Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

13.Részlet...(Szilvia)

Péntek este gyomor ideggel és két felessel egy szűk fekete estélyiben ültem be Pákozdy Jávor kocsijába. Ideges voltam főleg azért mert nem szeretem az operát. Más részt mert a férfi egyáltalán nem érdekelt és nem szeretem volna kínos dolgokat. Mint például csókot simogatást vagy még inkább azt, hogy Jávor azt higgye van esélye. Ezt az elméletet ott rontottam el, hogy felvettem ezt a szűk spagetti pántos fekete testre simuló estélyit ami kihangsúlyozza mind amim csak van. Ha lenézek egészen a köldökömig belátok pedig a mellemet úgy fölnyomja a ruha, hogy a nyakamban van szinte. Még is ez mellett döntöttem mivel titkon ott volt a bosszú hadjárat a fejemben amit Szigeti Flóriánnak szántam. Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem reménykedek abban, hogy felbukkan és magáévá akarna tenni. Kétség sem fér, hogy hagynám még, hogy hagynám rá vetném magam és megerőszakolnám...

Jávor kedves volt kint várt a kocsi mellett amíg én készülődtem. Amint kiértem az ajtón meg láttam és hirtelen meg kellet állnom. Tény, hogy minden elhatározottságomat meg hazudtoltam a ruhával de amint meg láttam már nem csak a ruha volt ami hazudott hanem az egész testem.  Amit tudtam az az volt, hogy Jávor nagyjából negyven körül járhatott nőtlen volt egy biztonsági cég feje és hogy Szentendrei alapvetően nem Budapesti. Milliárdosnak nem mondanám de elég szép vagyonnal rendelkezik ezen felül van egy családi kastélya ami úgy két hektár lehet. Ezen kívül csak az édesanya él aki pedig jótékonysági szervezte feje. Tökéletes férfi a maga módján szereti elvileg a gyerekeket és mindig ad vért amikor csak lehet. Ennyit tudtam meg az internet csodás világából. Viszont arról senki sem szolt, hogy öltönyben énnyire fess és tetszetős lenne. Magas volt és a bőre még mindig napbarnított. A tekintet pedig sötét mit az éjszaka. Borítékolható volt, hogy a bugyim nem marad száraz de arra nem gondoltam, hogy ez ilyen gyorsan be fog következni. Még sem bánom annyira, hogy ezt a ruhát vettem fel. Ahogy közelebb sétáltam Jávor felém fordult és láttam a tekintetén, hogy ő is hasonló képen érez irántam.

-Az igen! Ha ezt tudom hamarabb hívlak el. Viszont van ezzel egy kis probléma... - ahogy elkezdi az utolsó mondatott meg szeppenek. Talán túl öltöztem volna? -...Tudod a legtöbben idősebbek akik az operába járnak és gyenge a szívük. Lehet szükség lesz egy pár újra élesztésre ha besétálsz. - ahogy kimondja rám kacsint én pedig nevetve megrázom a fejem. Már megint ez a bókkal fűszerezett humor. Nem is kellet az a két fel ahogy kinyitotta a száját már is belazultam. Jávor illedelmesen kinyitotta az autó ajtaját és meg várta míg beszállok csak az után csukta be. Az anyós ülésen ültem ő pedig beszállt mellém. Érdekesnek találtam az autó márkáját. Rettenetesen sötét zöld volt alapból csak akkor tudtam megállapítani így is amikor közelebb értem távolról feketének hatott. Egy sportos Alfa Romeo volt bőr ülésekkel. Imádtam már most. Nem voltam nagy autó fanatikus de a Mercedestől és a BMW-től már a farra másztam. Jávor beszállt és már indított is. Furcsálltam, hogy nem fuvarral megyünk.

- Mért van olyan érzésem, hogy te ma nem fogsz italozni? - teszem fel a halálosan nevetséges kérdést. Amire azonnal fülig érő mosoly a válasz.

-Tudod nem igen szoktam alkoholt fogyasztani csak akkor ha otthon vagyok. A birtokon van szőlős és évente pár palack le jön belőle. Azokat szeretem inni. - lágyan beszél és ez elgondolkodtattad. Elképzelem ha hatalmas kastély teraszán ahogy az ottani bort szürcsölgeti egy sajt tál kíséretében. Igazi ínyenc. Vajon a nőket is így válogatja mit a jó bort?

