...Na mi az a mi elronthat egy ilyen gyönyörű pillanatot? A kurva telefonrezgés. Ami még nem lenne a világ vége ha az nem hajnali négykor lenne és nem Zsófi számáról. Épp, hogy csak feleszméltem az első rezgésre. Az egyik szememet voltam hajlandó kinyitni. Rögtön Szilvit láttam meg ahogy édesen összegömbölyödve a mellkasom mellet szuszog. Az éjjeli kis affér után még én is kifáradtam jól esett alvásban ejtőzni egy kicsit. Eldöntöttem nem foglalkozom a zaklatóval hanem közelebb húzom a nőt és majd reggeli szex után vissza térek a telefonhoz. Mire vissza bóbiskolhattam volna már harmadjára kezdte újra a rezgést. Nem adja fel. Finoman kimásztam Szilvi mellől és már is hiányzott a melegség amit a teste árasztott. Bele túrtam a gatyám zsebébe és akkor láttam meg amit nem akartam. Tíz nem fogadott hívás Kornéltól majd Zsófitól és öt sms.

Zsófi Sms:

-Hol a picsában vagy?

-Vedd fel azt a kurva telefont sos van!

-Oké, bunkó vagyok de kérlek vedd fel a telefont!

-Dante értem én, de akkor is ez most nagyon fontos!

-Kérlek csak adj élet jelet, hogy jól vagy és vedd fel...

Azonnal belebújtam a nadrágomba és megkerestem az ingem. A nappaliba siettem és próbáltam halkan beszélni, hogy fel ne keltsem Szilvit. Tárcsáztam Zsófit aki szinte azonnal fel vette.

-Hála az égnek akkor élsz! - hangos megkönnyebbülő sóhaj hallatszott a vonal másik oldalán.

-Ez jelenleg nem nyugtat meg! - próbálok halk lenni de még is erőteljes. Közben uralom a magamban felgyülemlő kétségeket. Zsófi írásai és, hogy mennyiszer keresett felkeltik bennem a gyanút, hogy valami nagyon nincs rendben.

-Gond van Győrben!

-Ezt sejtettem de kifejtenéd? - félig már ordítok még is meg kell erőltetnem magam, hogy lenyugodjak.    

-Botond éjjel felhívott, hogy a kaszinónkban amit jelenleg ő felügyel razzia volt. Ezen kívül lövöldözés is. Egy másik banda lehetett nem tudom biztosan de gyanítom, hogy Jónás maradék emberi lehetek. Kornél azonnal öltözött és elindult ennek úgy két órája. Azóta próbállak elérni... - elhalkul a hangja és mélyeket sóhajtozik. Tudom, hogy fáradt hallom a hangjában. Kétségbeesett és megijedt. -... Klaudiát is vele küldtem, hogy Botond megnyugodjon ne legyenek kétségei. Dante tartanunk kell a szavunkat ha azt akarjuk, hogy ő  legyen az emberünk... - arra céloz, hogy bármit is kér Botond arany tálcán kell neki vinni és a seggét is fényesre kell nyalni. -...de... Jobb lenne ha te is mennél. Elvileg egy rendőr megsérült és te vagy a tulaj... - ahogy ki mondja már a kezemet az arcomhoz szorítom és halk tátogás közben próbálok egyet ordítani.

-Rendben majd hívlak. - ahogy kimondom nem várom meg Zsófi válaszát. Írok egy üzenetet Rodolfónak és visszasétálok a szobába. Szilvi mélyen alszik hanyatt a karjai a feje mellet. A melli kilátszanak félig a tartó mentén. Itt kell hagynom. Azok után ami történt köztünk. Eddig sosem okozott problémát egy lányt sem magára hagynom most még is elnehezedik tőle a mellkasom. Ráadásképpen még életemben nem volt ennyire mohó nő sem a közelben. Többet akartam belőle de úgy látszik ez a pillanat nem ma és nem is holnap következik be. Csendben felvettem a maradék ruhámat elpakoltam a holmim és ahogy mentem volna ki. A zakóm a széken hevert mit első este. Most kivettem az iratokat belőle és a széken hagytam. Remélem Szilvi érteni fogja a célzást...

