Nagyon legyengültem a WC- t ölelgetve, így hirtelen a guggolásból a fenekemre huppantam.
Forog velem a világ, olyan mint ha be lennék rúgva. Nem tudok Joseph arcára sem nézni, mert nincs erőm felé forditani a fejem..

- Minden rendben?? Amy... - Kétségbeesetten kapott értem, ne hogy beverjem a fejem a csempébe.

- Nem vagyok jól.. - Ennyit bírtam kinyögni.

Joseph felkapott és a szobám felé vette az irányt..
Nem tudom, hogy mivan velem, még a nyakába sem tudok kapaszkodni, olyan vagyok mint egy rongybaba. Ennyire erős lenne az agyrázkódás utóhatása??

Joseph az ágyamra rakott és leült mellém, a kezem a kezébe fogta.

- Itt maradjak veled? - aggodó tekintetét fúrva szemeimbe, rájöttem hogy jobb ha velem marad, mert lehet hogy rosszabb állapotba kerülök.

- Igen. - Alig bírtam kinyögni, semmi erőm nem volt. Mi van velem?? Joseph egy puszit lehelt a homlokomra.

Így hogyan mennyek Jon után??? Nagyon elvagyok keseredve.

- Aludj egyet! - Mondotta lágy hangon Joseph.
Nem kellett gyözkődnie, mert hamar elaludtam.

***

A telefonom csörgésére ébredtem meg, olyan 16:00 óra lehet, látom fél szemmel, hogy próbálja Joseph, elnémitani, hogy ne ébredjek fel, kiment az előszobába és felvette.

* Telefon beszélgetés *

- Amy, nagyon nincs jól, szóval nem fog bemenni.-

- Elhiszem, de akkor sem fog!-

- Nem!! -

- Egyébként meg fel fog mondani, úgy hogy ne számítsatok rá.-

- Mert kapott egy normálisabb munkat.-

- Nem tarthatod ott erőszakkal Jacob..-

- Nem!!-

- Ne hívd többet, majd bemegyünk és beadjuk a felmondását. Szia! -

* Beszélgetés vége*

Alig lépett vissza a szobába Joseph, hirtelen csengetésre lettünk figyelmesek.

- Ilyen nincs..- Mérgelődik. - Szegény lányt egy percre sem hagyják..-

- Igen ki az? - Bele szólt a kaputelefonba.

- Jó jöjjön! - Mondotta egy picit nyugodtabb hangon.

Kinyitotta az ajtót és meghallottam a Jósnő hangját.
Honnan tudta meg, hogy hol lakom?

- Még alszik, ne menjen be!! - Szólt a Jósnő után Joseph.

- Már nem alszik -

Hirtelten belépett a szobámba és lassan felé vette az iranyt a Jósnő.
Majd leült az ágyamra és a szemeimbe nézett, de egy ideig nem szólt semmit.

- Mondtam, hogy maradjon veled, de nem tette. Pedig most nagy szükségetek lenne rá.
Ha nem találsz rá időben, akkor megfog halni! -
Egy pici aggódalmat láttam a szemeiben, Joseph csak állt, karba tett kézzel.

- Szükségünk? Miben hal meg? Vagy miért?? - Értetlenkedtem. A Jósnő megemelte a kezét és a hasamra tette.

- Várandós vagy leányom.-

- Micsodaa??? Azt meg hogyan?? De hisz vigyáztunk. - Döbbenten néztem rá és a kezérte. Fel akartam ülni, de nem hagyta a Jósnő.
Joseph szemei könnybe lábadtak és kiment a szobából..

Baszus.. De hát.. Óó jaj.. Hát persze, az utolsó együttlétünknél, lehet hogy belém is ment egy kevés az élvezetéből...

- Azt nem láttam előre, hogy miben fog meghalni, de azt láttam hogy megfog, ha nem találtok rá időben. -

Terhes vagyok.. Ezt el sem hiszem és az apja megfog halni, ha nem teszek minnél hamarabb valamit.