Ez a történet kezdődhetne egy lánnyal.

Csendes természetű lány volt, fekete hajjal és sápadt bőrrel. A szemei mindenkit megfogtak- jádezöld szemek, az írisze körül világosabb cirtokkal. Az asztalánál ült, és zenét hallgatva olvasott.

Így nem halhatta amikor valakik bejöttek a házba.
Nem hallotta az édesanyja fojtott kiáltását, majd egy test padlón való puffannását.
Nem hallotta az apja rohanását.

De meghallotta ahogy felkiált. Ijedten felugrott.

-Apa?

Rálépett az első lépcsőfokra,és lepillanott a folyosóra.
Ahol egy fehér, mosolygós smile-is maszkot viselő férfi egy késsel mellkason döfte az apját. Elállt a lélegzete és visszahátrált a szobájába, lecsapta a villanyt és a falhoz simult. Könnyek homályosították el a látását, a félelemtől a szívverése szinte száguldott.

-Helen! Nem hagytál nekem semmit -szólalt meg egy férfihang, aminek volt egy furcsa zöngése, mintha egy régi hangfelvétel lenne. A lépcső aljáról szólt.

-Bocs Pup. De most amúgy is a lányért jöttünk. Valamit vinni kell a vásárra.

-Mi olyan különleges benne?

-Majd meglátod. Fent lesz.

-És ha hallott minket?

-Nem tök mindegy? Úgyis elvisszük. Csak siessünk már. Megígértem Dinának hogy tízre otthon leszek.

Lépcsőnyikorgás. Elindultak felfele.

-Hagyod magad korlátozni egy csajjal? Helen-Helen, ennek nem lesz jó vége.

-Ezt adjam át Zeronak?

-Zero nem csaj. Zero nő.

-17 éves.

-Nem azt montam hogy nagykorú.

Sóhaj. Mindjárt az ajtóban vannak. A lány megragadja a gitárját. Fejbecsapja azt amelyik bejön.

Fény támadt az ajtóban, bejött az egyik. Lecsapott de a gitár...átment a fején. Mint a ködön.

-Milyen meleg fogadtatás!

A lány sokkolva nézte a férfit. Szürke bőre, ruhája és fekete haja volt, de a szemei és a szájürege aranyszínű fénnyel ragyogott, a lába pár centivel a föld felett lebegett. Mögötte állt a maszkos sötétkék kabátban.

-Látod mire gondoltam Pup?

-Igen...Azt hiszem. A szeme?

A másik bólintott. A lány sokkoltan állt.

-Tényleg nagyon szép - szellem közelebb hajolt- Valamelyik szemmániás biztos elviszi. Dollmaker, teszem azt.

-Vagy E. Jack. Talán Jason elviszi babának.

-Leüssük?

A maszkos bólintott.

A lány hátrált és sikolyra nyitotta a száját, mire a szellem bocsánatkérően mosolygott. Nem jött ki hang a száján. Ekkor vette észre hogy aranyszín, ragyogó fonalak fonják be a testét. A sokk miatt nem vette észre. Vagy eddig láthatatlanok voltak?

A maszkos előre lépett, és a késének markolatával halántékon ütötte. A lány ájultan esett össze, a fonalak megemelték.

-Na vigyük. Mindjárt fél tíz, és Dina morci lesz a férjére ha késik. Ugye Helen?

-Csukd be a pofád Puppeteer.

Halkan távoztak, mintha sosem lettek volna ott.