11.Részlet...(Szilvia)
Reggel a másnapos gyomrom megint megadta magát. Ahogy felkeltem már is a porcelán felett találtam magam. Tény az ivás nem old meg semmit de abban teljesen biztos vagyok a nappalimat elnézve, hogy jól szórakoztam. Minden szanaszét hevert és ahogy a konyha felé vettem volna az irányt még a vibrátoromba is bele rúgtam. Ez, hogy került ide? Ekkor kezdett derengeni a telefonhívás. "Túl messze vagyok, hogy érezz ott legbelül." Az a bizonyos mondat kellett ahhoz, hogy a vág amit az napra teljesen elfejetettem az idegtől és a méregtől újra fellobbanjon és kívánós legyek. Éheztem nem is kicsit. Azután, hogy megtörtem a két éves cölibátust tudtam ennek nem most fogok búcsút inteni és visszatenni újra a fiókba. Éreztem belül a vágyat ami nem akart szűnni. Még is valami azt súgta várjak mert ez nem a megfelelő pillanat. A megérzésem nem is csapott be most sem. A telefonom istentelen rezgésbe kezdett. A kijelzőn apa neve jelent meg. A parti óta nem beszéltünk és én ebből szívből örültem. Még is azt éreztem most ezt felkel vennem. Rányomtam a fogadásra.
-Kislányom van pár órád? - semmi köszönés csak a szokásos már is utasítgat. Megforgatom a szemem és azonnal a kávégép felé veszem az irányt. Ehhez a beszélgetéshez nagy adag koffein szükséges.
-Attól függ. - válaszolom egyszerűen és tömören.
-Egy óra múlva lesz egy megbeszélésem a Szent István hotelben Pákozdy Jávorral szeretném ha te is jelen lennél az ebédnél. - ahogy apa kimondja a nevet mintha rémlene valahonnan. Furcsa mód apa nagyon kedvesen beszél velem és nem kettesben akar találkozni. Vagyis nem fejmosást szándékával hiv el ebédelni.
-Rendben ott leszek. - ennyit mondok és bontom a vonalat. Leteszem a telefont a pultra és kiveszem a kávé gép alól a csészét. Finoman bele szürcsölök és a testem ébredezni kezd a fekete keserű létől. Másodpercek sem telnek el amikor újra meg zörren a telefonom. Flórián neve virít a kijelzőn. Azonnal felveszem.
-Jó reggel Győr. - ennyit mondok. Imádok ezzel a pasival élcelődni. Viszont amikor nem jön frappáns válasz azonnal kiábrándulok és leteszem a bögrét a pultra. Hallom ahogy Flórán fújtat a telefonba de nem szól bele.
-Mi törtnét? - kérdezem és valami oknál kifolyólag elönt a pánik, hogy baja esett vagy ami még rosszabb bajba került.
-Hazudtál nekem egész végig. - megmerevedek de mire vissza kérdeznék már folytatja is.
-Ha arra ment ki végig a játék, hogy börtönbe zárass talán jobb módszert kellene kitalálnotok a testvéreddel nem gondolod? Amatőr húzás volt névtelenül betelefonálni és kiküldeni a kábítószeres osztály. Viszont elismerem nem trükk, hogy távoltartások Pesttől míg a Szabóban razziáztok. Ezzel vége Szilvi... - és még mielőtt tiltakoznék rám nyomja a telefont. Mi a jó büdös francról beszélt ez? Razzia a Szabóban? Bassza meg! Azonnal öltözni kezdek összeszedem a holmimat és már rohanok is a metróig. Úgy rohanok ki a kettes metróból mintha az életem múlna rajtam. Szaladok annak ellenére, hogy magassarkú cipő van a lábamon. Amint a Szabóhoz érek fújtatok és meglátom a tömérdek rendőrautót. A bejáratnál két kis nyikhaj rendőr ácsorog. Megigazítom a blúzom és a zakóm majd szépen mosolyogva eléjük sétálok.
-Elnézést biztosurak de megkérhetem önöket, hogy szóljanak Békés Tamás nyomozó úrnak, hogy a húga beszélni szeretne vele. - a két rendőr egymásra néz majd a egyik elfordul és a cb rádióba beszélni kezd. Amikor pedig vissza érkezeik a válasz kinyitják az ajtót én pedig azonnal a belső térig szedem a lábam. Rózsa a pultnál üldögél és épp egy rendőr jegyzettel előtte. Zsófit sehol sem látom de a testvéremmel azonnal kiszúrjuk egymást. Tamás felém sétál és a karomnál fogva arrébb vonszol, hogy senki se haljon minket.
