Lassan alszok el, és álmoba zuhanok.

Ezeknek az álmoknak az érdekessége az, hogy testi jelenség az oka -egy bizonyos ér vagy ideg elnyomása okozza a "zuhanós álmokat", és pár pillanat múlva fel is ébredünk. 

Én viszont nem ébredtem fel, csak zuhantam.

Elég keményen "értem földet", de lévén egy álom fel is keltem. Sötét volt, de lépteket hallottam.Megfordultam, és Hobo hearttal énzem szembe -nem volt rajta pulóvel, látszott a véres kör a szívénél, a bordái között.

-Értékeled a szívedet? -a háta mögött egy fa, az előtt szétfeszített mellkasú, szív nélküli hullák.

Elhátrálok, de beleütközöm valakibe -Jason zöld szemekkel néz rám, lassan elmosolyodik.

-Megjavítalak, barátom- lányok sikolya követte a beszédét, mögötte a babák vérző szemmel közeledtek.

Próbáltam menekülni, de mindenhol gyilkosok voltak- vágott szájú, lelőtt, széttépett emberekkel, és a fejemben zúgtak a sikolyok, és a gyilkosok mondatai, amik egy borzalmas kórussá álltak össze.

-Mindig néz. Nincs szeme.

-Aludj el.

-Szörnyű sorssal találkoztál, nem igaz?

-Ő egy hazug.

-Játszunk mint a legjobb barátok!

-Ne aggódj a holnap miatt, mert a holnap nem jön el.

-Szólíts Bábjátékosnak.

-Minek szociális életet élni, ha vannak hangok a fejedben akik társaságot nyújtanak?

-Ne aludj el, mert még nem fogsz felébredni.

-Lejárt az időd.

-Megítéllek...

-Értékeled a szíved?

-Kell egy kis szín ebbe a monokróm világba.

-Játssz velem!

-Megjavítalak.

-Álmodj miközben ébren vagy!

-Mi vagyunk a proxy-k.

-Ő halott.

(Aki megismeri az összeset kap egy virtuális ölelést -ILoveEverything)

Lassan elsüllyedtem a hangok és a képek között-tudtam mindenkiről. Hogy miket tettek, velük miket. Láttam mindent. Hallottam mindent. És ahogy lassan széttéptek, megőrjítettek annál biztosabb voltam valamiben.

Hogy ide tartozom.

Eldőltem, és hagytam hogy elnyeljenek.