...Két órával később nyűgösen és kávé mentesen értem be Győrbe. Egész úton erőt kellet vennem magamon, hogy ne az éjszaka járjon az eszemben. Jelen helyzetben a spontán erekció nem opció. Nem segített az sem, hogy még zuhanyozni sem voltam hajlandó rögtön Szilvi lakásától indultam mert éreztem most hezitálásra nincs idő. A ruhámon és a bőrömön is az izzadságunk és az a nyavalyás chanel parfüm illata mámorított. Az ő illata. Elgyengültem volna? Hiszen engem nem érdekelnek komolyabban a nők. Nem tervezem a házasságot sem a komoly kapcsolatot. Akkor most mégis mért motoszkál folyamatosan ő a fejembe?  Arról a lendületről és a csípő mozgásról már ne is beszéljük. Megdörzsöltem az arcomat majd a megigazítottam a nadrágom. Már csak a gondolatól is tűzbe jövök ha felidézem, hogy mielőtt megérkeztem magát kényeztette és én már csak a hab voltam a tortáján. De jó kemény hab! Azt állította két éve nem szexelt amit elhittem alig mozogtam benne és már is a csúcsra ért. Viszont ez a bíz bennem  dolog nem nyugtatott meg. Sőt tudtam, hogy hazudik amikor rá vágta a kérdésemre, hogy fogamzásgátlót szed. Ha visszaértem ezt feltétlen meg kell vele beszélnem. Nincs helye gyereknek ebben az életvitelben amit én folytatok és lásuk be nem ismerjük egymást semennyire sem, hogy egy porontyot bevállaljunk. Hirtelen kiüt rajtam a pánik. Mi van ha csak sperma donornak kelletem és kapott az alkalom. Én pont leléptem, hogy ő visszamehessen Amerikába és felnevelje az én gyerekemet. Egyedül a tudtom nélkül. Na azt már nem!

-Uram már vagy harminc perce megérkeztünk minden rendben? - Rodolfo időközben lehúzta az elválasztó plexit és türelmesen várta mikor térek magamhoz a látszólagos komából. Megráztam a fejem és rá pillantottam majd bólogattam. Kinéztem az ablakon és a kaszinó bejárata előtt parkoltunk. Lassan rá vettem magam, hogy kiszálljak és rögtön rá gyújtottam. Szerencsémre a gyerek gondolata haza vágta a libidómat és így teljesen nyugodtan tudtam mászkálni. Bele szívtam a cigibe és akkor átvillant az agyamon. A kert ami a dolgozó szobámból szoktam látni. Hatalmas füves placcal és valamilyen oknál fogva Szilvit látom benne a napozó ágyon fekve fekete bikiniben. Nem a gyerek gondolat bánt hanem az, hogy képes lenne faképnél hagyni. Istenem elment az eszem...

-Hál az égnek, hogy itt vagy csak rád vártunk. - Kornél rohan ki az ajtón nyúzott és gondterhelt na még én mennyire gond terhelt vagyok. Viszont félre kell raknom a magánéletemet sürgősen. Elindulok Kornél irányába és együtt be megyünk a kaszinóba. A hely teljesen üres viszont hemzsegnek a zsaruk. Mindenkinek illedelmesen köszönök. Egészen az irodáig sétálok és ahogy belépek már is temérdek hiba villan fel a szemem előtt. Botond az íróasztal mögött Klaudia az asztalon ül és a rendőr velük szemben jegyzettel. Klaudiának azonnal felcsillan a mosolya amikor meglát Botond pedig felkel a székből.

-Klaudia kifelé... - utasítom a lányt aki azonnal ellenkezne de rá ordítok. Kecsesen lehuppan az asztalról és durcásan ki megy közben rázza magát, hogy minél jobban felkeltse a férfiak figyelmét a szobában. A műsor nekem szól viszont én jelenleg nagyon is kielégült vagyok ahhoz, hogy ez észre vegyem.

-Biztos úr. Rettentően sajnálom a kellemetlenséget ami érte ön. Gyanítom egész éjjel talpon voltak. - fordulok a rendőrhöz aki felnéz a füzetből és alaposan végig mér majd becsukja és a kabátja belső zsebébe helyezi.

-Maga Szigeti Flórián? - kérdez én pedig sűrűn bólogatok majd kezet nyújtok amit ő elutasít reflexből. - Akkor ön a tulaj! Tisztában van vele, hogy mi történt is az éjszaka? - kemény hangnemben beszél velem én pedig próbálok teljesen higgadt maradni és segítő kész nem kell nekem még pluszba, hogy a rendőrség is a nyakamra járjon. Meg hát természetesen egy nagyon szép boríték várta a rendőr urat az író asztal fiókjában. Szándékomban állt meg kenni a főkapitányt és mondhatni az egész rendőrkapitányságot itt Győrben. Aki mer az nyer ez volt a mottóm és én imádtam merni.

-Annyiról már értesültem, hogy lövöldözés volt és megsérült egy kollégájuk. Amit természetesen rettenetesen sajnálok és szeretném felajánlani, hogy állok minden kórházi költséget. - rettenetesen sokba fog ez nekem fájni de hát az üzlet az üzlet.

-Értem. Nos akkor hagy világosítsam fel a kollégáim nagyjából tizenegy magasságában kaptak egy telefont miszerint az ön kaszinójában drogot fogyasztottak és árusítanak. Így kiküldték a kábítószeres egységet megfigyelésre. Mit konstatálták mindenki nagyon segítőkészt volt és nem is találtak kábítószert. Még is civil inzultálni kezdte a kollégákat és fegyvert rántottak. Az egyik rendőrömet lábon lőtték mire mind őrizetbe került. Ez még nem lenne probléma de gond a három jómadár drog tesztje pozitív lett... - ahogy kimondja a mondat végét a kezem ökölbe szorul. Az átkozottak!

-Elnézést ha úgy tűnik mintha okoskodnék. Nem lehetséges, hogy csak ránk vagy is rám mint tulajra szeretnék rá húzni a szaros lepedőt? Értem kaptak egy telefonhívást amit gyanítom névtelenül tettek és nem is tudhatom meg ki volt az illető ha még is mert védi a titoktartás ami rendben is van. Viszont elég érdekes, hogy magukat felhívja valaki ide jönnek nem találnak az ég világon semmit és még is a balhéban a felbujtok be voltak nyomva. Nekem ez kicsit gyanús nem gondolja? - az okfejtésközben gúnyos mosoly húzódik a számra, hiszen lásuk be ez még egy hülyének is egyértelmű be akarnak sározni és határozottan jól fogtank neki a dolgoknak.

-Szigeti úr értem az agáját és én is látom a tényeket. Még is egy rendőr megsérült ez nem hagyhatom figyelmen kívül. Az pedig csak súlyosbítja a helyzetet, hogy ez a kaszinó sosem a jó híréről volt híres. - ahogy kimondja tudom mit kell tennem. Meg kell adnom magam de nem könnyítem meg még a helyzetet.

-Rettenően sajnálom a kollégáját, higgye el. A helyet pedig én vettem meg Jónás halála után és nem kevés pénzembe fáj a renoválás na meg az új papírok beszerzése. Én csak szeretnék egy tiszta üzletet folytatni és kikapcsolódást biztosítani. Persze ön régebb óta van itt int én ezért tudom ön sokkal jobban ismeri a helyet és a helyzetet. Úgy, hogy van egy ajánlatom. A kábítószeres osztály vizsgáljon át mindent bezárok addig és itt maradok és mindenben kezeskedem. A kollégájának pedig állom minden beteg ellátási költségét. Remélem látja, hogy nem ellenség vagyok szeretnék együtt működni mert tudom másképp nem megy. - seggnyalás? Az bizony a legjobb a javából. Meg persze tisztában vagyok vele, hogy semmit nem fognak találni az ég világon mert ha árulnék is kokimat sokkal okosabban csinálnám nem pedig rögtön pult alól. Az a kispályások biznisze. A rendőr bólogat megbeszéljük az időpontot, hogy mikor érkezik ki az osztály és aláírom a végleges vallomásokat miután átolvastam...

Botond Kornél és én egyedül maraduk az irodában én pedig megdörzsölöm az arcom. Klaudia belibeg az szobába és már is felém billegeti magát. Arrébb tolom majd töltök magamnak egy italt. Neki dőlök a szekrények és nagyokat kortyolok az erős löttyből.

-Hívd fel Pákozdyt tudni akarom ki köpött. - fordulok Kornél felé aki rögtön bólint és a zsebéből előhalassza a telefonját és kimegy a szobából. Klaudia elém sétál és megfogja a karom felső részét és masszírozni kezdi. Lehámozom magamról ő pedig értetlenül hátrál egy lépést.

-Azért fizetlek, hogy Botondot szórakoztasd ne pedig engem zaklass. - ahogy kimondom Klaudia arca megrándul és dühűbe gurul. Nagyon nincs most ínyemre a női hisztéria. Van elég bajom így is.

-Eddig nem ez volt a felállás. A kitartottad vagyok nem dobálhatsz csak így ide oda! - Klaudia ordít velem. Elkapom az arcát és erősen megmarkolom. A dühe ijedségbe vált és hangosan fújtat.

-Velem te ilyen hangon nem beszélsz! A pénzem az kurva jól jön nem? Akkor amíg ki vagy fizetve azt teszed amit mondok és ha én azt kérem, hogy Botondot szórakoztasd akkor azt fogod csinálni különben elzárom a pénz csapott és elteszek láb alól világos? - ordítok az arcába neki pedig könnybe lábad a szemem. Bólogatni próbál majd félre lökve elengedem. Feszült vagyok. Klaudia sírva kiviharzik nekem pedig minden porcikám sajog. Botond közelebb jön és ő is tölt magának egy italt. Felém nyújtja és koccintunk.

