Valószínűleg megállt. De miért? Általában, ha ilyen közel vagyok, már itt szokott lenni... Itt is... Ez egy fagyizó? Mit keres egy fagyizóban? Mindegy, essünk túl rajta. Elé állok és ő felnéz rám szemöldökét felemelve. ((- Valahol itt szakított félbe!))

- Sacrus.

- Uram - uram? Itt valami nincs rendben. ((- Ja, nem neked kellene ugrania?))

- Nem a szokásos vámpír mágus? - mi a fene lehet? Eddig ilyen még nem volt. Valami nagyon nem stimmel.

- Szokásos? ((- Gyanús vagy te nekem vámpírkám!)) Bocsánatot kérek, de nem ismerem magát, még az ((- He? Mi van?)) - beleszagol a levegőbe és elkerekedik a szeme. Leesett volna neki, hogy az vagyok akit meg akar ölni? ((- Lehet!)) Lehet még most el kéne tüntetnem, mielőtt túlságosan feleszmélne? - Foglaljon helyet, a vendégem - mosolyog végül. ((- Hogy mi van?)) Valami nagyon nincs rendben... miért is ültem le? ((- Te leültél?!)) - Azt hiszem te egy kicsit előnyben vagy, mivel eléggé ismert vagyok bizonyos körökben, de én még nem tudom a neved... ahogy mondtad... vámpír mágus - kivillantak a szemfogai, kicsit mint mikor Vlad időszakába kerül... ((- Muszáj ezt folyton emlegetni? - Ráz ki a hideg.)) ennek nincs értelme... ((- Hát szerintem sincs sok!))

- Alexander Hyde, bár jelenleg a Venice néven futok - miért is mondtam ezt el? ((- Mert elmentek otthonról! Állj már fel! - Kiabálok a naplóval.)) Óh, megjött a fagyi... Nem is rendeltem, és honnan tudta milyet kér... nék. Á, vámpír fagyizó, biztos rendelt nekem csak olyan halkan, hogy nem vettem észre. ((- Nane! Ilyen van?! De király és ettem is benne! - Vigyorgom.)) - Köszönöm.

- Szóval Alexander. Mi járatban Atlantiszban? - ne mondj semmit, ne mondj se... ((- Ne ám!))

- Meglátogatom a barátaimmal a királyt. Fél évvel ezelőtt lepacsiztam vele, mert úgy tűnt szüksége van egy kis baráti támogatásra és meghívott engem. Mivel szereti a társaságot, így a barátaim is biztos tárt karokkal fogja fogadni - kimondtam. Ez nem igaz. Egy új mellékhatás lenne? ((- Te mi a Kirké varázsvesszejét csinálsz?! - Kerekednek ki a szemeim.))

- Pacsi? - viccesen néz ki, ahogy összeráncolja a homlokát.

- Igen, pacsi - emelem fel a kezem és az ő kezét, majd belecsapok az övébe... Fene, ezt miért csináltam? ((- Seggfej, hivatalos, meghibbantál!)) Inkább megeszem a fagyit mielőtt elolvad.

- Te nem akarsz semmit kérdezni? - már majdnem megfeledkeztem arról, hogy itt van. A fagyi is majdnem elfogyott. Miért nem tett semmit? Tényleg nem ismerne még? ((- Hmmm... Mondjuk Atlantiszék elég régen voltak, lehet még nem tudta ki vagy! De akkor mégis mivel húztad fel annyira, hogy ki akarjon nyírni?))

- Miért? - fene, nem akartam megkérdezni.

- Mit miért? - ez alól már nem bújok ki.

- Miért követsz engem? - legalább túlesek rajta, és lehet kiderül miért akar végezni velem. Az a hatalmas vigyor, mint aki tud valamit és élvezi, hogy sokkolhatja vele azt akinek mondja. ((- Utálom, ha úgy nézel rám! Annak mindig az a vége, hogy morgom!))

- Ó, ez igazán egyszerű...

- Alexander Hyde! Mégis mi a ... ((- Mi a?! - Leengedem a naplót az ölembe. - Most mérges vagyok magamra!)) - eltűnt. Sacrus elment és én nem tu...

- Még találkozunk Alaxender Hyde!... Nem... Vámpír mágus! És biztosan meg foglak öl... ((- De miért?! Hát nem is csinált semmit?!))

- Kirké varázsvesszejét csinálsz te itt? - most már tényleg elment. A kisugárzása se érződik. Csak tudnám mi akart ez lenni! De nem változtat azon, hogy meg akar ölni. Mindegy, inkább örülök annak, hogy elment és élvezhetem a kirándulásunkat.

- Azt mondtad, hogy tűnjek el. Eltűntem! ((- Kész bánom, hogy megtaláltalak!))

/Vég/

1998.12.26./ie. Ki tudja mikor, Helyi számítás szerint: 442.13.10.

