Előhúztam μίζερ-et és félelemmel telt szívvel vetettem bele magamat a csatába. Egy vasmadár odaért hozzám. Belé mártottam a tőrömet. A következő egy kutya-fóka volt. Meghalt. Nyüszítve feküdt el a földön. Jött a többi kutya-fóka eggyiknek a fejébe másiknak a hasába másiknak a nyakába szúrtam a tőröm. Mind lekaszaboltam. Kígyók siklottak felém. A középsőnek vörösen izzott a szeme, marásra tátotta száját. Fogai tűélesen csillogtak eggyikről egy zöld méregcsepp csordult le. Méreg. Olyanok mint egy halálos bájital. Talán ha valahogy megtudnám hogy miből készül a mérge,lenne esélyem. A jobb oldali kígyó hirtelen támadt. Gyors volt. De nem eléggé, szíven szúrtam. (a kígyóknak van szive?) A baloldali a hátammögé férkőzött és onnan támadt. Leütöttem a tőröm végével aztán rátapostam az élettelen testre. Aranyló porrá vált. Már csak egy maradt. A kígyó vérre éhező szemekkel meredt rám. Lassan kúszni kezdett és fenyegetően sziszegett. Majd hirtelen begyorsult. Egy pillanat alatt a hátam mögé ért én viszont nem voltam elég gyors, kitátotta száját de tudtam hogy nem marni készül...valami másra

A kígyó elkezdett tüzet köpni. Gyorsan arrébb gurultam. Égető érzés és sült hús szaga csapott meg. A lábamra néztem az enyhén megpörkölődött. Μίζερ-et elejtettem valahol. A fájdalomtól alig birtam koncentrálni. A lábamból csak úgy folyt a vér. A szememmel a kígyót kerestem. Észre vettem tőle egy 2 méterre. A kis dög! Elegem van. Nem fogom megkímélni most meghal! Akár puszta kézzel folytom meg. Megpróbáltam felálni és már nem érdekelt az hogy a lábam mennyire fájt. Egy célom volt. Hogy megöljem a kígyót. A szeméből kárölrvendség sugárzott. Futni kezdtem. Mire a kígyó felocsúdott adigra már megfogtam és folytogatni kezdtem. Felcsillant a szeme. Mintha egy ötlete támadt volna. Utolsó erejével szinte kifordította a nyakát és megmarta a kezem. Éreztem ahogy a méreg szétárad a testemben. Borzalmas volt. Elhomályosult a látásom,és elkezdett bénulni mindkét kezem. Nem tudom hogy azért mert Hekaté gyereke vagyok vagy valami teljesen más okból de azonnal megértettem a méreg működését. Alig 20 percem van hátra. Akkor se hagyom hogy egy hülye kígyó méreg fogjon ki rajtam! A dühtől vezérelve folytogattam mégjobban a kígyót. Majd a kezeimben porladt szét. Orvoshoz kell jutnom mi hamarabb. Egyszercsak egy hangot hallottam meg magam fölött.

Grr grr grr

Felnéztem és megláttam hogy egy vasmadár elrejtőzött az eggyik tartó gerendán. Melltte pedig...a tőröm. A kis...ahh bizzos elvette mikor harcoltam a kígyóval.

-Gyere szépen le onnan.-mondtam
És mintha a madár értette volna amit mondtam lerepült és értetlenül nézett rám. Gyorsan felugrottam levettem a tőrömet és megöltem. Na végre. Most irány az orvos.

-Gratulálok. Őket sikeresen legyőzted. De engem már nem fogsz.-mondta egy rekedtes mély hang a sötéttből

Megfordultam. A sarokban egy empusza álldogált. A haja lángolt. Nem tudom miért nem vettem észre hamarabb. Szájából vér csöpögött. Ruhája cafatokban. A szemében halálos inteligencia csillogott. Meghúzta magát és megvárta míg legyengülök.

-Szép próbálkozás de...

Szeme összeszűkült majd összecsuklott. Hátából egy fekete nyilvessző állt ki.

-Mi a...?

-Zoe jól vagy?-hallottam lentről Sam hangját.

-Igen-feleltem

-Rendben! Az eggyik sarokban találsz egy csapóajtót! Azon gyere le!-mondta Sam

És tényleg,alig pár méterre volt egy csapóajtó,felnyitottam a tetejét ahonnan egy lépcső vezetett le.

************************************

- Istenek Zoe mit csináltál fent ennyi ideig? Vagy ezerszer szólongattalak!

Úgydöntöttem nem mondim el neki azt hogy valaki lelőtte azt az empuszát.

-Figyelj Sam volt bent egy kígyó...

