Két és fél órával ezelőtt...

Két teljes napot a Szabóban töltöttem. Zsófi visszahozta Kornéltól a ruháit és visszaköltözött a Szabó udvarában lévő egyik lakásba. Én is ott aludtam ha nem az irodában bujkáltam mindenki elől. Egyetlen probléma adódót méghozzá az anyám volt az. Az ő kirakat vacsorája Bartos Istvánnal akit alapvetően a hátam közepére sem kívánok. Nem találtam jó indokot ezért beültem a kocsimba egyedül és haza vezettem péntek délután. Amint beértem Buda külváros részébe és beálltam a ház elé azt érezem, hogy jobb ha nem állok be a garázsba. Könnyeben menekülök ha még nem kell a tolatással is szarakodni főleg ha ideges vagyok. Nem terveztem inni a mai nap folyamán ugyanis Zsófival nagyjából végig ittuk az elmúlt időszakot. Bánat volt mind a kettőnk szívévben. Jó is, hogy eszembe jutott kell írjak egy üzenetet az ital beszállítóknak, hogy mindenből dupla üveget kérek a hétvégére. Belépve a ház előcsarnokába anyám a fogadó asztalon matatott a virágos vázában. A szájában lógott a cigaretta. Őszes fekete hajában pedig istentelen mennyiségű hajcsavaró ágaskodott. Egy szatén köntöst viselt egy méregdrága tűsarkúval igazi díva még így hatvan felett is. Ahogy megfordult rám meredt és megrázta a fejét.

-Remélem elég volt a tivornyázásból mert roppant mód undorítóan festesz... -becsmérlés becsmérlés hátán pontosan ezért nem akartam haza jönni. A szemrehányás, hogy megbíztam két nőben is ott tombolt a levegőben és nem kellet anyámnak mondania semmit a szeme állásából tudtam. Azt üvöltötte felém "te ökör én megmondtam a pinában nem szabad megbízni!" a maga tökéletes olasz akcentusával csengett a fülembe.

-Meny fel kérlek mosakodj meg és vegyél fel valami szépet. István egy óra múlva itt lesz. - ahogy utasít egyenest a lépcső irányába indulok el. Viszont eszembe jut valami.

-Anya mért is hívtad meg Istvánt? - teszem fel a kérdést a második lépcsőfokra lépve. Anya keze hirtelen megáll és rám emeli a megvető tekintetét. Mért van egy olyan érzésem, hogy ezt nem kellet volna megkérdeznem.

-Ide figyelj Szigeti Flórián! Az, hogy én mit és, hogyan teszek az nem tartozik rád. Lehet, hogy a ház már a te tulajdonodban van de ezt én és apád építettük. Jogom van itt lenni és jogom van ahhoz is, hogy vendéget fogadjak. Aki jelen pillanatban egy politikus... - anya magyaráz tovább teljesen értelmetlenül. Nem a kérdésemre válaszolva. Rácsapok a korlátra ököllel és az egész előcsarnok visszhangzik. Anyám megszeppen és kiesik a szájából a cigaretta.

-Nem a kioktatásodra voltam kíváncsi hanem arra, hogy mit keres itt a Bartos féreg. - ordítom el magam erélyesen mert már elegem van, hogy a kisfiút kell játszóm a saját házamban. Anyám nem szól semmit csak összehúzza a száját és megemeli a fejét.

-A vacsora hétkor kezdődik. Elvárom, hogy megjelenj és kedves legyél. Kérlek! - anyám próbál úrinő módjára viselkedni és ennek eleget is tesz. Nem kiabál szimplán csak határozottan kezeli le a dühkirohanásomat. Anyám eltaposta a cigit a márvány padlón és hangos sarka kopogásának kíséretében emelt fővel ott hagyott egyedül. Én pedig felrohantam és amit a szobámba értem mint egy kisgyerek bevágtam az ajtót. Ordítottam egyet és oda vágtam a zakómat a földhöz. Az isten szerelemére. Budapest feje vagyok az alvilág ura és még egy kis tisztelet sem kapok? Nem is firtattam tovább a kérdést szimplán elfogadtam, hogy most ebben a csatában alul maradtam. Hétkor pontosan kész voltam a dolgozó szobámban törölgettem a biliárd golyókat amik a múltkori alkalomkor kék krétásak lettek. Nem voltam kiöltözve. Fel vetem egy fehér inget és egy öltöny nadrágot. Nem fogok az otthonomban senki kedvéjért kiöltözni. Csengettek tudtam, hogy a várt vendég megérkezett. Hallottam ahogy anyám a hangos cipőjében siet és amikor ajtót nyit édesen és szívélyesen köszönti a betolakodót. Én is leteszem a rongyot és az étkezőbe sétálok ahova éppen akkor toppannak be anyámék. István mint mindig jól fésült összes haj még mindig dús. Kissé pocakot növesztett de pont olyan apukás így. Kezet rázok vele ő pedig az első lendülettel fiamnak szolit. Nyelek egy nagyot anyám pedig a szemével szuggerál, hogy viselkedjek. Így meg egy egész végig. Leülünk és már is megy anyám és István között a csevej. A férfi gusztustalanul bókol anyámnak aki ezt teljességgel mámorosan kezeli. Hánynom kell. A leves után a főételnél már az étvágyam is elmegy.  Intek Évának, hogy vigye előlem el a tányért. Istvánt viszont semmi sem tántorítja el, hogy édesanyám seggét nyalja. Viszont végül anyám lep meg igazán.

