Ott ültem Flórián teraszán kezemben egy bögre meleg kapucsínóval és még mindig nem tértem napirendre abban, hogy mi is történt pontosan az elmúlt huszonnégy órában. Késő őszhöz képeset a reggel elég meleg volt ahhoz, hogy Flórián javaslatára kint reggelizünk meg a medence mellet a teraszon. A bejáró nője konkrétan a fél hűtőt kipakolta az asztalara reggeli gyanánt. Amint helyet foglaltam megkérdezte, hogy szeretem a kávét és perceken belül egy bögre kapucsínóval lettem megkínálva amit pont úgy készítettek ahogy szeretem. Felhúztam a lábam a székre és próbáltam úgy helyezkedni a köntösben, hogy ne látszón ki semmim. Flórián mellém telepedett le és rögtön két pirítós vett maga elé és vajazni kezdte. A telefonja ötpercenként csipogott a tányér mellet. Annyira nem zavart inkább meglepett, hogy ő meg sem mozdul a rezgő készülékre. Végig meredten bámulóm amikor pedig bele harap a pirítósban meg mozdul a belsőm. Hogy lehet valami ennyire szexi? Rám pillant és rögtön a szájához emeli a kávéját.

-Nem vagy éhes? Vagy készítések Évával valamit? - kérdezi közben a szájában a pirítóst rágcsálja de teljesen érthetően beszél hozzám.

-Nem szükséges köszönöm. Nem igazán vagyok egy reggeliző típus. - ahogy kimondom rámeredek a kezemben lévő kávéra és valamiért azt érzem, hogy szégyellnem kellene magam. Flórián finoman megsimítja az arcomat és maga felé húz kicsit. Megakar csókolni de vajas a szája, felnevetek.

-Vajas a szád. - jegyzem meg ő pedig még jobban csücsörit.

-Akkor a tied is az lesz. - veti oda kis humorral tovább cuppogva. Elhúzom a fejem és csak az arcomat éri el ezzel és érzem ahogy az arcomon a vaj szétkenődik. Nevetek és a belsőmben elterül a melegség a gyengéd még is vicces szituációra. Mintha minden nap ezt csinálnák. Mint ha ezer éve házasok lennék és ez teljesen természetes lenne. Viszont ezt  a tökéletes pillanatot egy hosszú lábú szőke lány zavarja meg aki jó reggelt kívánva leül Flóriánnal szemben. Azonnal a gyümölcsös tárért nyúl a bejáró nő pedig narancs levet hoz a lánynak. Ő jó alaposan meghúzza majd felpillant és ahogy meglát lekerekedik a szeme. Flórián és köztem cikázik a szeme.

-Dante... - megszólal ahogy elveszi a szájától a poharat.

-Szilvi ő itt velünk szembe Zsófi unoka testvére Kornélia. - Flórián még mindig rajtam pihenteti a kezét és mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne reagálja le az egész helyzetet. A lány mosolyogva nyúl át az asztalon, hogy kezet rázzon velem én pedig elfogadom a gesztust és kezet rázok vele.

-Csak semmi pánik nem önszántamból vagyok itt  ugye Dante? - veti oda szárazon Kornélia Flórián pedig kisfiús bájával mosolyog. Hol Kornéliát nézem, hol Flóriánra pillantok.

-Kornélia a biztosítékom... - Flóriánra emelem a tekintem ahogy megszólal. -... arra esetre ha kis ringyó testvére megint megpróbálná tönkre tenni az életünket. Jó reggelt! - a hang a jobb oldalmaról jön és a hang irányába emelem a tekintetem Rózsa sétál az asztalhoz. Az asztalfőn foglal helyet és szúrós szemmel méreget. Flórián keze pedig lecsúsztatja a térdemről a köntöst és az ujjával finom köröket ír le a térdkalácsomon. Teljesen nyugodt mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Kornéli annál inkább válik feszülté ahogy Rózsa elkezdi a reggelit. Egyenes ül és mereven néha néha falatozik egyet. Egy ideig csend telepszik az asztal köré csak is a bejárónőt lehet hallani ahogy köröz körülöttünk és csörög a tányérokkal.

