Milyen is volt..
Két kezem közé fogva verejtékes arcát csókoltam lihegve már duzzadt ajkait, miközben elhúzva közösülésünk vége érdekében köröztem csípőmnel. A levegő forró volt körülöttünk, s bőrünk perzselt a másik érintésétől. Hatalmas kezeivel derekamat fogta, és annál fogva irányított hatalmas dorongján. Teljesen ágyam támlájának dőlt, s rámhagyta élvezetének mostani sorsát. Az év első aktusa, mely olyan volt számomra, mint egy megtestesült gyönyör. Miután megünnepeltük a többiekkel az új évet, hazajöttünk. Hajnali fél kettőkor rúgtuk be az ajtót, és majd negyed óra múlva már az ágyon kötöttünk ki anyaszült meztelenül.
- Ez csodálatos volt Kicsim - lihegte ajkaimra, mely most csak az ő párnácskáiért kiáltoztak. Amint kinyitottam a szemem az ő vággyal s gyönyörrel íriszeibe pillantottam, s mint az első alkalommal, most is magával ragadott. Sötét volt, akár az éj, de fénylett, akár a csillagos égbolt. Gyönyörű teremtés - Elfáradtál Baby? - egyik kezét arcomra tette, majd simogatni kezdte ujjával. Beledőltem tenyerébe több simogatásért könyörögve, melyet meg is kaptam. Másik mancsát is az arcomra helyezte, majd szemeit lehunyva döntötte homlokomat az övének. Mosolyogva hunytam le én is szemeimet s élveztem ezt a különleges pillanatot. Nagy levegőket véve simogatta kipirult arcomat - Nem is tudod mennyire szeretlek Baby... Meg foglak védeni attól a pszichopata kispöcsű majomtól.
- Te sem tudod hogy én mennyire - suttogom - De nem fogom hagyni hogy bántson. Nem akarom...
- Nem fog. De ha igen, akkor úgy szétverem, hogy csak szívószállal tudja enni a csirkét - hasonlatára mindketten felkuncogtunk - Mit is mondott ami felidegesített? Hallani akarom még egyszer, hogy jobban utálhassam és hogy mégjobban és szenvedélyesebben tudjak veled szeretkezni - morogta ajkaimra, s most kezeit hátamra és derekamra tette és azoknál fogva húzott közelebb magához, így testünk teljesen összepréselődött. Érzékeny melleim most feszes mellkasának nyomódtak, mely sűrűn mozgott fel s le - Mond Kicsim - tapadt nyakamra - Hallani akarom...
...
- Hát ki az én jóképű, szexy pasim? - gügyögtem cicámhoz, aki felajánlva nekem pocakját, vágyakozott simogatásomért. Néha elgondolkozom, hogy vajon melyik pasim néz ki jobban. De nem tudok dönteni mindkettőjüknek olyan csáberejük van, hogy nem lehet nekik ellenállni.
- Én vagyok az - dugta be fejét az ajtón Yoongi.
- Most nem te vagy. Most ez a szexy vadállat itt - néztem újra a kis szürke szerelmemre, aki úgy nyúlt el mindenfelé, akár a gumicukor.
- Mi az hogy most nem én vagyok? Pedig én szoktalak elkényeztetni - tettetett felháborodottságal támaszkodott két kezével az ágyra, így arcunk majdnem egy magasságban volt. Én csak magamban mosolyogtam morgolódásán - Mi az ami benne megvan, és bennem nincs?
- Ő nem beszél, puha a szőre és hagyja hogy simogassam a hasát - kötözködtem vele. Imádtam ezt a játékos civakodást űzni, mivel így nem volt unalmas a kapcsolatunk. Imádtam húzni az agyát és hülyéskedni vele, hiszen így minden perc csodálatos volt amit vele töltöttem.
Még mindig vágyom a közelségedre, de még magamnak sem tudom bevallani...
...
Vernon szemszöge
Letelt az a három őrítően hosszú nap. Körömrágva vártam azt a pillanatot mikor felszállok a gépre, amely Annabell felé halad. A boldogságom felé vezető út. Az anyja nem árulta el hogy hol laknak, amiért legszívesebben ordítottam volna. És megfenyegettem volna hogy mondja el vagy kitépem a nyelvét, de most emberek között voltam, és normálisnak kellett lennem. És nem bánthattam a leendő anyósomat. Akkor biztos nem engedné meg hogy elvegyem a lányát.
Már mindent elterveztem. Először elmegyek, és veszek fémrudakat, egy erős lakatot és egy a talpára egy fémlapot. Elkészítem a ketrecet, megveszek mindent ami kelleni fog, és elhozom. Itt lesz velem, nem azzal a mocsokkal. Csak én érhetek hozzá, és nem kell félnem attól, hogy más ráteszi a kezét. Ő már hamarabb az enyém volt! Miért nem tudják ezt felfogni?!
Annabell szemszöge
Vernon őszintén szólva, egy olyan ember volt, aki azt akarta hogy szeressék. Éhezett mások szeretetére. Nem tudom miért, mindig is tőlem akarta. Bár ilyenkor még normális volt, és nem próbált meg elrabolni illetve megverni. Fura egy fiú volt, azt meg kell hagyni. De nagyon okos és agyafúrt. Sok jó dolgot tudok mondani róla, de annál több rosszat.
A férfit akit szerettem, most úgy próbálom tekinteni, mintha nem is ismertem volna. A fájdalom egyre jobban erősödik ahogy rá gondolok. El akarom felejteni, hogy ne fájjon többé. El akarom felejteni, hogy a szívem ne verjen hevesen mikor rá gondolok. De nem megy... Ajtóstul berontott a szívembe, és nem hagyta hogy kidobjam. De a szívemben él az akit szerettem... Sosem fogom tudni elfelejteni. Nem tudnám elfelejteni azt a mosolyt. Nem tudnám elfelejteni azokat a hatalmas cicaszemeit. A kómás fejét amikor felkel. A durmoló kócos fiúcskát. A menő motoros rosszfiút. A védelmező angyalt... Az első szerelmemet... Lehet hogy ez csak az első szerelem általi bánat. Vagy ő volt számomra az igazi? Most már sosem tudom meg. Most éppen ki tudja hol jár... Isten tudja kivel...
--------------
Sziasztok kis Csigácskáim!❤❤❤
Lenne hozzátok egy kérdésem.
Ugye nem utáltátok meg Vernont a könyv miatt? Mert ahogy olvasom a kommenteket látom hogy olyan összeesküvés elméleteket szőttök, hogy olyat még nem láttam, de ez tetszik. Kis ötletes Csigáim vannak❤😍 Rosszul érzem magam emiatt, mert nem akarom hogy bárki is miattam utálja meg...
Ennyi lett volna mára picikéim❤❤
Mindenkinek kellemes szünetet, nyaralást, és miegymást kívánok most is, bár ezt már mindtam szerintem. De mindegy😁❤
By:Itacsiga
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro