Az egész belsőm remegett, hogy így megbántottam Lou-t. Egyáltalán nem állt szándékomban, de egyszerűen csak kijött. 

Óvatos léptekkel közelítettem meg a szobáját, majd lassan a kilincsre tettem a kezem. A fülemet az ajtóra szegeztem, majd amikor semmiféle neszt nem hallottam - sírás határán ugyan - de én benyitottam.

Ott volt az ágyában összekuporodva, és a telefonját nézte. A szívem majd megszakadt. Egyszerűen bele se mertem gondolni, hogy milyen nagy fájdalmat okozhattam neki.

-Louis.-halkan odaszóltam neki, mire rám helyezte a tekintetét, de a szeme teljesen mást mutatott. 

Egy teljesen más Lou nézett rám akkor, és megijedtem bevallom őszintén, mert ez a tekintet sötét volt.

-Mit szeretnél?-érdesen szólt oda nekem, amin nem tudok már csodálkozni.

-Beszélni szeretnék veled, mert nagyon hülye voltam.

-Ebben teljes mértékben igazad van.-áucs.

-Nem akartalak megbántani, sőt...csak felidegesítettek ezek az emberek, hisz tudod mennyire nem viselem el ezeket a dolgokat.

A tekintete visszaváltozott azzá, amilyen a normális Lou-nak volt. 

Akkor tudtam, hogy bármennyire nem érdemlem meg, akkor is megbocsájtott.

-Tudod jól, hogy ez nem az én hibám, akármennyire is gondolod annak. Tudom, hogy te a régi életedet szeretnéd visszakapni, de ez már nem fog működni.

-Igazad van, és tudom hogy rohadt bunkó voltam, ezért kérlek ne haragudj rám, mert az életemnél is jobban szeretlek.

Elmosolyodott, ami beragyogta a szívemet. A legcsodálatosabb érzés, ha őt boldognak látom,és azt is tudom, hogy ez kölcsönösen így van.

-Viszont én nem zavarlak tovább. Aludj jól Lou.

Kiakartam menni, de ekkor megszólalt.

-Hugi!-boldog tekintettel néztem rá.-Nem szeretnél itt aludni?

-Természetesen!

Boldogan vetettem be magam szorosan a bátyám mellé, de persze hogy ezt a pillanatot is elrontotta egy mondattal.

-Ne haragudj, hogy ezt mondom, de bűzlesz Liam parfümjétől, szóval  lennél olyan kedves, hogy megfürdesz?

Nevetésem betöltötte az egész szobát, de nem bántuk.

-Most merd azt mondani, hogy nem jó az illata.-feleltem "felháborodottan".

-Persze, de elég őt szagolni, nem kell még egy.

Próbált komoly lenni, de szörnyen játszotta a szerepét.

-Tudod mit drága testvérkém? Most fogom magam és elmegyek fürdeni, de akkor te is rendet raksz a szobádban, mire visszaérek.

-Figyelj csak! Már tök mindegy, hogy milyen illatú vagy, elviselem én ezt eskü.

Hát igen, drága Lou a szobája takarításában nem olyan híres, mint a kupi csinálásban.

Nevettem egy jót, majd megcsóváltam a fejem.

-Mire visszajövök legalább a ruhákat szedd fel a földről.

-Rendben!

-Komolyan úgy nézel rám, mintha most mondtam volna el, hogy terhes vagyok.

A szeme egyből kidülledt.

-Na várjunk csak! Hisz Liam-nek beleraktam még anno a zsebébe a gumit, mikor ott aludt nálad.

Most én voltam a soros a szemkidüllesztésben, majd hitetlenkedve a fejemet ráztam.

-Most nem mondod komolyan?-egyszerűen a nevetés kapott el.

-Mondhatom én komolytalanul is, de akkor sem fog változni a tény.

-Hihetetlen vagy Louis Tomlinson.

-Tudom, köszike.-küldött egy légpuszit, miután a legkényesebb hangon válaszolt.