Megérkeztünk a palotába. Mint gondoltam a király tárt karokkal fogadta mindannyiunkat. Eléggé unalmasan telt el a nap nagy része, csak kvidicseztünk egyet és megígértem, hogy lerendezem a királynő babaváró buliját. Most még vacsora, aztán egy pihentető alvás. Egyéb megjegyzés, hogy az a Jafar nagyon emlékeztet valakire, csak nem jut eszembe kire. ((- Nem tudom mikor jöttél rá, hogy Cetus Mardekár, de rájöttél ez a lényeg.)) Majd később gondolkodok rajta. Nem akarok késni a vacsoráról.

/Második nézet/

Miért is mentem bele, hogy minden ebben az időben történt ellenszer bevételt feljegyzek? Honnan jött ez az ötlet Emrysnek? ((- Emrys ne keress feltétlen logikát benne, hiába összeszedettebb, mint hittem még vannak furcsa ötletei.)) De legyen boldog, az elsőt végig közvetítem és a többit hanyagolom. Nem elmélet tesztelő kis könyvnek van a naplóm. Unalmas lenne, ha mindet lejegyezném ide. ((- Nagyon is az lenne! - Forgatom meg a szemem.))

- Hapsut! Kérlek hozz nekem forró vizet egy bögrében, teát szeretnék készíteni magamnak - szólok az egyik házi manónak, akinek megjegyeztem a nevét a király gyors bemutatásából. Á, meg is jött.

- Köszönöm, elmehetsz! - végre egyedül. Előkészítem a teát és várok, hogy teljesen kiázzon belőle a hatóanyag. Igen Emrys, semmi különös sincs abban, ahogy a teát csinálom. Nem értem mit vársz ettől. Megvárom, hogy annyira lehűljön, hogy iható legyen és ahogy tanácsoltad inkább kevés nagy korttyal megi...

- Mihh... Köhh... Köhh... - ez nem... nem csak a gyógyszer... mé... méreg... Leve... Levegőt... Nem ka... Leve............................................................/ a kapcsolat megszakadt, mágia forrás megszűnt / ((Pislogok a naplóra. - Észre se vette, hogy méreg van a vízben? És hatott? Akkor... Jafar megölt? De... De nagyon is élsz! - Ráncolom a homlokom és tátom el a számat.))

/ kapcsolat felállt, forrás stabilizálódik /

- Köhhh... Köhhh... - mi... hol... ez... vörös?... ((- Mi történt?))

- SShhh! Jobban leszel - olyan távoli. Álmos vagyok... ((- Elaludtál?!))

/

Hogy a fenébe élek még?! Meghaltam, ebben szinte biztos vagyok... Vagy nem? De... Hogyan élek?... Még jobb kérdés... Hogy kerültem vissza a szobámba, mikor egy félreeső dolgozó szobában voltam? Ennek semmi értelme. ((- Seggfej... Kezdek aggódni a testi és lelki épségedért! - Motyogom.))

/Vég/

1998.12.26./442.13.11.

A tegnapi kis élményem után jó volt a mai szinte teljes nyugalom. Elkezdtem Puppe tanítását, ahogy Malazár kérte és ugyanúgy reagált mint én elsőre. ((- Arra nem lehet máshogy reagálni! - Pillantok el oldalra morcosan.)) Egyáltalán nem örült. A nap nagy részében pihentem. Este segítettem megtalálni Princepsnek a konyhát és rájöttem ki akart megölni. Jafar. Még mindig ismerős valahonnan, de nem az Aladinból. Mindegy nem kell vele foglalkoznom, inkább rá kell jönnöm miért akart megölni.

1998.12.26./442.13.14.

A negyedik napja vagyunk itt. Princeps és Jafar pedig folyamatosan megpróbál megölni. Ha jól számolom ez volt a kétszázadik eset. Természetesen már a harmadik próbálkozásuk után meguntam és azóta csak a klónjaim gyilkolják. ((- Ez miért nem jutott egyikünknek se eszébe?!)) Ha Puppe ezt tudná! Biztos kiakadna. ((- Nem akarom bevallani, de igazad lett! Most, kiakadtam!)) Ma lesz a baba váró buli. Ideje indulnom, mert még tartozom Shahryarnak egy sakk meccsel.

1998.12.27.

Végre visszaértünk. Nem tudom örüljek e vagy ne. Az iskola mindjárt újra beindul, de mégis jó a diákokkal foglalkozni, csak ne lenne más elintézni valóm is. Még el kell mennem Emryshez is és beszélnem vele arról, hogy félig meddig meghaltam... vagy ki tudja mi volt az. ((- Halálközeli élmény?)) Ideje elrendeznem Grindit is a múltban, meg elindítanom az obskurus vizsgálatokat. Már csak megfelelő személyt kell találnom. ((- Egész jót szereztél!)) Lehetőleg minél távolabb a központtól, mert igen veszélyesek az ilyen fajta kísérletek. Talán Oroszország... Igen az elég messze van.

((- Nem is kicsit van messze! - Kuncogom. - Apropó oroszok. - Pillantok az órámra. - A fenébe! A fenébe! Mindjárt elkések a találkáról Tomyékkal, megöl, ha megint csúszom! - Pattanok fel a földről és rejtem el a naplót, majd szinte rohanva indulok el a hopp ponthoz, hogy eljussak a dolgomra, mielőtt megöl az unokaöcsém.))