-István még nem is mondtam de őszinte részvétem a felesége miatt. Hallottam, hogy a szíve volt a probléma. Tudja nekem is akkor tájt halt meg a férjem és jobbnak láttam a temetés után visszautazni Olaszországba...

-O Rózsa maga annyira kedves, de hisz ott volt lélekben láttam a temetésen a Szigeti családi koszorút. Szegény Szilvim azóta sem heverte ki, hogy nem lehetett itt a temetésen. Pont előtte pár nappal vetélt el az első gyermekével és sajnos a kórházba fogták... - ahogy István beszél felakad a szeme. Szilvi terhes volt? Hisz semmi jel nem utalt volna arra, hogy gyermeket várt volna. Alaposan végig mértem a testét és semmi féle terhességi csíkot vagy heget nem láttam a testén. -... Néha úgy érzem szegénykémnek kijutott a rossz sor. Először a baba majd az édes anyja és végül a férje. Erős lány de néha látom benne, hogy teljesen elveszett. - anyám azonnal István kezéhez nyúl és simogatni kezdi. István keservesen mosolyt erőltet az arcára.

-De hát nem szabad csüggedni Szilvinek még lehet gyermeke és szép élete egy férfi mellet aki boldoggá tesz...

-Kétlem a házassága erre ment rá. Évekig próbálkoztak nem esett újra teherbe... - hoppá! Ekkor a vészcsengő megszólal a fejembe. Szilvi semmit nem mondott el az életéből de eddig is láttam a szemében a mélyen gyökerező fájdalmat. Arról nem is beszélve, hogy egy nőnek sem kívánok olyan fájdalmat, hogy elveszítsen egy gyermeket amit a méhében hordott. Kemény voltam és rideg viszont ha családról volt szó amiben gyerekek vannak midig meglágyult a szívem. Felugrottam az asztaltól anyám és István azonnal rám meredtek.

-István melyik színházba ment Szilvi? - összenéztek anyámmal és láttam az arcukra kiülő kérdőjeleket.

-A nemzeti színházba... - ennyi kellet és már ott sem voltam. Rohantam ki az autóhoz pedig hallottam, hogy anyám utánam kiabált. Engem pedig semmi más nem érdekelt most csak az, hogy tisztázódjon a helyzet és újra láthassam...                                                

-Fogd be és csókolj meg végre... -azzal a hangsúllyal ahogy kiejti a szavakat a vérem az ereimben egyből felforrnak. Szilvi szemében csak a kéjt és az akarás vágyát látom. Viszont nekem kérdéseim vannak még hozzá sok. Nem érek én most ár csak úgy dugni. Elindul felém és az ingemnél fogva magához ránt. Érzem a testének a melegét és az önuralmam is kezdi a végét járni. Az sem segített, hogy Szilvi tökéltess formás testét egy testre simuló fekete ruha takarta. Ami annyira engedte láttatni a melleit, hogy összefutott a nyál  a számban. Nem szabad Flórián gondolkozz. Meg kell fejtetned az összes történést, hogy megmeneküljön a segged. Viszont Szilvi nem engedte és a olyan közel húzott, hogy a szája már a nyakamat súrolta és néha megéreztem a puha nyelvét is ahogy végig siklott a bőrömön. Hálát adok anyámnak amiért elküldött zuhanyozni. A kiscsibe túl feszítette a húrt és pontosan jól tudta. Elkaptam azt a kezét ahol a nyakamnál fogva húzott. Erre ő megmarkolta az ágyékom. Az agyam azonnal át állt és mélyeket lélegeztem annak érdekébe, hogy ne itt a folyosón tegyem magamévá. Mert azt valahogy nem fogom tudni kimagyarázni a színház kamarának nem igaz?

-Nem messze parkolok gyere beszélnünk kell. - ahogy megtaláltam a hangom és kimondtam a mondatott. Szilvi azonnal lehúzódott. Kérdőn rám pillantott de az ingem még mindig keményen markolta. Végül belegyezően bólintót. Elegedet én pedig a felkarjánál fogva el kezdtem kivinni az épületből. Ahogy sétáltunk csend volt csak a víz morajlását lehetett hallani és Szilvi cipő sarkát ahogy lépkedett mellettem.  Egy utcára parkoltam és ahogy oda értünk Szilvi kihúzta a kezét az enyémből. Megállt a kocsitól nem messze én pedig probáltam sürgetni, hogy üljön be végre. Viszont  ő csak állt majd amikor megmozdult az autó mellé sétált és megkapaszkodott benne. Először azt hittem a cipő feltörte a lábát és leakarja venni de tévedtem. Szilvi felhúzta egy kicsit a szoknyáját matatott valamit majd könnyed egyszerűséggel levette a bugyiját. Pislognom kellet párat, hogy felfogjam a történteket. Szexi volt ez nem tagadom és kibaszottul kívántam. Még is van eszem, hogy nem fekszek le újra az ellenséggel vagy még sincs?

-Száj be told hátra az ülést. - utasított. Fel sem fogtam amit mondott mert a kezében lévő selyem bugyin kalandoztam el ahogy az újával lóbálta.

-Flórán! - ahogy rám szólt. Láttam a szemén, hogy mindjárt megöl itt helyben. Így tettem amit mondott beszálltam a kocsiba és csutkára küldtem az ülést annyira siettem féltem, hogy eltörtem még a kart is. Az övemhez nyúltam de megálltam amikor a cipő kopogás hangja közeledett. Ahogy kinéztem volna két cipő repült a másik irányba be az anyósüléshez. Szilvi felhúzta a ruhát majd nemes egyszerűséggel az ölembe mászott és becsapta a kocsi ajtaját. Szilvi rajtam ült és a haja már félig kibomlott amikor szépen lassan elkezdte kigombolni az ingem. Közelebb hajolt és a szánk összeért. Azonnal csókolni kezdtem és rámakkoltam a fenekére. Kapaszkodtam a fenekébe a másik kezemmel pedig a hajába túrtam. Szilvi pedig hörögni kezdte olyan volt mit amikor egy macska dorombol érzéki és szexi. Nem is tétlenkedett tovább kicsatolta az övem én pedig megemeltem a csípőm. Elhúzódott és szépen lassan lehámozta rólam félig a nadrágot kiszabadítva ezzel a családi ékszert. Tétlenkedésnek helye nem volt azonnal visszahúztam és falni kezdtem a száját majd felsóhajtoztam amikor a hegyével megéreztem a nedves ölét. Közel voltunk és Szilvi ezt pontosan jól tudta és gyanítom felmérte a helyzetet mert ahelyett, hogy azonnal rám helyezkedett volna hintázott rajta és dörzsölte hozzá magát hergelve ezzel engem is és magát is. Kapkodtuk a levegőt és folyamatosan egymásnak feszültünk de nem csókoltuk meg a másikat csak a homlokunkat összenyomva mozogtunk vagy is ő mozgott én csak annyit amennyit épp az ülés engedett. Édes kínzás volt de amikor Szilvi gondolt egyet és egy az egybe magába helyezte én pedig azonnal megmarkoltam az ajtóban a kapaszkodót. Ő pedig hátra vette a fejét és felnyögött. Ahogy tisztult a kép elkaptam a nyakát ő pedig vette a lapot megkapaszkodott a kormányba és mozogni kezdett ütemesen. Ki voltuk mind a ketten feszülve de még is egymásban voltunk és ettől volt ez az érzés olyan fantasztikus. Szilvi szűk volt és forró. Minden egyes lökéssel csak egyre jobban és jobban lüktettem benne. Isteni volt és kibaszottul szexi.