-Te még is mi a francot csinálsz itt? - kérdezi a foga között sziszegve. Tehát Flórián igazat mondott tényleg razzia van. Ki kell derítenem mi folyik itt mert megvádoltak és azt sem tudom mivel.
-Te mit művelsz? - kérdezem felhangon ordítva. Tamás azonnal csitítani kezd.
-Ehhez neked az ég világon semmi közöd. Menny haza majd megbeszéljük. - mondja nekem és azonnal a karomnál fogva próbálna kifelé terelni. Kirántom a kezem és bele állok a testvérem arcába.
-Tamás ne játssz vele. Mért gondolják azt, hogy ebbe nekem a kezem benne van? - vetem oda ordítva a kérdést a testvéremnek aki azonnal körbe néz és tudom, hogy mindenki ránk figyel mert jelenetet rendeztem.
-Szilvi nyugodj meg. - csitít de mind a ketten jól tudjuk, hogy nem fogok megnyugodni. Ott hagyom Tamást és Rózsa mellé sétálok.
-Mutatott bármi fele engedélyt neked? - kérdezem de látom Rózsán, hogy teljesen össze van zavarodva. Végül megrázza a fejét. Jól sejtettem. A testvérem felé fordulok aki már majdnem mellettem van. Felemelem a kezem, hogy álljon meg ott ahol van.
-Van házkutatási engedélyed? Vagy razziára feljogosító bizonyíték illetve felszólító papírod amit a bíróság állított ki? - teszem fel a testvéremnek a tíz milliós kérdést. Tamás nagyot sóhajt és a szája vonallá szűkül. Sejtettem.
-Emberek...- ordítom el magam. -... A törvénykezés értelmében önök bűncselekményt követnek el azzal, hogy jelenleg illegálisan tartanak házkutatást engedély nélkül. Tehát ha nem találtak bizonyítékot ami miatt házkutatást tartanak akkor önök jogerősen büntethetőek. Azaz személyi jogot és magán tulajdont sértenek innentől kezdve ha tulaj feljelentést tesz. Mindenki aki jelenleg itt van felfüggesztett börtönre lehet ítélni. Úgy, hogy javaslom annak érdekében, hogy ne legyen ebből per és szabadság vesztés. Távozzanak szépen csendben ott ahol bejöttek. MOST! - a kis monológomon Rózsa áll a leeset a rendőrök nagy része pedig tele tette a gatyáját. Tamás viszont nem mozdult. Felé fordultam és rá emeltem az ujjam.
-Értem én, hogy Szigeti Flórián a bögyödben van de gondolkozz már egy kicsit az eszeddel is ne csak a farkaddal. Ha ez kiderül és beperelnek mindent elveszthetsz ennyire hülye vagy? - teszem fel a kérdést.
-Neked ehhez az ég világon semmi közöd Szilvi és jobb lenne, ha a saját dolgoddal foglalkoznál. - veszek egy mély levegőt és talán életemben először fogok igazán szembe menni a családommal.
-Elvakít a szerelem és ez fog most megölni testvér... - mondom lágyan majd Rózsa melletti férfihez borulok.
-Igor vezess ki Békés Tamás nyomozó urat és be se engedje addig amíg egy bírósági végzést fel nem tud mutatni. - Igor tette is a dolgát elindult a testvérem felé és karon ragadta. Tamás elfehéredett azon ahogy utasítást adtam az őrnek. Kicsit én is pofátlannak éreztem magam hiszen nekem ehhez az égvilágon semmi közöm. Még is azt éreztem legbelül, hogy ez a helyes út segíti és bebizonyítani, hogy nem vagyok hazug és cselszövő. Ahogy a Szabó kiürült és csend lett fellélegeztem. Rózsa felé fordultam aki épp akkor gyújtott rá és sétálta végig a termet amit felforgattak.
-Még is mért vagy itt? - kérdezi de közben rám sem néz. Közömbös velem. Végül is érthető.
-Flórián felhívott és megvádolt azzal, hogy ebben az egészben az én kezem is benne van...
-És azzal, hogy ide jöttél rendet tenni szerinted eloszlattad a gyanút? Figyelj Szilvi nem kedvellek de ez pontosan jól tudod. Felnőtt karakán nő vagy aki politikus apukával rendelkezik és igazságügyi bíró. Azzal, hogy ide jössz csak is bajt hoztál a fejünkre. - veti a szememre amivel én is tisztában vagyok. Rám néz és a szemeiből csak is a megvetés sugárzik.
-Hol van Zsófi? - kérdezek és nem reagálok az előző monológra.
