{Jessica szemszöge}

A fülem majd ki robbant, a fénygömb pedig már a retinámat égette. Oldalra néztem hátha észreveszek valamit , de semmi nem lett hasznomra.
Majd Kirké lassan elkezdte letenni a másik kezét is, aztán erős lökést éreztem a melkasomon és repülni kezdtem hátrafele de akkora sebességgel hogy majdnem leesett a fejem. Mindjárt neki csapódok az oszlopnak a többiekkel együtt. Már nem is tűnt olyan ilyesztőnek a halál. Hisz már megtörtént velem.
Oldalra néztem és azt láttam hogy Zoe
Mindkét karját maga elé tartja és mintha egy láthatatlan kötélbe próbálna kapaszkodni. Majd a kezéből kék szikrák kezdtek pattogni ,és hirtelen megálltam a levegőben, majd óvatosan leszálltam a földre. Ezt biztosan nem Kirké csinálta. És közülünk senki se tud varázsolni. Csak Zoé. Te jó Hádész hisz Hekaté lánya!
Ránéztem és lefagytam. Már egészen a jobb könyökéig kék volt.

-Ügyes. De amatőr varázslat-mondta Kirké-kár hogy mostmár sose jössz rá mekkora hatalmad is van

-Hatalom? Mégis miről beszél? Minden Hekatés tud varázsolni-mondta ingerülten Zoe

-Ó ez igaz drágám de eggyik se tud ilyet csinálni: -folytatta bályos hangon Kirké. Majd előre tartotta a kezét és abból zöld füst kezdett szivárogni Zoe felé. Mozdulni se tudtam. A füst méreg  ebben biztos vagyok. Mégse tudtam mozdulni. A fájdalomés  a félelem lebénított. Zoe becsukta a szemét tátogni kezdett. Haja enyhén megemelkedett körülötte, és mint láthattam nagyon ellazult. Nyugodtan a feje felé emelte a kezét és csettintett. A zöld füst remegni kezdett majd csillámporrá robbant. Majd csilingelve hullott a földre. Ez nem olyan varázslat volt mint Kirkéé. Kirké kegyetlen volt, minden porcikájából sütött a báj, de a „maszk” alatt egy kegyetlen és hatalom vágyó nő lapult. Aphroditésként megtanultam hogy álljak ellent az ilyen csaábításnak és használjam fel az ellenségem ellen. De Zoe más volt. Ő belőle áradt a hit, és az igazi báj.
Zoe kinyitotta a szemét és mint látszódott nagyon szédült. Nyilván nem tud az örökké valóságig varázsolni.

-Na megmondtam vagy megmondtam?-húzta a szályát mosolyra Kirké-még nem tudod hogy használd de...nekem ez tökéletesen megfelel

Elegem van ebből a tyúkból. Akár Európáig tudnám kergetni. Majd hirtelen a levegő remegni kezdett Kirké körül. Aztán egy hatalmas kalapács jelent meg fölötte majd rácsapott. A gigászi kalapács fölemelkedett, alatta pedig egy csontváz hevert körülötte tócsákban vér. Kirkének annyi. Majd a levegő újra megremegett és a csontváz a kalapáccsal és a vérrel mindenestűl eltűnt. És újra ott állt Kirké épen fehér khitónban.

Zoera pillantottam és a lány ugyanolyan meglepett volt mint én. Szóval nem csak hallucinálltam. A többiek is látták

-Ó csodálatosan bánsz a köddel aranyom! Nem akarsz mellém állni? És te is jöhetnél szépségem-mondta Kirké rámnézve

-Kösz nem. Jobb nekem itt-feleltem

-Ó és drágaságom itt mégis mire mész? Mindíg a férfiak aratják le a babérokatt. Hány híres lány félvérről tudsz?

Hát hogy most bevalljam ezzel megfogott.

-Atlanté, Annabeth Chase...-feleltem

-Á Annabeth Chase! Járt már nálam ő is visszautasította az ajánlatom. Olyan fontos volt neki az a férfi egyed-mondta undorodva

-De nem csak ők vannak ott van még Piper Mclean és Hazel L...-kezdtem

-Ők hárman a jelen hősei. A múltból Atlantén kívül mennyit tudsz felsorolni?

Be kell hogy valljam ebben igaza volt. Nem. Nem. Megint varázslattal próbálkozik. És mi van Sammel? Ahogy ismerem mindig kiáll mindenkiért mi van vele?
Felénéztem és láttam hogy félig meddig tátott szájjal bámulja Kirkét. De a szemében volt valami furcsa. Mert nem zöld volt hanem...kék. Zoe szerint amikor furán viselkedtem zöld volt a szemem, Samé most kék. Vagyis Kirké varázsolt el bennünket!

-Maga csinálta. Maga csinálta ugye?-kérdeztem és Sam felé mutattam

-Való igazság hogy az én kezem is benne van. De nem én csináltam az egészet

-Akkor ki?-kérdezte Zoe

-Te drágám te csináltad a bő részét