-Drágám azt hiszem magyarázattal tartozol... - töri meg a csendet Rózsa és ahogy felnézek Flórián keze feljebb csúszik a combomon.

-Ez az én házam is és ahogy mondtad tegnap este jogom van itt lenni és jogom van vendéget fogadni is. Szilvi a vendégem sőt ha ennyire kíváncsi vagy alakul köztönk valami így feltehetően sokat fogtok találkozni reménykedek benne, hogy megpróbálod moderálni magad vele szemben. - Flórián mosolyog az anyára és erélyesen beszél. Jézusom mibe keveredtem bele. Tény, hogy nem válaszoltam Flórián monológjára, hogy próbáljuk meg a kapcsolatot együtt inkább megejtetünk egy reggeli dugást terelés képen. Viszont ez, hogy így adja elő az anyájának, hogy a barátnője leszek felettébb aggaszt. Ahogy Rózsára pillantok ő sem túl boldog int a bejárónőnek aki gyors léptekben távozik majd perceken belül egy hatalmas koktélos pohárral tér vissza. Ekkor Flórián elkapja róla a kezét és mielőtt az anya bele inni a pohárba rávág az asztalra. Kornélia és én is megugrunk. Rózsa lecsapja a poharat és felugrik.

-Te nekem ne merészelj csapkodni a  reggelinél nem így neveltelek! Mit vársz tőlem? Vissza jöttél Győrből azzal ott... - Rózsa int Kornélia felé aki megforgatja a szemeit. -... most pedig még ide hozod őt is. Miközben tudjuk, hogy valaki köpött és bajba sodort bennünket. Kisfiam kezdetsz a farkaddal gondolkozni és ennek nem lesz jó vége. - Rózsa nem ordibál csak erélyesen beszél és tisztelet párácsolóan. Flórián felhorkant mellettem.

-Bajba sodortak engem anya. Nem pedig minket. Szilvi addig marad itt amíg jól esik neki élvezem, hogy itt van. Törődj bele! - Flórián megemeli a hangját a mondat végére és mereven beszél az anyja irányába. Rózsa rám pillant és mély levegőt vesz.

-Bajba fogod sodorni őt. Az apja politikus nem láthatnak benneteket együtt mert abból botrány lesz. Tönkre fogod tenni Szilvit azzal, hogy bele viszed a köreinkben és ő ezt nem érdemli meg... - Rózsa erélyes hangja búskomorba vált és meglep vele. Tisztességesen beszél rólam sőt aggódóan. Ez így nem jó. Felállok az asztaltól és kiegyenesedek mindenki engem figyel.

-Bajba sodrom én saját magam... -mondom egyszerűen és ahogy elindulnék vissza a házba a bejárónő mosolyogva áll mellém.

-Uram megérkeztet Fekete és Pákozdy úr a dolgozó szobában várják önt és a kedvesét. - ahogy a nő kimondja a "kedvesét" szót kissé megszédülök és elkapom az ajtó félfát. Mi az istenbe keveredtem én bele? Ahogy feleszmélek a szédelgésből Flórán már a derekamat fogja és az arca a fülemnél van.

-Minden rendben? - kérdezi suttogva. Ahogy a testemhez ér a bőröröm felforrósodik az érintésre és vágyakozást kelt bennem. Bólogatok és Flóriánnal kézen fogva a dolgozó szobájába sétálunk. A szóba gyönyörű hasonló stílusú mint a Szabó padlót szőnyeg borítja sötét falak régi antik bútorok és egy hatalmas biliárd asztal a tér közepén. Kornél és Jávor már vártak ránk. Kornél látszólag nem túl boldog. Jávor pedig egy hatalmas nagy táskát szorongat a kezében. Jávor ahogy meglát mosolyog én is hasonló képen teszek.

-Dante beszélnünk kell. - mondja határozottan Kornél. Flórián puszit nyom a homlokomra és Kornéllal együtt távozik. Ezzel engem és Jávort magamra hagy.

-Én annyira...