-Dante benne sem bízik. A kis afférja a testvéreddel számára sem kecsegtető. Mind a ketten körmön font szukák vagytok. Én azon sem csodálkoznék ha mind hárman összejátszanátok. - azzal ahogy befejezi a mondatott maga elé köp egyet.
-Most pedig kifelé! Soha többet ne lépd át Szabó küszöbét és a pénteki vacsorát is felejtsd el kis anyám. - ahogy kimondja két őr indul meg felém én pedig feltartom a kezem és egyedül a saját lábamon kisétálok az épületből. Leintek egy taxit és ahogy beszállok azonnal mondom a címet. Mért történik ez meg velem? Valami itt nagyon nem stimmel mért akarná Zsófi bemocskolni Flóriánt ha a saját testével védi? Itt valaki más kavarja a szálakat. Hanyatt dőlök az ülésen és kibámulok az ablakon. Nézem ahogy a pesti forgalom halad egyik irányból a másikba. Lehet itt lenne az ideje ezt az egészet elengedem? A válásom épp zajlik és az is kemény küzdelem lesz most még ez is. Igen jobb ha ezt elengedem. Bár menyire is jó volt az az egy éjszaka nem ér meg annyit, hogy ez miatt az életemet kockáztassam. Tovább lépek és kész...
A szállodához érve megpillantom az órám és rá kell jöjjek, hogy fél órát késtem. Kifizetem a taxit és bemegyek az épültbe. Budapest harmadik legpuccosabb szállodájába teszem be a lábam. Minden fényárban úszik és a pénz szag árad a levegőben. A recepción elmondom mért jöttem és útba igazítást kérek. A nő bájosan elmondja az irányt én pedig elindulok apa felkutatására. Az éteremben egyedül ők ketten ülnek. Pákozdy és apa. Körülőtűk már szedik le az asztalok és bontják a svéd asztalt. Apa nevetése tölti ki a teret és feltűnően de a sürgő forgó pincérek arcán egyáltalán nem látom, hogy bárkit is zavarna a két férfi jelenléte. Közelebb sétálva világossá vált a dolog. A magas kolosszus apám mellet Pákozdy Jávor kivel a kiállításon találkoztam majd egy rövid tánc erejére ami tüzesebb volt mint az elmúlt két évem a Szabóban. Megköszörültem a torkomat amikor oda értem.
-Bocsánat volt egy kis dolgom. - apa azonnal rám pillant ahogy Jávor is. Annyira lágyan mosolyog, hogy kissé zavarba jövök.
-Drágám semmi gond addig mi elintéztük a mocskos anyagiakat. - ahogy apa végig mondja a mondatot csettint egyet és egy pincér siet az asztalhoz kihúzza a széket és a kezembe nyom egy étlapot vár egy kicsit és felveszi az ital rendelésem. Természetesen alkoholt rendelek mert a mai reggel sürgősen le kell öblítenem. Sőt a legjobb lenne több üveg társaságában annyit inni, hogy ne is emlékezzek a dologra. Apám semmilyen megjegyzésért nem hallat csak önfeledten társalog Jávorral a politikáról. Jávor néha néha rám pillanat de apámmal társalog tovább. Végül apa rám mered széles mosollyal.
-Drágám azért hívtalak ma ide mert tudatni szerettem volna veled, hogy idén indulok a körzeti választáson. Ezért keresetem meg Pákozdy urat, hogy a segítségemre legyen mint biztonsági szakember... - apa beszél de én az egészben csak a biztonsági szakembert hallom. Kicsit értetlenül de bólogatok.
-Jézusom annyira faragatlan vagyok Jávor ő a lányom...
-Nem szükséges már találkoztuk. Szilvia igazán kedves társaság. - ahogy beszél teljesen letaglóz. Értelem okos körmönfont fickó. Vigyázni kell vele ezt gyorsan fel is jegyzem magamnak.
-Hát ez csodás akkor igazából nem lesz probléma ha együtt kell dolgoznotok néha. - apa mondatán meglepődök. Valamiről lemaradtam volna?
-Ezt még is, hogy kell értenem? - kérdezek vissza. Jávor arcán a mosoly csak még szélesebbé válik.
-A helyzet jelenleg az, hogy mivel az édes apja indul a körzeti választáson szükség van egy biztonsági emberre. Ami azt jelenti, hogy az apját be kell biztosítani bizonyos mennyiségű testőrrel főleg ha megromozzák az újságírók. Az én cégem ilyen embereket biztost az olyan politikusoknak vagy sztároknak akiknek szükségük van védelemre. Akár még kluboknak is kidobókat...