-De ne aggódj azzal egyáltalán nincs problémám ha más iszik. Sőt lehet fétisnek nevezni de szeretem nézni ahogy mások az alkoholt isszák. Sok mindent elárul az emberekről, hogy mit és hogyan isszák. - a kis cseles. Vissza pörgetem a két nappal ezelőtti találkozásunkat. Konyakot ittam és öblös pohárból. Nem szagolgattam vagy forgattam, ahogy szoktam egy vacsoránál azzal lehúztam. Jézusom ebből vajon mit szűrt le? Tuti az, hogy alkoholista vagyok.

-Érdekes meglátás én ebbe még bele sem gondoltam. Lehet azért mert túlzottan racionális ember vagyok. Én a tényekből értek nem filozofálok mert arra sosem lehet száz százalékra alapozni... - ahogy magyarázom rá jövök, hogy mit is mondtam. Biró vagyok a tények alapján ítélek nem pedig elméletek alapján.  Ezért nem hiszem el azt, hogy Flórián gyilkos? Mert nem láttam rá bizonyítékot ami kézzel fogható lenne?

Nem telik bele sok időbe és már is a színházhoz érünk. Jávor leparkol és ahogy kiszállunk elámulok. Rég nem jártam a városban és megkellet mondanom a Bálna és a Nemzeti Színház volt a kedvenc épületem. Gyönyörűen voltak felépítve. Bár tény, hogy én kert barát vagyok és jobban szeretem a természetet. Végeredményben mind két épület tökéletes volt a maga stílusában és formájában számomra. Jávor és én egymás mellet haladtuk nem karoltam belé inkább a táskámat szorongattam a két kezemben a hasam előtt. Ő pedig lazán zsebre dugott kézzel sétált mellettem. Amíg a hídon át értünk a borokról kérdeztem mert érdekelt, hogy miket termeszt és hogy készülnek. Viszont amikor a főbejárathoz értünk egy igazán ridegen viselkedő pár előtt álltunk meg akik éppen vitáztak valamin. Persze normál hangerővel. A férfi hasonló magas volt mint Jávor őszes szőke haja hátra volt simítva frissen borotvált. Zöld szeme pedig egyáltalán nem volt hivalkodó inkább megkopott. Viszont az öltöny na az nem volt semmi. Sötét kék kord bársony ezüst színű gombokkal és arany mandzsetta gondokkal amin a monogramja volt olvasható. MZ mint Mester Zalán. Gréta férje. Gréta sem aprózta el világos kék estélyiben semmi kifogásolható nem volt pont annyit takart amennyit illet. Jobb vállán hosszú stóla feküt ami szintén kék és virág mintával elázott volt. Gémátok a fülében a  vöröses barna haja pedig kontyba tűzve.                                       

-Zalán már ezerszer elmondtam nem a te kedvedért járunk színházba. Hanem a befektetők miatt és mert én szeretek ide járni. Bele hallnál ha egyszer nekem is kedveznél azzal, hogy meg kímélsz ettől a faragatlan stílustól? - Gréta kioktató hangnemére Zalán reflexből válaszolt volna, ha mi már nem lennék halló távolságra. Ugyanis amint beértük az egyméteres körzetben. Zalán szeme gyorsan végig futott rajtam majd bájos mosoly keretében Jávor és felém fordult. Grétával ellentétben aki amint meglátott minket rögtön elszégyellte magát. A nyakáig vörös lett. Nem irigyeltem a magam módján hiszen tudtam, ez a házasság minden csak nem boldog viszony. Jávor rögtön kezet fogott Zalánnal én meg Gréta felé igyekezve adtam két puszit.

-Jávor nem is mondtad, hogy ilyen helyes kísérőd lesz ma estére. - helyes az anyukád valaga nem bírom az ilyen férfiakat. Már abban  a pillanatban ahogy meglátott a szemével vetőköztett úgy, hogy a felesége ott ált mellette.

-Zalán ő is Bartos Szilvia. István lánya. Nem rég költözött vissza Amerikából. - mosolyt erőltettek magamra és kezet rázok Zalánnal. Zalán elismerően bólogat.

-Szebb mint az apja... -és ahogy Zalán ki mondja a viccnek szánt mondat elejét Gréta oldalba csapja és dühös tekintettel méregeti a férjét. Zalán oda kap de mosolyog és jót nevet az ösztönös mozdulaton.

-Most mért ez az igazság. - mondja és ekkor már Jávor is nevet.