-Nem! Én sajnálom! Nem szabadott volna ott hagyjalak vele. Viszont meg kell értened, hogy jelenleg megvan kötve a kezem. - bele vág a szavamba majd a táskát felém nyújtja. Elveszem és bele nézek. A táskában ruhák vannak és egy cipő. Rajtuk pedig a tegnap elhagyott táskám. Azonnal kiveszem belőle és előhalászom a telefonom. Három sms fogad és öt nem fogadott hívás. Egy apa a többi pedig Balázstól jött. Ahogy megnyitom az sms-t kicsit újra megszédülök. Elkapom a biliárd asztalt. Jávor utánam kap én pedig felemelem a kezem jelezve, hogy teljesen ura vagyok a helyzetnek. Ez nem az én napom az már biztos.

-Köszönöm Jávor. - mondom halványan és végig simítok az arcomon.

-Remélem a ruhák jók lesznek. Gondoltam még sem mehetsz haza estélyiben. - ahogy mondja felpillantok és az arcára nézek a sötét szemek amivel a csókunk alkalmával találkoztam most arany barnák. Levegő után kapok de ekkor Kornél és Flórián visszasétálnak a szobába. Flórián mérgesen összehúzza a szemöldökét.

-Mi folyik itt? - teszi fel a kérdést erélyesen.

-Szilvi kicsit megszédült segíteni akartam de... - Jávor be sem tudja fejezni a mondatott mert Flórián már is mellettem terem és segít elülni a bőr kanapéra az ablak mellet. Elém guggol és hosszasan kémlel. A csuklómért nyúl és erősen megnyomja. Pár másodperc után Kornél felé fordul.

-Szólj kérlek Évának, hogy hozzon narancslevet egy pogácsát. - Kornél bólint és távozik. Jávor zsebre dugott kézzel figyel minket.

-Mi baj? Mit érzel? - Flóriánra meredek aki aggódva figyel engem. Jézusom ezt az oldalát még nem láttam. Törődő és aggódó. Hatalmas nagy szarban vagyok.

-A férjem ide utazik... -mondom teljesen nyugodtan. Flórián elfehéredik és Jávor is értetlenül felfigyel a mondatra.

-Ezt meg hogy érted? - kérdezi Flórián és közben felegyenesedik. Kornél pedig a narancslével és a pogácsával tér vissza. Átnyújtja nekem én pedig rögtön bele iszok és mély levegőt veszek. Három sármos férfi áll felettem rajtam egy köntös van csak még jó, hogy elszédültem.

-Úgy, hogy pereskedek vele jelenleg és gyanítom nem tetszett neki az üzentem és most Magyarországra jön kinyírni... - mondom és közben jót nevetek. Flórán keze ökölbe szorul és akkor jövök rá, hogy nem volt megfelelő a szóhasználat. Jávor azonnal előveszi a telefonját és pötyögni kezd rajta.

-Hívom a kocsit és Balázst ezt le kell ülni megbeszélni... - magyarázza Jávor én pedig sűrűn pislogok. Hogy mi van? Flórián bólogat Kornél pedig türelmesen vár. A három férfi között cikázik a szemem. Majd amikor Jávor a füléhez tenné a telefont felugrok.

-Azonnal tedd le azt a szar! - ordítom el magam. Mély levegőt veszek és megdörzsölöm a tarkómat. Jávor meglepődötten kinyomja a hívást.

-Most tisztázzunk valamit! Felnőtt nő vagyok és függetlenen. Nincs szükségem arra, hogy erős férfiak irányítsák az életemet! A férjem az én problémám meg tudom egyedül is oldani...

-De az apád és a stáb... - vág közbe Jávor én pedig elhaladok Flórián mellet felkapom a táskát és az ajtó irányába indulok de még mielőtt kinyitnám megállok és visszafordulok.