-Baziliszkusz

-Nemérdekel,az a lényeg hogy megmart-mondtam és felmutattam a balkezem. Sam arca elfehéredeett.

-A gyengélkedőre. Most!

Azzal megragadta a csuklóm és magávalhúzott

************************************

-John, Zoeval megint történt valami-mondta ijedten Sam

-Mi?-kérdezte John

-Megmarta egy baziliszkusz

John rám nézett megfogta a kezem és az eggyik ágyra fektetett.

-Sam hozd ide az altatót! Zoe te most nyugodj meg és ha szólok kezdj visszaszámolni 100-tól. Rendben?-kérdezte

Megpróbáltam bólintani. De nem ment. A méregtől mér lebénult a nyakam,így csak felmutattam a kezemmel hogy oké.

-Rendben. Akkor most kezdj el visszaszámolni!-mondta John

100...99...98...
John adott valamit egy kanállal,kinyitotta a szám és belerakott vallami zseléset. Nem nektár volt.
Hirtelen ellazultam.
97...96...95
Kiürítettem az agyam
94..93...92...
Lecsukódott a szemem és elaludtam
Fura volt. Nem álmodtam

************************************

-Zoe,Zoe! Ébredj-hallottam Sam hangját távolról

-M-mi?-kérdeztem

Hallásom visszatért de még mindig többet látott nálam egy vak. Megpróbáltam felülni.

-Ne,ne,ne. Még nem ülhetsz fel. Még várnod kell minimum egy öt percet.-mondta John

-Mennyi ideig aludtam?-kérdeztem

-Egy órát-felelte John

-És akkor Sam,ezután megyünk a lávafalhoz?-kérdeztem
A látásom kezdett visszatérni,már egyre élesebben láttam

-Hát...én még várnék vele holnapig

Már kezdtem normálisan látni és nem robbant fel a fejem ha megpróbáltam fókuszálni valamire

-Nem. Most amint fel tudok állni megyünk.

-Zoe,ha el is tudsz oda gyalogolni az első akadálynál elájulsz és meghalsz!-mondta John

-Nemérdekel.

A látásom visszatért. Sőt megesküdnék hogy jobb lett. Megint megpróbáltam felülni. Ezúttal sikerült viszont az erőltetéstől belilult a fejem.
„Kiugrottam" az ágyból (ki estem) és elkezdtem menni kifelé.

-Ne Zoe!-fogta meg a kezem és próbált visszahúzni szeme aggodalmasan csillogott.

Elrántottam a kezemet és kifutottam (Bicegtem).

************************************

-Mit kell csinálnom?-kérdeztem

-A kiálló sziklákon kell felmásznod a tetejére-mondta Sam

Rendben piskóta. Úgy hogy félig mindenem le van bénulva.

Odamentem az első sziklához. A derekamig ért. Felmásztam rá. Még életemben nem láttam lávát. Hát most megnézhettem. Mondjuk nem épp 5cm közelről akartam megnézni...
Éreztem ahogy égeti a bőröm, forró melegség járt át ami egyszerre volt kellemes és borzalmas. Hallottam ahogy bugyog.
Furcsamód megnyugtató volt. De másztam tovább csak másztam és másztam...közbe elbambultam. Elkezdtem gondolkodni az élet dolgain. Mire felocsúdtam már fel is értem a tetőre.

-Komyolyan ennyi volt? Ennél még az a fránya akadálypálya is nehezebb volt!-kiáltottam le fentről

-Ugye?-mondta Sam és fura vigyor ült ki az arcára

A láva fal szélén egy fa lépcső vezetett le .

-És most?-kérdeztem mire leértem

Sam előhuzott egy kardot ami az oldalán lógott. És elvigyorodott. Eddig észre se vettem.

-Harcolunk-mondta

************************************

Egy magasabb dombon álltunk. Láttam a bungallókat, Thália fáját,a Nagy házat és a fegyver raktárt is.

Sam kivont karddal futott felém. Hárítottam a csapását majd támadtam.
Eltellhetett vagy 5 perc és még mindig harcoltunk. Kezdem élvezni. Beugrott egy ötlet. Sam megcsapott a térdemnél én pedig összeestem. Fájdalmsan szorítottam a kezem a térdemre.

-Zoe Jól vagy?-sietett oda hozzám
Ez bejött.
Gyorsan felugrottam és kikaptam Sam kezéből a kardot. Mocskos egy húzás volt,de működött.

