyomata fogja jelenteni, az egyetlen akit valaha is szeretni fog.

Írisz miután Paul megmutatta hogy kell villával és késsel enni, már ment neki is. Gyorsan tanult, Írisz számára most minden új volt és ismeretlen, furcsává tette neki hogy bár nem emlékszik semmire, mégis a mellete ülő fiúban az első pillanattól kezdve megbízott.

Miután sikeresen elpusztították a reggelit, Emily a lányt elrabolta Paul kezéből és az emelet felé vezette, mondván ha ilyen lengén van felőltözve megfázik. Paul bár morogva de engedett Emilynek de a szemét a lányról addig nem vette le még el nem hagyták a szobát.

-Paul... Beszélnünk kell! - szólalt meg Sam. Paul csak bólintott majd kimentek a többiekhez a nappaliba.

-Ell kell vinnünk a lányt orvoshoz, nem tudjuk mi történt vele de az nem normális hogy nem emlékszik semmire. - Sam

-Igen, tudom. - Paul

-Viszont nem tudjuk hogy természetfeletti e vagy sem, így beszéltem Jacobal hogy Carlise fogja megvizsgálni. - Sam

-Sam... Ez nem lehet! Majd pont a vérszívók fognak nekünk segíteni. Nem hagyom hogy hozzáérjenek!- dühödött be Paul. Még a bevésődés előtt is gondjai voltak a düh álltal kiváltott átváltozás kontrollásával m, most pedig hogy a vámpirok közé kell vinni a lenyomatát rendkívül felidegesítette.

-Paul... Ott leszünk mi is, nem fog baja esni!- próbálta megnyugtatni Sam.

Viszont nem igazán hatott, de kinyilt az ajtó és lassan belépett Írisz. Paul pedig még a nevét is elfelejtette abban a pillanatban. Írisz egy fekete passzos farmert viselt egy egyszerű hosszú ujjúval ami sötét kék volt mégis Paul számára akkor is ő volt a leggyönyörübb a világon.

Írisz amint észrevette Pault odalépkedett hozzá és megfogta a kezét, mindezt olyan természetessen mintha mindig ezt csináltak volna, majd a másik kezét Paul arcára tette pont ugy mint az első találkozásukkor. Paul pedig belesimult a puha kis kézbe, a dühe egyik pillanatról a másikra eltűnt és most csak a lány higany szürke szemeibe nézett amikben boldogan veszett el.

Sziasztok! 😍😍❤️
Igyekeztem minnél hamarabb hozni a részeket mert most nagyon elmémben vagyok.🤔😇😂
Remélem tetszett, várom a kommenteket is! 😍😍❤️