Örök gyerek marad, de én egyáltalán nem bánom.

-Na de most már megyek, és a te kedvedért nem sietek annyira, hogy legyen időd.

-Minden erőmet belevetem a takarításba esküszöm.

Persze, mindig ezt mondja, aztán mikor visszajövök ugyanúgy fogom találni.

Inkább nem is mondtam semmit, mert csak húzná a hülyeségeivel az időt, hogy elfáradjak, majd inkább másnap fürödjek le, és így neki se kellene akkor kitakarítani.

Haha Lou, most nem versz át.

Az irányomat a fürdőm felé vettem, mikor Liam -az Isten- jött velem szemben egy szál törölközővel a derekán.

Hát ezt most direkt csinálja?

Próbáltam, esküszöm hogy minden erőmmel azon voltam, hogy ne bámuljam, de már csak akkor tudtam ezt megtenni, mikor elém ért.

Elővette a féloldalas mosolyát, amitől legszívesebben a karjaiba vetném magam, de kérem szépen van annyi tartásom na, chh. 

-Na hogy van?

Szeretem benne, hogy mindig érdeklődik még akkor is, ha annyira nem érdekli.

-Nagyon jól. Kibékültünk.-feleltem boldogan.

-Az szuper. Örülök nektek.

Láttam rajta, hogy nincs minden rendben. Olyan lehangoltnak tűnt.

-Liam, minden rendben?

-Nem, egyáltalán nem. Borzasztóan rosszul érzem magam a randink miatt.  Fáj, hogy nem tudtam megadni neked a csodás pillanatot, mert ezek az emberek nem tudnak egy cseppnyi magánéletet sem adni. Ezért szeretnék bocsánatot kérni tőled, és garantálom, hogy egy sokkal jobb helyre foglak vinni, mert...

Nem engedtem befejezni a mondatát, mert nem akartam, hogy magát eméssze a dolgok miatt, ezért inkább csak megöleltem.

-Nem érdekel, hogy mi történt most már, nekem csak az számít, hogy veled voltam, és nagyon jól éreztem magam. 

-Reménykedtem benne, mert szeretnék tőled kérdezni valamit.-szinte kiugrott a szívem a helyéről, mert tudtam mit szeretne.-Elizabeth Tomlinson megtisztelnél azzal, hogy..

Mire befejezte volna a mondatát, addigra csengettek. Láttam Liam fejét mennyire kibukott, de muszáj voltam megnyugtatni.

-Menj csak nyugodtan, én megvárlak itt.-próbáltam kedves mosolyt varázsolni az arcomra, de még nekem is rossz volt, hogy bezavartak.

-Pillanat, és visszajövök.

Elindult lefelé a lépcsőn, miközben én minden egyes porcikáját csodáltam. 

Odaért az ajtóhoz, majd gyorsan kinyitotta, de ami várta őt, az az egész esténket tönkretette. A szívem mintha darabokra tört volna, ahogy láttam azt a lányt ráfüggve Liam ajkára. Ő meg csak ott állt, mintha nem tudná mit kéne kezdjen ezzel a helyzettel. Éreztem, hogy a könny ellepi a szemem, majd csak egy szót hallottam...a nevemet.

-Mi történt Liza?-Lou rémülten tekintett rám, de én nem tudtam ráfigyelni. 

Egyszerűen mintha lelassult volna minden körülöttem, és csak őt néztem, vagyis őket.

Akkor aznap Liam Payne összetörte a szívem, de nem csak elsőre, ó dehogy is, többször, de én tűrtem, mert szeretem őt.

Hát sziasztok! 

Te jó ég milyen régóta nem raktam ki részt! Próbálok haladni magammal, mert egyszerűen szétesett minden körülöttem, de ígérem, hogy mindent megteszek annak az érdekében, hogy ne hagyjalak most már titeket sok ideig rész nélkül! A többi könyvemmel is próbálok haladni! Addig is jó olvasást kívánok nektek!

Sok puszi nektek!