-Mostmár jól vagyok-mondtam

-Ez jó csel volt-vigyorodott el. Hermész fiát tanítom cselezni ilyen se volt még!
Visszadobtam neki a kardját. Folytattuk az eddzést. Órákon át kardoztunk (nekem tőröm van de mindegy)
-Gyere Zoe mára befejeztük. Itt a vacsora idő

************************************
Én sült krumplit kértem rántott hússal és narancs lével ,a tűz vörösen lobogott mellettünk. A Hekaté asztalnál csak úgy folyt az élet. Én Donna mellett ültem és épp azt kísérletezgettük hogy ha a narancslevet és az áfonya szörpöt összeöntjük mit kapunk. Végre otthon éreztem magamat. Szuper barátokkal körülvéve.

************************************

Mikor visszaértem a Hekaté bungallóhoz Donna már ott volt és pár összetevőt és üvegcsét tartott a kezében.

-Tessék hátha kelleni fog. És itt van Hádész itala is ha valaki meghalna. De vigyázz! ha az illlető meghal 5 percen belül be kell neki adnod. Ez más mint a gyógyítók itala. Ez illegálisabb nála. Azt most nem szeretném elsorolni hogy miért. És most ülj le ahhoz az asztalhoz és keverd ki a főzeteidet amit viszel-mosolygott barátságosan majd elment aludni

Leültem az említett asztalhoz és munkához láttam. Szereztem egy könyvet is hogy milyen bájitalokat érdemes főznöm. Csináltam gyógyító,álmosító,sebzéses,és füstbombás bájitalt is. Mindegyikből 6-ot hogy mindenkinek jusson 2 mindegyikből.

************************************

Reggel mikor felkeltem az ágyam szélén egy csokor vörös rózsa hevert, rajta egy cetlivel:

Zoenak Samtől. Remélem tetszik. Beleszagoltam a rózsába. Mámorítóan jó illata volt.

************************************

elindultam reggelizni. Útközben megláttam Samet

-Jó reggelt Sam. Te raktad oda azt a virágot? Nagyon szép-mondtam és rá mosolyogtam

-Nem nem én voltam, biztos csak valamelyik másik Hermészes volt.

-oh-sóhajtottam

hirtelen feltűnt mellettünk Jessica is.

-Sziasztok! Már ti is várjátok a holnapot?-kérdezte izgatottan

-Persze!-vágtuk rá egyszerre

megérkeztünk az ebédlőbe.

-Hát akkor találkozunk reggeli után-modta Sam és elsietett a Hermész asztalhoz.

-Nekem is mennem kell. Úristen ez lesz az első küldetésünk!-mondta sikongatva Jessica és elsietett az ő asztalához

************************************

A nap igazából gyorsan eltelt. Sammel szinte az egész napot végig harcoltuk és gyakoroltuk,néha Jessica is beszállt. A nap végén elmentünk a Nagy házba és kértünk nektárt meg ambróziát kötélt,tudjátok, ami csak kell, mindenki kapott egy hátizsákot és odaadtam nekik a bájitalokat mindeggyiken címkével.

lefeküdtem aludni. És az volt a fura hogy most se álmodtam.

reggel felkeltem megcsináltam a dolgom és kisiettem a kabinból hogy megkeressem Saméket.

Meg is találtam őket a Félvér Tábor kapujában. Épp Kheirónnal beszélgettek.

-Szia Zoe Kheirón most monta el a tudni valókat de majd elmondjuk útközben a dolgokat mert megtudtuk hogy határidőre kell visszavinnünk az almát az Olümposzra -mondta Sam

-És mikor van az a határidő?-kérdeztem

Összenéztek.

-Három nap múlva jár le-mondta Jessica- május 8.ára vssza kell juttatnunk az Olümposzra.

-Induljatok. Minden másodperc számít-mondta Kheirón arca mintha 1 óra alatt 30 évnyit öregedett volna.

-Akkor most menjünk ki a kapun ahol szinte tuti meghalunk, és keressük meg az aranyalmát,vagy meghalunk?-kérdeztem

-Nem csak ennyi-mondta Kheirón

-Mit kell még csinálnunk?-kérdezte Sam

-Majd rájöttök-felelte borúsan Kheirón

Beakartam volna szólni hogy na kösz ezzel sokat segítettél de tartottam a számat.

-Akkor most induljunk?-kérdezi Jessica

-Igen-feleli egyhangúan Kheirón

Kimentünk a táborból. Visszanéztünk , de a kentaúrnak már nyoma se volt.

-Akkor most?-kérdezem

-Elmegyünk a Diablo-hegységhez hátha megtudunk ott valamit heszperidáktól,ha ott se találunk semmit megkeressük Apollónt, hátha látott valamit a napszekerén-sorolta Jessica

-Kik azok a heszperidák?-kérdezem

-Atlasz lányai akik az aranyalma fáját őrzik,Atlasz pedig egy titán aki a vállával az eget tartja-közölte Sam

Jaaaa,tényleg, az a csávó aki büntetésből az eget tartja a vállán. De mióta vannak lányai?