-Ideje bemenni... - jelzi Gréta felénk és ügyet sem vetve rá, hogy a férje mit szeretne belé karol és terelni kezdi Zalánt befelé. Jávor rám pillant és meg emeli felém a karját.

-Szabad szép kisasszony? - nevetek és elfogadom bele karolok és úgy sétálunk be a hatalmas színház épületben. A színház tele van és mi sétálgatás közben csendben egymás mellet haladunk Jávorral. Grétáékkal ellentétben akik percenként megállnak köszönni a körülöttünk lévő frakkos és estélyiben mutatkozó milliárdos nagykutyák és néhol politikusok tárasságának. Odébb hajlottam Jávorhoz és halkra vettem a hangomat.

-Van egy kis problémám. A helyez az, hogy nem szeretem az operát. Legutoljára tizenhét évesen voltam talán a Bánk Bánon de nem tetszett... - ahogy beszélek hallom ahogy Jávor egyre hangosabban veszi a levegőt. Felpillantok és akkor látom, hogy nem az opera a legkisebb gondom most.

-Szerintem van ennél nagyobb problémánk is most. - ahogy ejti a szavakat hallom benne a vágyódást. Természetesen a dekoltázsom az ami ezt a felettébb feszült helyzetet váltotta ki. Viszont mire bári bármit is reagálna Gréta már a nyomunkban van és int, hogy foglaljuk el a páholyt mert perceken belül kezdődik az előadás. Amint beérünk konstatálom, hogy nyolc fős páholyban csak is négyen leszünk.

-Szeretnétek előre ülni? - kérdezi Gréta illedelmesen. Én azonnal Jávora nézek ő pedig rám.

-Nem, üljetek ti csak nyugodtan előre. - válaszolom és ahogy helyet foglalunk azt kezdem érezni, hogy minden cselekedetem amit a mai este folyamán teszek az az ellenkezője a helyes útnak. Helyet foglalunk és konstatálom, hogy még innen is határozottan jól rá látok a színpadra. Ahogy kihunynak a villanok a sötétség miatt csak is Gréta alakját tudom kivenni előttem. Hirtelen megugrok amikor Jávor a kezemet kezdi keresni. Felé hajolok és összeütközünk de mire feleszmélnék a színpadot meg világítják és két fekete szempárt találok magma előtt. Az arcunk alig van pár centire a másiktól. Hallom ahogy szaggatottan veszi a levegőt. Ahogy én is. Basszus ennek nem lesz jó vége. Abban a pillanatban ahogy az erős női hang elkezdi az áriát. Jávor szája ez enyémnek nyomódik. Azonnal lehunyom a szemem és mélyen belélegzem a illatát ami kellemesen édes. Egyáltalán nem akaratos lágy és érzéki. Lassan szétnyitom a számat de mire a nyelvük össze érne addigra elhúzódik. Megdörzsöli az arcát  feláll és halkan bocsánatot kér majd kisétál a páholyból. Pislogok egy párat majd konstatálom, hogy Grétáék ebből semmit sem észleltek. Halkan felkelek bár amennyire a nő visít akár doboghatnék is a lábammal senkinek nem tűnne fel. Kilépek az előtérbe és látom ahogy Jávor fürgén szedi a lábát a kijárat felé. Utána iramodok már amennyire a tűsarok engedi de neki jóval nagyobb lábai vannak így amikor már fél úton járok utána kiáltok. Jávor rögtön megfordul én pedig sietve elé lépkedek.

-Megmagyaráznád kérlek, hogy mi volt ez? - kérdezem és mosolygok közben. Ő pedig meg rázza a fejét. Értetlenül meredek továbbra is rá.

-Nagyon szexi vagy...

-Igen, ezt már megvitattuk. - nevetem el magam de látom, hogy ő egyáltalán nincs vicces kedvében.

-Szilvi én nem keresek kapcsolatot és nem akarom, hogy azt hidd... - megemelem a szája elé az ujjam és csendre intem.