-Ügyesen kezelted. De legközelebb a csajt hagyd kint. Lehet, hogy én fizetem de kurva és nekik mindig oda hajlik a kezük ahol többet fizetnek. - Boton elismerően bólint, büszke voltam rá. Higgadt maradt még akkor amikor leggyorsabban pánikba lehetett esni. Kétség sem fér hozzá, hogy jól döntöttem amikor őt választottam.

-Na húzzunk a picsába haza aludni egyre jönnek ezek a nyomorultak. Addig kitalálom, hogy lehetne tisztára mosni ennek a fertőnek a nevét. - mondom és azzal elindulok kifelé de Botond megszólít. Felé fordulok...

-Biztosra veszem, hogy nem találnak semmit. De nem vagyok hülye és az az érzetem van, hogy ha itt maradok én is szarba kerülök. Dante nem szeretném lehúzni a vécén azt amit eddig elértem azért mert te óvatlan vagy. Kérlek ezt ne vedd zokon. - hogy is ne vegyem zokon? Hiszen most közölte velem, hogy nem bízik meg bennem. Amit mondjuk száz százalékig megértek nem vagyok egy megbízható alak. Viszont ezt az üzletet soha sem hagynám elúszni már csak azért sem mert az apám nem azért dolgozott évekig, hogy én ezt most tönkre tegyem.

-Megértelek. De garantálom, hogy nem lesz gond. A másik pedig Klaudiát csak pillanatnyilag kapod meg. Akit neked szánok jelenleg lábadozik még egy két hétig de megéri rá várni. - mellé sétálok és meg fogom a vállát. Bólogat majd együtt elhagyjuk a szobát és én egyenesen a kocsiba szállok majd jelzem Rodolfónak, hogy menyük a szállodába. Sürgősén zuhanyoznom kell és szükségem van tiszta ruhára...                                                                           

...Amint ki érek  a frissítő zuhanya alól magamra tekerek egy törölközött és már is hiány érzetem támad. Eltűnt az illat a bőrömről. Az illat. Félre beszélek már. A hotelbe érve azonnal kidőltem aludtam négy órát pluszba és meg kellet hagyni még mindig mocsok fáradt voltam. A szállodai szobában ültem egy törölközővel amikor kopogtak az ajtón. A telefonom pötyögtem és közben kiabáltam, hogy nyitva van. Az ajtón egy szőke rövid hajú szépség libbent be. Pár ruhás szatyorral és egy kézi táskával.  Lettet elém őket és össze kulcsolta a mellkasán a kezeit.

-Segíthetek? - kérdeztem amikor a telefonom fogságából felemeltem a fejem. A nő igazán jól festett. Válli érő haja be volt göndörítve zöld szemei villogtak mint egy macskának az arca szép esztétikus volt és semmi sminket nem viselt. A maga módján teljesen természetes volt. A ruházata volt az egyetlen amit kifogásolni tudtam volna. Piros tornacipő a koptatott világos farmer és egy merőben nagy kötött világos pulóver volt rajta. Ami mindet eltakart amit megnézek általában egy nőn. Azaz a mellét és a fenekét.

-Zsófi küldött. Utalt pénzt a számlámra, hogy vegyek ruhát és elküldte a laptopját és néhány íratott valami küldönccel. A szemüveges srác azt mondta hozzam fel. Szüksége van még valamire? Ja és vettem fogkefét is meg fogkrémet az a kis zacsiban van. - mondta teljesen természetesen mintha valami jó ismerőse lennék.

-Kije vagy Zsófinak? - teszem fel a kérdést mert eszem ágában sincs ez a kis libát így elengedni. Zsófi nem ostoba csak olyanba bízna meg akire még az életét is rá bízná. Nem kockáztatná meg azt, hogy miatta lebukjak vagy eláruljanak.  A lány nagyot sóhajt és leül a velem szembe lévő székre.

-Heves Kornélia. Zsófi másod unoka testvére vagyok anyai ágon. Roppantul örvendek. - veti oda teljes közönyösséggel és nem nyújt kezet. Nem tetszik ez a stílus. Ez a kis csaj nem tudja kivel néz épp farkas szemet.

-Gyanítom nem te vagy az aki eltekerte az uncsi tesóm fejét. Mindegy is én végeztem Zsófi megadta a méreteket szóval a ruhák gyanítom jók lesznek. De felírtam a telefonszámom ha szükséged van még valamire majd Zsófival intézem az anyagiakat. - azzal feláll és átnyújt nekem egy névjegy kártyát és faképnél hagy. Egyedül maradok és beáll a csend a kártyára meredek és végig gondom a történteket...