-Aha,és tudja valki merre van a jelenlegi Diablo-hegység?

-Nyugatra-feleli tömören Jessica

Nem tűnik valami lelkesnek,mintha megváltozott volna. Valószínüleg elég hülyén nézhettünk rá mert így felelt

-Mi van? Attol még hogy Aphrodités tudhatok dolgokat-mondja bosszúsan
Sammel kicsit megmosolyogjuk ezt a kijelentést de próbáljuk nem mutatni

-Menjünk ki a városba ,busszal gyorsabb-mondta Sam

************************************
Miközben várunk a busszra észreveszek egy csoport kis gyereket egy tanárral, pont minket néznek, és igen a gyerekek is. De nem úgy mintha csak random arrafele néznének, hanem olyan feltűnően irritálóan. Odaszólok Jessicának

-Ööö...Jessica, az a gyerekcsoport szerinted álcázott szörnyek?-kérdezem

-Lehetséges,mindenesetre legyünk résen,elmondom Samnek-mondja és elsuttogja neki is. Elfordulok hogy ne legyen nagyon feltűnő hogy bámulom őket. Megjött a busz

************************************
-Hány megállót megyünk?-kérdezem

-15-öt-feleli Sam-figyeljetek én alszom addig egy kicsit, vigyáztok rám?-persze feleli álmosan Jessica
Majd Sam lehunyja a szemét és már el is nyomta az álom

-Zoe,én is nagyon álmos vagyok megkérhetlek hogy...-és rádőlt a székre

Fura. Alig keltünk 3 órája. Majd fura nyomást éreztem a fejemben mintha valaki a fejembe férkőzött volna és elkezdene valamivel kábítani. Elkezdtem álmosodni majd én is lezuhantam a székre

************************************
A csata zajaira ébredtem. Már senki se volt a buszon. Samék eltűntek, riadtan ébredtem fel és kifutottam a buszból, sok helyen repedések és horpadások borították a járművet. Kint megpillantottam Saméket amint megannyi kutyafókával harcol. Ilyenek voltak abba az akadálypályában is. Kirántottam a tőrömet és belevetettem magam a csatába. Sokkal többen voltak mint mi. Vagy harmincan. Sam kardjával nyársalta fel őket Jessicának pedig tőre volt mint nekem.

-Áh!-ordított fel Jessica ugyanis egy kutya-fóka megkarmolta a vállánál. Hevesebb harcba fogtam röpke három perc múlva egy kupac arany porban lépkedtem.

-Jól vagy?-kérdeztem

-Viszonylag, de kénye egy kis kötszer-mondja de látom hogy cseppet sincs jól arca holt fehér volt

Bekötöztük, adtunk neki egy kis nektárt és viszonylag már vissza is tért az arcába a szín.

-Mi történt?-kérdeztem-mármint a busszal

-Alighogy elaludtunk ránk támadtak és ez lett belőle. De szerintem nem akaratunkból aludtunk el-mondja Sam

Van benne valami. Nem normális hogy ilyen hamar visszafeküdjön az ember
-Milyen messze vagyunk?

-Még vagy tíz megállót kell gyalogolnunk. Aztán meg még jónéhány kilómétert...-mondja gondterhelten Sam

-Akkor indulás! -mondom és elindulok a mellettünk elterülő erdő felé

-Zoe! Rossz irány-mondja Sam és elindulunk egy másik erdő felé. Majd gyalogolunk és gyalogolunk míg be nem esteledik.
Csináltunk egy kissebb tábort. Farönkökre ültünk, és tüzet gyújtottunk. És Jessica valamiért nagyon gondterheltnek tűnt. Amióta megharapta az a kutya-fóka,nagyon...máshogy viselkedett kedvtelen és borús lett de nem mertem megkérdezni mi baja. A tűz vörösen pislogott.

-Elmegyek még tüzifát hozni-mondja Sam és elsétált.

Jessicával némán ültünk,majd egyszercsak megszólalt.

-Najó,Zoe most állj le, Sam az enyém-mondja

-Bocs mi van???-kérdezem és eluralkodik rajtam a döbbenet

-Ne add nekem az ártatlant szivi,tudom hogy Sam beléd van esve, de én ezt megfogom akadályozni.-na mostmár nagyon bepánikoltam

-Jessica mi van veled?! És Sam nincs belém esve!-mondom vegyített haraggal és félelemmel a hangomban

-Te komoly ennyire vak vagy? És szerinted a virág?

-Azt nem is ő adta!-kiáltottam
Fura vihogásba kezdett

-Szerinted komolyan beismerné? Nem ismered a fiúkat?