-Látni akarlak! - suttogtam miközben a nyakánál fogva közelebb húztam és a szánkat összeérintve megkerestem a nyelvemmel az övét. Nem kellet több végig simítottam a hátán ő ugyan úgy mozgott rajtam hintázott és fel le lökte magát. A ruha mélyen kivágott volt hátul nem is kellet nekem más. Egy rántással két nyögés között a fekete estélyi háta ketté repedt a kezem között. Az anyag hangos reccsenésére Szilvi felnevette és a pánotokból kibújva hagyta, hogy a melle elém táruljon. A hátáról az egyik kezem a mellére húztam végig simítva a köztes puha bőrét. Libabőrös lett az érintés nyomán. Szilvi viszont türelmetlenek bizonyult hátrább hajolt és mind két kezem a mellére tette és az ülésbe kapaszkodva kegyetlen ritmust kezdett a csípőjével diktálni. Mind a ketten fújtattuk és kapkodtuk a levegőt majd egyik pillanatról a másikra megéreztem a nedvességet és Szilvi felsikított két erősebb lökéssel megérkezett a pulzálás a farkam körül és hirtelenébe azt éreztem kezd szűkös lenni a helyzet. Szilvi az orgazmus mámorában hátra dőlt és a kocsi hangod dudálásba kezdetett. Mind a ketten megugrottuk végül hangosan felnevettem és megdörzsöltem az arcom. Viszont amikor elvettem a kezem két édes szempár fogadott egész közel. Szilvi közelebb hajolt és lágyan megcsókolt. Lassan és érzékien az előbbi vadság már a múlté volt. Miközben egymást kerestük a másik szájában simogattam a combját a hátát. Tökéletes pillanat volt és melegség öntött el belül még akkor is, hogy tudtam ki lettem használva. Mert ez az volt. Szilvi konkrétan elvette ami neki kellet és én ezt egy cseppet sem bántam. Viszont tudtam nekem ez jelenleg nem fog menni. Két napig nőket keféltem tudtam, hogy regenerálódásra van szükségem. Csodáltam, hogy a farkam még képes volt Szilvi kemény hangjára haptákba állni. Szégyen ez férfi létemre de ez most nem rólam szólt. Szilvi elhúzódott kicsit és kettőnk közé nézett majd furcsán ráncolni kezdte a homlokát.

-Flórián minden... - csitítani kezdetem. Hallani sem akartam amit mondani szeretett volna. Mert tudtam, hogy a puha férfiasságomat firtatná.

-Enged el ez most nem rólam szolt. - furán nézet rám majd egyszerűen átkaroltam és magamhoz húztam. Szilvi a vállamra hajtotta a fejét és ott pihent. Nem tudtam mióta vagyunk itt a parkoló autóban de napok óta először éreztem, hogy a lehető legjobb helyen vagyok. Valami nem stimmelt velem de jelenleg nem érdekelt. A másik forró  test érdekelt amit a kezemben tartottam.

-Éhes vagyok... - ahogy meghallottam a hangját elmosolyodtam.

-Úgy nem tudok vezetni ha az ölemben vagy. - megemelkedett és mosolyogva rám nézet majd a füle mögé tűrte a haját.

-Tudok egy jó kis helyet a közelben de előtte haza viszlek átöltözni...

-Nem! Szó sem lehet róla! Hamburgert akarok de azonnal. - pislogtam egy párat majd elismerően bólintottam. Szilvi lassan de teljes biztonságában átmászott az anyósülésre. Én pedig megigazítottam a nedves ölemet és felhúztam a nadrágom. Az ingemet is begomboltam majd Szilvi felé pillantottam aki már a hátsó ülésen kotorászott.

-Mit keresel? - kérdeztem zavartan mert meg kellet vallanom nem tudtam mi is tettem az elmúlt időben a hátsó ülésre.

-Láttam egy sport táskát és gondoltam meg nézem van-e benne valami amit feltudnék venni... - nem fejezte be a mondatott viszont hallottam ahogy kicipzározta a táskát és turkál benne. Szerencsére a tiszta edző ruhám volt hátul. Terveztem, hogy elmegyek a kedvenc terembe de valahogy az alkohol és a szex mámorában elfejlettem. Szilvi visszafordul és egy  szürke mackó sortot tart a kezében meg egy fekete pólót.

-Segítenél a cipzárral? - teszi fel a nevetséges kérdést miközben próbál a ruhájától megszabadulni a fején keresztül.

-Komolyan? A ruha háta teljesen elszakadt ezen a ha lecipzározod sem segít... - Szilvi kuncogni kezd és sikeresen kibújik a ruhából. Meztelen és mit egy gyerek simán takargatás nélkül mozog. Rögtön bele bújik a pólóba majd az estélyit hátra hajítja. Végül a sortba bújik bele és ahogy megemeli a csípőjét végig nézem a csupasz szemérem dombját. Mit egy lassított felvétel pereg le a szeme előtt és a vér újfent a gatyám felé veszi az irányt. Megrázom a fejem és a helyére igazítom az ülésem és amint meggyőződök róla, hogy Szilvi rendbe szedte magát indítok és a legközelebbi McDonald's felé veszem az irányt...