-Rám még vár egy kegyetlen válás. Gondolod épp most szeretnék fejest ugrani a következőbe? Érdekes, hogy mind végig attól féltem, hogy majd nekem kell szabadkozzak. - mosolygok és látom a szemeiben a megkönnyebbülést. Megsimítja a kézfejem amit a szájához tartottam és puszit nyom a tenyerembe. Jézus ez annyira szexi és ez engem mért izgat fel? Közelebb lép és ahogy lehajol én pedig kapásból felágaskodok. A szánk újra egymáshoz ér és most a nyelvük is egymásra talál. Végig simítok az arcán miközben lassan körözünk egymás szájában. Ő pedig rögtön a derekamba kapaszkodik. Ledobom a táskám és végig simítok a hasán. Ekkor egy erős csapkodó hangra leszek figyelmes. Valaki tapsolna? Elhúzódok és a hang irányába fordulok. Ha nem lennék józan azt mondanám délibáb áll tőlem három méterre. Flórián áll fehér könyékig feltűrt ingben és öltöny nadrágban nem messze tőlem és tapsol. Na ezt nem! Azonnal elönt a düh a szentelne flegma viselkedéstől.

-Ezt nevezem gyors váltásnak. - veti oda a szemere és már én pedig már is megindulnék, hogy pofán vágjam de Jávor elkapja  a csuklómat és ahogy rá nézek megrázza a fejét, hogy ne csináljam. Kirántom a kezem az övéből. Hogyisne nem riadok vissza egy kis taknyostól bárki is legyen az. Elindulok Flórián felé és közvetlenül előtte állok meg.

-Problémád  van? - teszem fel a kérdést igen agresszív hangnemben. Vigyorog az arcomba és ettől csak még jobban elszáll az agyam és tolódik a pumpa fel a fejembe.

-Látom már is jól szórakozol. Mész a követekézőre aki szintén befolyásos körökben mozog. - szemrehányás képen Jávor felé billenti a fejét. Viszont én nem fordulok meg egyenesen azokba a smaragd zöld szemekbe bámulok. Amit jelenleg kikaparnék a puszta kezemmel.

-Mért talán féltékeny vagy? Nincs lányka akivel játszón a kis Dante? Ha jól rémlik te közölted, hogy végeztél velem. Én pedig nem vagyok egy óvodás színjét, hogy meg gondoljam magam kisfiam... - ahogy kimondom Flórán elkapja a nyakam és hallom ahogy Jávor elindul felénk.

-Dante elég ebből! - szól rá viszont én nem látom hol lehet mert Dante teljesen mértékben a nyakamnál fogva magára irányítja a figyelmem. Elkapom a nyakamat szorító kezét. Nem szorít annyira erősen, hogy ne kapjak levegőt de megtart vele elég rendesen. Fújtatunk mind a ketten.

-Gyerünk csináld úgy is mindenkitől azt hallom, hogy vigyázzak veled mert gyilkos vagy... -ahogy félig meddig sikerül kinyögnöm a mondatott Dante szeme összeszűkül. Tény csak hárman vagyunk az előtérbe ezért ekkora a szám máskülönben nem mernék ilyet tenni.

-Ha még egy lépést közelebb jössz kitöröm a nyakát. - Dante a szemét Jávora emeli és úgy sziszegi a fogai között a mondatott. Fészkelődni próbálok de Dante rá szorít a nyakamra. Jávor hangosan veszi a levegőt.

-Menny hagyd itt a táskám meg leszek... - szintén nagy nehézségek árán elmakogom a mondatott és ekkor Jávor elsétál Dante mellett és visszanéz rám. A szemeiben kétség és tettre készség. Viszont valamijét azt érzem, hogy nem tenne értem semmit. Nem lenne hajlandó értem Dantéval szembe menni. Még is ki a picsa ez az ember, hogy mindenki összeszarja miatta a bokáját csak én nem érzek iránta semmilyen félelem érzettet? Amint ketten maradunk Dante azonnal elenged. A nyakamhoz kapom a kezem és mélyeket lélegzek. Ez tényleg ennyi volt a nagy erő fitogtatás? Ez szánalmas.

-Tényleg ennyit jelentett neked? - kérdezi és hirtelen nem értem miről beszél. Ránézek és kótyagosan megrázom a fejem. Kérődön rá meredek.

-Mert nekem nem csak egy éjszaka volt, hogy tudd. Majd bele sajdul a szívem a gondoltra, hogy átbasztad a fejem... - ahogy beszél elképedek. Flórián egy helyben toporog és ahogy jobban megnézem ma este is igazán szexi a maga módján. Lazán fel van tűrve az inge ezért a tetoválásai jól látszanak. A nadrág feszül rajta már amennyire kell a haja pedig kócos mint mindig. Igazából nem jutott el a tudatomig, hogy most mi is ez az egész. Viszont azt tudom, hogy egész éjjel rá vágytam és Jávor csak egy pótlék lett volna...

-Fogd be és csókolj meg végre...                                                                     

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro