{Zoe szemszöge}

**********2 nappal később***********

Már két nap telt el a küldetés sikere óta. Azóta végig caflattunk ugyanazokon az úton amin oda mentünk. Majd kezdett ismerős lenni a környék. Majd Megláttuk az East River csillogó vizét.
************************************

Mikor megláttam a tábor kapuját, olyan melegség, és megnyugvás járt át, amit már régóta nem éreztem. Bementem és lenéztem a völgybe. A félvérek boldogan harcoltak, és és a pegazuson szálltak az égen. Ráláttam a Nagy Házra, a gyengélkedőre, a láva falra, a tóra, az erdőbe, és az akadály pályára amivel még mindig nem békéltem meg. Boldogan szaladtam le a domb oldalon az eper bokrok mellett. Mintha ezer éve lett volna hogy ilyedtemben beszaladtam a táborba egy empusza elől. Pedig csak egy hete történt!  Akkor még nem tudtam milyen is igazából a világ. Akkor félelemmel telve, most örömmel telve szaladtamefelé. A napfény belesütött a szemembe, a szél újjult erővel töltött fel. Leértem a völgybe és nemsokára Jessica és Sam is megérkezett az oldalamra.

-Végre vissza értünk.-mondta Sam

-Ha megbocsátotok, nekem most mennem kell az Aphrodité bungallóba, ugyanis már napok óta nem látott a hajam fésűt-mindta Jessica, majd előre szaladt a bungallója felé.
-Akkor...most menjünk Kheirónhoz?-kérdeztem

-Valószínüleg. Ez volt az első küldetésen, még nem tudom-válaszolt

************************************
Még csak 2-szer jártam a Nagy Házban, de mind a kétszer lenyűgözött. Ez most se volt másogy. A falak otthonosak, és melegséget sugároztak. Végül egy tágas szobában találtuk meg Kheirónt. Fehér csődör alakjában találtunk rá.

-Öhmm...Kheirón?-kezdte Sam

-Á, sikeresen visszatértetek. Gondolom sikerült a küldetés. És hol van Jessica ?

- Elment a bungallójába szépítkezni-mondtam

-Rendben. Örömmel hallom hogy mind túléltétek. Nyugodtan elmehettek, és mostmár szabadok vagytok. -mondta Kheirón kedvesen

-Rendben köszönjük-mondta Sam

Sammel kimentünk a szobából majd a Nagy Házból.

-Hát akkor szia. Vacsoránál majd tali -mondtam

-Oké. Szia!-kacsintott rám Sam majd előre futott

Boldogan sétáltam el a bungallómig. Még csak pár éjszakát töltöttem ott de máris az othonomnak érzem. Mikor elösször láttam hogy a falai feketék, de ha jobban megnézem, akkor látszódik hogy igazából sötét lila. A tetején Hekaté szimbóluma, a három hold látható. Csodás motívomokat vésztek bele. Az ajtó két  oldalán egy-egy ezüst kulcs. A tipikus görög oszlopok is lilák, de ezek valamivel világosabbak. Benyitottam. Azonnal megcsapott a fűszerek, és még valamilyen növény illata. Bent kellemes meleg volt. A kék falak tökéletesen feldobták a hangulatot. Világos volt, ami most egyáltalán nem zavart a sok sötétség után. A szoba túloldalán sorakoztak az ágyak. Minden ágy mellett volt egy kis polc amire rakhatta mindenki a saját cuccait, és volt egy plusz tábori póló vész esetére. Mindegyik ágy szépen be volt ágyazva még az enyém is. Az ágyak mellett egy pult, amin lehetett bájitalokat keverni. Mögötte egy polc amin voltak az alapanyagok. Csak egyedül Donna volt a  bungalóban. Sötét barna haját lófarokba fogta, és egy narancs CHB-s pólót viselt shorttal.

Mielőtt köszönhetően volna neki, ő előbb észrevett. Szeme felcsillant és máris odarohant hozzám, majd megölelt. Miután elengedett megszólalt.

-Üdv újra itt-mosolygott

-Köszi

-Gyere, adok másik pólót. Ez már úgy lóg rajtad hogy fáj nézni.

Végignéztem magamon. Valóban a pólóm egy-két helyen elszakadt, de azért nem volt olyan vészes. De elfogadtam Donna ajánlatát, aki elővett egy CHB pólót. Átvettem, a régi pólómat meg ledobtam az ágyam szélére

-Nincs kedved eljönni valahova? A parta vagy valahová?-kérdeztem tőle

-Köszi de most nem, még fel kell takarítanom a kiömlött bájitalom. Vagy ha nem, Kimarja a pultot.

-Ne segítsek?

-Köszi de nem kell. Menj csak, nézz körül, még úgyis alig ismered a tábort-mondta

-Rendben akkor szia!-mondtam

-Szia!

Becsukjam magam után az ajtót, majd elindultam a tengerpart felé
************************************
Szerencsére senki sem volt ott.
Levettem a cipőmet és mezítelen lábamat belefúrtam a homokba. Élveztem a tengerpart nyugalmát.
Majd támadt egy ötletem. Mi lenne ha megpróbálnék megint varázsolni. Most először nem önvédelemből. Felálltam és behunytam a szememet. Nem tudom mire koncentráltam, csak egyszerűen behunytam a szememet, és hagytam hogy az ösztöneim irányításának. Furcsa érzés járt át. A kezemből a lábamon, mintha mindenem bizsergett volna . Majd mikor kinyitottam a szemem, az a csodás látvány tárult elém, hogy a kezemből kék szokták pattognak, és a körülöttem lévő homok egy része lila lánggal ég. Elhúztam a kezem a láng fölött, ami furcsa módon hideg volt. Nagy élveztem. Majd abbahagytam a koncentálást, és a tűz elenyészett. Majd kinyújtott ám a kezemet, és ökölbe szorítottam a kezemet. Ezúttal lila füst kezdett szivárogni az öklömböl. Csodás érzés volt. És amint ez a füst a homokhoz ért, a homok zöldre szineződött. Még jó ideig eljátszogattam ezzel, majd visszaindultam a partra.

************************************
Épp az Aphroditésok bungallója előtt álltam, mikor pár lány kijött és megszólított

-Hé Jessi beszélt rólad te vagy a másik lány a küldetésről!-mondták

-I-igen én vagyok

-Gyere be kicsit kiszépítünk-mondta egy vöröshajú lány

-Köszi de nem kell

-De gyere csak

-De nem kell

-Légysziiii

-Köszönöm de én jól vagyok így.

Majd mind össze súgtak, odajöttek hozzám és elkezdték a karomnál fogva befelé húzni a bungallójukba.
Akárhogy tiltakoztam ők elhatározták hogy kiszépítenek és kész. Majd leültettek egy székre bent. Jessica is ott volt, mosolyogva nézett rám.

-Hát kicsit tényleg kéne rajtad segíteni-mondta

-De én így jól vagyok

-Ha túl leszel rajta, majd nem ezt mondod-mondta és odasétált mögém és elkezdte kifésülni a hajamat

Hát itt is vagyunk. Már csak egy fejezet van hátra, és azzal résszel véget ér ez a könyv. Mindenkinek nagyon szépen köszönöm aki voteolt, vagy csak olvasta a könyvet🧡😄

Akkor találkozzunk még egyszer ebben a könyvben a következő és egyben utolsó részben!!!

~ZoeNightside~