-Magasról leszarom, hogy az apám mit gondol. Ha botrány lesz akkor az lesz. Engem senki nem kérdezett már megint meg arról, hogy mit szeretnék. Rám zúdították már megint a médiát. Elegem van ebből. Ha Dénes ide jön és jelenetet rendez majd én elintézem. A földel teszem egyenlővé ahogy a többi suttyót is köszönöm megleszek. - azzal kimegyek az ajtón és bevágom magam mögött. Egészen az emeletig szedem a lábam és ahogy beérek a hálószobába magamra csukom az ajtót és neki dőlök. Nem hiányzott ez most nekem. Viszont össze kell szednem magam, hogy higgadtan ura legyek a helyzetnek ez most nem választás kérdése. Megemberelem magam és a táskát a bevetetlen ágyra dobom. A fürdőbe megyek és megmosom a fogam majd megfésülködök. A táskámban talált hajgumival összekötöm a hajam. Feldobok egy kis alapozót a szemem alá, hogy eltüntessem a fekete karikákat. A szobában pedig előveszem a ruhákat. Csipkés bugyit halászok ki a táskából és kissé elmosolyogok. Elképzelem ahogy Jávor bevásárol nekem. Jézus ereje a gondolta is röhejes. Bele bújok a bugyiba ami tökéletesen passzol rám. A táska tartalmaz egy  fehér kombinét hozzá illő fehér gombos blúzt és egy sötét grafit színű ceruza szoknyát. A cipő pedig egy bebújós félcipő ami szintén jó rám. Ahogy visszasétálok megnézni magam a tükörben elégedetten nyugtázom, hogy igazán jól nézek ki. Visszamegyek a hálóban és a kabátot is kiveszem a táskából ami pedig egy fekete csatos bőrkabát.  Jó ég évek óta nem hordtam ilyet. Még farmer dzsekit sem. A mosolyom szélesen terül végig a számon ahogy bele bújok. Ezt nevezem. Felkapom a táskámat és elindulok le a földszintre. Közben válaszolok Balázsnak, hogy Hétfőn sürgősen egyeztessünk egy ebéd keretében.

-Isteni kész vagy akkor mehetünk! - ahogy a hangot meghallom felemelem a fejem még csak a lépcső felénél járok de látom Flórián arcán a dühűt. Lenézek és a három férfi vár rám az előtérben. Lesétálok és közben Flórián le sem veszi rólam a tekintetét. Mint egy vadállat aki szemmel tartja a zsákmányt. Készen arra, hogy megvédje a többi vadászó hímtől. Erre most nekem nincs időm. Elérve a lépcső aljára Jávora pillantok.

-Az lenne a legjobb  ha Jávor vinne haza a feltűnés elkerülése érdeké...

-Szó sem lehet róla. - ordít Flórián. Mély lélegzettet veszek és a másik két férfi felé fordulok.

-Megvárnátok minket kint? Beszélni szeretnék vele. - a fiuk bólintanak és szó nélkül kimennek a házból. Én pedig Flórián elé sétálok aki alig lát a méregtől. Megragadom a pólójánál fogva és az arcomhoz húzom. Mereven a szemébe nézek ő és én is fújtatunk.

-Ide figyelj! Megakarom menteni a segged! Ha most haza viszel tele lesznek az újságok a pofáddal másnap reggel. Nem kell még pluszba a feltűnés. Este bemegyek a Szabóba ott találkozunk és megbeszéljük a dolgokat rendben? - a mondatott a fogaim között préselem ki mert annyira ideges vagyok félek, hogy ordítani kezdek és nem akarom ezzel Flóriánt megalázni. Főleg, hogy nem vagyunk egyedül a lakásban.

-Ha egy ujjal is hozzád nyúl én...

-Nem fog mert a tied vagyok! - ahogy kimondom Flórián arcáról eltűnik a harag. Én pedig elengedem. Bevallom azért mondtam, hogy egy kicsit lehiggadjon de ahogy hangosan kimondtam én is éreztem. Ez most nem csak a nyugtatás kedvéjért hangzott el. Flórián kissé félve elmosolyodik.

-Ez azt jelenti, hogy akkor megpróbáljuk? - teszi fel a kérdés én pedig mély levegőt veszek és végig simítok a vállán. Mit művelek?

-Meg! Viszont nem lesz egyszerű és ha nem megy abba hagyjuk és mintha semmi nem történt volna mindenki megy a másik irányba. Nem leszek szerelmes beléd ezt most meg mondom. - vetem a szemére. Viszont őt ahogy látom már az elején elveszettem. Közelebb húz a derekamnál és lehajol, hogy megcsókolhasson. A csók amit váltunk gyengéd még is van benne valaki kis vágyódás. Elszakad a számról és puszit nyom a homlokomra.

-Este várlak! - kimondja és elsétál mellettem. Megfordulok és utána nézek. Mibe mentem én bele?