-Ha jól értem mivel a lányod vagyok én is kapok testőrt, hogy megfigyeljen? - vágok rögtön bele Jávor monológjába mert ez az egész már az elején világos volt. Nem szeretem ha öt évesnek néznek akinek mindent a szájába kell rágni. Lehet, hogy itthon máshogy hívják de Amerikában is vannak ilyen cégek nem a holdról jöttem.
-Igen lehetséges, hogy szükséges lesz számodra is. Amúgy sem árt főleg, hogy zajlik a válásod. Ha bejelentem az indulásomat azt is felkaphatja a média. - igen hát persze az kellene most még nekem egy kis rivalda fény pluszba. Hát ha még a Flóriános sztorit is lehozzák az újságok. A frissen elvált politikus lánya maffiózókkal kavar. Zabálná a nép. Micsoda szalagcímek. Bele kortyolok az italomba és megdörzsölöm az arcom. Hirtelen megugrok amikor Jávor rá teszi a kezét a csuklómra.
-Nem feltétlen kell állandó ember. Ha azt szeretné akkor lehet csak akkor amikor már ténylegesen szüksége van rá. Az pedig akár lehet én is. Rá nézhetek magára egyszer kétszer. - ahogy mondja furcsa gondolatok támadnak bennem. Nem tudom meg-e a van az a film, hogy több mint testőr. Na nekem pont ez jut eszembe. Rám nézne egyszer kétszer és mit keresne betörőket a bugyimba? Az ábrándozásból apa telefonja zökkent ki. Aki azonnal felugrik és elnézést kér tőlünk. Kettesben hagy minket Jávorral. Hirtelen eltűnik a kéz a csuklómról és ő megigazítja a nyakkendőjét majd kifújja a levegőt.
-Egy igazi seggfej. - ahogy kimondja elnevetem magam. Végre eltűnt a seggnyalás és azt a férfit láttam magam előtt akit az nap a kiállításon. Azok a sötét szemek még így is villogtak amikor megláttak. Bár Jávor igazán diplomatikusan viselkedett mind ketten tudtuk ő nem ilyen.
-Örülök, hogy újra látlak. Vagyis Balázs igazat mondott és élve kijutottál Dante barlangjából. Pedig egy óra elteltével már gondolkoztam, hogy kimentlek. - a bujtatott bók és a rafináltság szívdöglesztő csak nem nekem. Mert ezt a játékot ismerem.
-Nem kell félteni kemény lány vagyok. - mosolygok és újra kortyolok egyet az italomból.
-Ezt pontosan jól tudom de azért néha csinálhatnál úgy mint aki rá szorul egy kis segítségre hagy legyen nekünk is siker élményünk. - huncut, újfent kuncogok és valamiért jó érzés. Nem látok ebben a férfiban semmit még is egy szempillantás alatt lelazultam mellette vagy az ital lenne. Kétlem annyi alkoholt fogyasztok mostanában, hogy mindig növelni kell a mennyiséget. Most pedig két kortyot ittam ez nem az alkohol műve.
-Ha már itt tartunk van négy jegyem a Nemzeti színházba péntek estére. Nem lenne kedved csatlakozni hozzánk? - ahogy felteszi a kérdést hirtelen elgondolkozom. Ez egy randi lenne? Bár négy jegy az azt jelenti, hogy nem kettesben. Már épp válaszolnék amikor apa újfent visszatér hozzánk.
-Elnézést az asszisztensem. Jávor akkor mindent megbeszéltünk gyanítom találkozunk hétfőn a megbeszélt időpontban. Drágám mi pedig hivatalosak vagyunk Szigetíjékhez pénteken vacsorára... - apa nem mondja végig a mondatot Jávor rám néz gyanítom nyugtázza, hogy akkor a színház ejtve van.
-Igazából nekem nem jó a péntek apa. Tudod színházba megyek a barátaimmal. Pont most meséltem Jávornak, hogy már alig várom... - nézek Jávora, hogy segítsen mire is hívott meg pontosan. Szélesen vigyorog.
-Egy görög operára megyünk Mesterékkel...
-Igen operára amit még nem láttam. Szóval ez egy kihagyatlan ajánlat de te csak menny el és érezzétek magatokat jól Rózsával... - ahogy kimondom rájövök, hogy bele sétáltam egy igen szép csapdába. Eszem ágába sincs ezek után a Szigeti név közelébe sem menni nem, hogy még velük vacsorázzak. Viszont tudtam ha nincs nyomos okom apa addig nyüstölt volna míg beadom a derekam. Nem akartam el menni Jávorral sem ugyan is zsigerből gyűlölöm az operát. Viszont ha két rossz van akkor legyen a kisebbik rossz. Ami jelenleg Jávor. Szóval Jávor választom...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro