...Órákkal később már újra a kaszinóban vagyok és végig azt figyelem ahogy a rendőrség apró darabokra szedi azt a bárt és helyet amit én fél év munkájával gondosan állítottam össze. Régi stílust képviselt sok bőrrel szaténnal és vörös méregzöld színekkel. Na meg persze rengeteg sötét fa felülettel. A Szabó is ilyen volt és ezért imádtam annyira. Viszont most, hogy a hely hemzsegett a rendőröktől kezdet egyre jobban lelombozni. A pultra támaszkodtam és bele kortyoltam az italomba mellettem egy barna méretes dioptriával rendelkező könyvelő hölgy rágta át a papírokat könyvelést szerződést és engedélyeket. Ezt mondjuk nem kérték az őrsről de én ragaszkodtam hozzá, hogy ezt az egész ramazúrit egy az egybe letudjam. Senkivel nem beszéltem azóta, hogy Pestről meglehetősen gyorsan távoztam. Anyám írt üzenetet arról, hogy pénteken vacsorát adna Szilvinek és az apjának bocsánat képen. Ezt rendkívül furcsának véltem de nem foglalkoztam vele jelen helyzetben. Más problémák voltak kibontakozóban és erre kellet koncentrálnom.  Botond és Kornél csatlakoztak hozzám majd együtt bementünk a már kész irodába. Mit az elmúlt egy órában vizsgáltak át. Az egész fel volt forgatva és éreztem a feszültséget magamban. Az üzletem romokban és rettenetes ezt így látni. Boton is lehet hasonló képen érzet ugyanis neki állt mindent a helyére rendezni. Hálát éreztem legbelül hiszen ez vehetem egy jelnek, hogy talán úgy kezeli a helyet mintha a sajátja lenne. Kopogásra lettünk figyelmesek majd az ajtó felé fordultam és közöltem, hogy szabad. Klaudia nyitott be és megkellet hagyni az öltözete nem takart semmit. Fekete feszülős ruha volt rajta a melle jóval többet mutatott mint kellett volna na és a szokna épp, hogy a lába köze nem látszott ki. Máskor már rég letepertem volna mert izgató volt a maga módján de most nem keltette fel bennem a vágyat inkább csak undort.

-Egy szőke vár kint azt mondta téged keres beengedjem vagy dobassam ki? - Klaudián látszott, hogy a hirtelen jött nő kifejezetten nincs ínyére. Undor volt az arcán és látszott a féltékenység tüze. Ez viszont egyáltalán nem érdekelt.

-Enged be! Te pedig menny vissza a szállodába! - utasítottam ugyanis most a hisztije nem segít azon, hogy a hely jelenleg hemzseg a rendőröktől ő pedig úgy néz ki mint aki szabadon árulja a testét. Klaudia felhúzta az orrát vágott egy grimaszt és eltűnt a nyitott ajtóból. Másodpercek alatt újra a szőke leányzó állt előttem. Viszont még mielőtt bármit mondhattam volna azonnal Kornél felé vette az irányt és oda adott neki egy papír köteteget majd megállt hátra tette a kezét és várt. Botond szinte azonnal abba hagyta a pakolást és alaposan végig mérte a lányt. Ugyan azt a ruhát viselte mit pár órával ezelőtt amikor találkoztunk. Még is láttam Botond ábrázatán, hogy teljesen elhomályosult. A lány rettenetesen hasonlított Zsófira meg kellet hagyni de még is valami teljesen más volt benne. Határozottabb volt és könyörtelenebb már csak testtartásából is sugárzott, hogy képes lenne bárkit elküldeni a sunyiba ha arról van szó szemrebbenés nélkül.  Kornél hosszasan olvasta a papírokat majd Kornéliához fordult és ő is kissé elidőzött a lányon.

-Megfelelnek Zsófi megint szép munkát végzett. Mondott még valamit? - kérdezi Kornél és rettenetesen lágy hangon beszél a lánnyal. Ha nem ismerném jól az unoka testvérem azt mondanám most lett épp szerelmes. Viszont tudom, hogy Zsófi az akit ő már kiválasztott. Kornélia csak azért keltette fel a figyelmét mert kiköpött Zsófi.

-Igen. De ezt nem tudom, hogy mondjam szépen. - fordul felém és látom az arcán, hogy töpreng. Végül vesz egy mély levegőt.

-Azt üzente Danténak. Hogy ha nem fogja vissza a nagypofájú kurváját akkor majd ő tesz róla, hogy beleegyen tömve a szája... - mondja Kornélia és kissé össze húzza az arcát. Védekezés képen. Viszont ismerjük be mért a postást bántanád azért mert a feladó hülye? Mély levegőt veszek és ha tippelnem kellene Szilvi zokon vette, hogy ott hagytam és vissza ment a Szabóba a zakómmal. Tudtam, hogy cetlit kellet volna írjak. Annyira kezdő vagyok az ilyesmiben. Viszont ez tetszik gyanítom Szilvi paprikásan ment oda, hogy jól beolvasson nekem. Imádom. Mosolygok amit mindenki értetlenül kezel.

-Köszönöm Kornélia észben tartom. - válaszolok széles mosollyal az arcomon és kisétálok az irodából egészen az utcáig és rágyújtok. Előhalászóm a telefonom és tárcsázom Szilvi számát. Amit még akkor mentettem el amikor öltöztem. Hosszasan kicseng majd csend lesz hirtelen.

-Mért érzem, hogy tudom kivel beszélek? - teszi fel az egyszerű és egyben szórakoztató kérdést Szilvi a vonal másik végén. Imádom benne, hogy mindig résen van.

-Túl messze vagyok, hogy érezz ott legbelül. - vágok vissza frappánsan és akkor esik le, hogy jelenleg ez most nem jó ötlet. Lángokban cég én pedig az utcán bonyolítok le opcióén telefonokat. Kész agyrém. Még is olyan jó hallani a hangját. Szilvi bele horkant a telefonba és én azonnal kizökkenek. Ekkor kezdem csak felfogni, hogy Szilvi hangja meglehetősen ittas.

-Mond hogy nem vagy részeg?

-És ha az vagyok? Neked ahhoz az ég világon semmi közöd. Az aki lelép egy nyomorult üzenet nélkül csak fogja be itt csak én kérdezhetek világos? - meglehetősen akaratos még is a telefonon keresztül érezem, hogy eléggé a pohár fenekére nézett. Amennyire csak lehet.

-A hallgatás bele egyezés. Első kérdés. Mért hiszi az anyád, hogy a szeretőd vagyok? Második kérdés. Tényleg még eszedbe sem jutott, hogy egy nyomorult üzenetet hagyjál? Harmadik kérdés. Zsófi mért viselkedik úgy mint akit nem rakták meg már nagyon rég óta. Negyedik egyben utolsó kérdés. Mi köze van a kis csajnak Tamáshoz? - az első kérdéseket még megmosolyogtam de az utolsó telibe talált. Mi a franc folyik itt? Szilvi még is honnan tudja, hogy Tamás és Zsófi kavartak?

-Ez te még is honnan veszed, hogy közük van egymáshoz? - teszem fel a kérdést és a hangomban már szemernyi játékosság sincs.

-Ó nem mesélte a kis aranyos? Ezek szerint nem dicsekedett a csókcsatával amibe bele sétáltam a elismervényes partin. Életemében nem láttam még olyan heves tüzet mit köztük. Minden volt ott szenvedély harag csodálom, hogy nem dugták meg ott helyben egymást... - Szilvi hirtelen csendben maradt nekem pedig a vérnyomásom kezdett egyre jobban felmenni. Mi ez a szar vihar? Először Iván árulása most pedig Tamás és Zsófi háborúja. Pont ezért nem akart Zsófi a partira jönni tudta jól ha Tamással szembe kerül elgyengül és ezek szerint így is történt. Kezd összeállni a kép, hogy Zsófi mért nem kedveli Szilvit. Viszont ha ez így folytatódik valaki nagyon meg fogja ütni a bokáját és az magával ránt engem is. A gondolkozásból mély szuszogás zökkent ki. Szilvi elaludt a vonal másik végén. Magam elé képzelem a képet ahogy az első éjszaka a lakásán láttam a kanapén kiterülve egy köntösben. Hallgatom még pár percig az ütemes szuszogást majd bontom a vonalat. Ahogy visszasétálok az épületben a rendőr már Kornéllal és Botonddal tárgyal. Csatlakozok hozzájuk.

-Á Szigeti úr. Örömmel mondhatnom a bár patyolat tiszta nem találtunk semmit és minden papír és engedély rendben van. Sajnálom a kellemetlenséget amit okoztuk. Viszont ha bejelentés érkezik ez a bevett eljárás. Írjuk alá a jegyzőkönyvet és már itt sem vagyunk. - mondja én pedig intek az iroda felé, hogy sétáljuk át oda. Az irodába menet észre veszem, hogy Klaudia nem fogadott szót és a bárpultnál ücsörög Kornéliával együtt. Szúrós szemmel méregetik egymást. Már csak az hiányoznak, hogy ezek ketten is egymásnak essenek. Beérve becsukom az ajtót és ketten maraduk a rendőrrel.

-Tudja Szigeti úr magam igazán nagy lelkű... - ahogy beszél a zakojából kivesz egy vastag borítékot és az asztalra dobja. -... Nem tudom, hogy mért van a pesti rendőrség bögyében de határozottan azt kell mondanom, hogy a kis nyugdíj kiegészítésem láttán amit az asztalában találtam a nevemmel megcímezve igazán boldoggá tett. Nem mondom, hogy nem gyanús hiszen gondolhatnám azt is, hogy meg akar kenni. Még is az az érzésem, hogy ez csak jóindulat és hála pénz, hogy nem csináltunk ebből média ügyet ügyet? - velem szemben áll és határozottan farkas szemet néz velem. Tudtam, hogy elfelejtettem a borítékot kivenni a fiókból amikor reggel elmentem. Végeredményben célt ért az üzenet bár én diszkrétebben szándékoztam intézni hozzá egy szépen megírt hegyi beszéddel de így is meg teszi.

-Miből gondolja, hogy a pesti rendőség bögyében lennék? - teszem fel az egyszerű és lényegere törő kérdést. Nem törődbe a pénzes rizsával. A rendőr bólint és a borítékot visszateszi oda ahonnan kivette és mosolyogva teljese határozottsággal rám mered.

-A telefon amit kaptunk az egyik nyomozónktól jött. A nevét nem árulhatom el sajnálatos mondón ennyi diszkréciót muszáj tartanom még akkor is ha most belsős információ adok ki amit alapból nem állna szándékomban. Viszont látom, hogy maga becsületese üzlet ember és nem akar rosszat... -most már nyalizik ez tetszik szeretem amikor a pénz segít az uralmam alá hajtani az embereket. -... A nyomozó szerint maga valami simlis alak és kábítószerben utazik és prostitúcióban. Ami tudjuk, hogy bűncselekmény. Az állítása ellenére ön nem büntetett előéletű átvilágítottuk és patyolat tiszta úgy ahogy a bár is. Sajnálom, hogy ezt kell mondjam Szigeti úr de a vesztét akarják és higgye el nekem, hogy ha az illető magára szállt akkor keres ürügyet arra, hogy magát bekasztlizzák. Fogadja meg a tanácsom és nézzen jól körbe a háza táján mert lehet, hogy tégla van az emberei között. Egy szónak is száz a vége kérem írja alá a jegyző könyvet és én már itt sem vagyok. - Úgy látszik ahelyett, hogy Tamás örömét lelné a kinevezéseben és élvezné az elismerések tengerét még nagyobb szarba akar mászni. Aláírom a jegyzőkönyvet és egyedül maradok az irodában. Ideges vagyok és feszült elegem van már mindenből.

-Bocsánat... - a halk nő hang hallatán megfordulok és Kornélia áll az ajtóban majd halkan becsukja maga mögött. Felé fordulok és közben rá nehezedek az íróasztalra. Tudom mit kell tennem.

-Kornélia mennyire álltok közel Zsófihoz? - kérdezem és egyszerűen annyira mérges és ideges vagyok, hogy úgy szorítom az asztal lapot félek, hogy eltörőm a szélét.

-Eléggé de mért fontos ez most? - kérdezi és hirtelen hátrébb lép egyet. Tudja, hogy bajban van, de még mekkorában az istenit.

-Rodolfo! - Ordítok és a ő már is meg jelenik az ajtóban Kornélia háta mögött. - Vidd a lányt a hotelbe zárd a szobámba és nem nyitsz ajtót világos? Addig ott marad amíg rendezem a soraimat. - Rodolfo bólint és karon ragadja Kornéliát aki hitelkenedve néz felváltva ránk.

-De nem csináltam semmit! - ordítja Kornélia de mire bármit is reagálnék Rodolfo megfogja és egészen a kocsiig rángatja a lányt. Kisétálok az irodából és már is Kornél fórul felém.

-Mi a fasz folyik itt? - kérdezi az unoka testvérem de jelenleg igazán nem vagyok vicces kedvemben. Tégla van köztünk és azonnal rá kell jöjjek, hogy ki szivárogtat mert még nagyobb szarba keveredhetek.

-Tégla van köztünk. - válaszolom röviden.

-Tessék? És most az hiszed, hogy Kornélia az? - veti a szememre a kellemetlen kérdést.

-Nem. Szerintem Zsófi. - száraz vagyok és elkeseredett. Imádom Zsófit az első perctől fogva megbízok benne és még az életem is rá bíztam volna eddig a pillanatig. Lehet tévedtem és ha igen akkor hatalmasat. Kornélra pillanatok aki először elfehéredik majd a szája vékony vonalán keskenyeik.

-Neked el ment a maradék józan eszed is? Mért lenne Zsófi? Olyan hűséges hozzád... - Kornél a mondat közepén megakad és látom, hogy elgondolkozik. Ez bajt jelent. -... Tévedsz Zsófinak ehhez az ég világon semmi köze! - ordítja Kornél és oda csap egy poharat mérgében a földhöz. Klaudia és Boton is megugrik.

-Kornél találkozott vele. Csókolóztak és beszéltek! Még is ki más lehetett az előbb a rendőr az arcomba mondta, hogy egy nyomorzó küldte ránk őket Pestről. Zsófi nem jött ide mondván, hogy vezetni kell a Szabót de az unoka testvérét ide küldte egy külsőst vajon mért? - határozott vagyok és ahogy beszélek Kornél kijön a pultból és egészen elém sétál. Fújtat mint egy veszett ló és tudom mi bassza a csőrét.

-Hazudsz! - ordítja az arcomba.

-Felhívtam Szilvit, hogy mi történt Zsófival és ő mondta. Az estélyen rájuk nyitott ott a házban. - halkan beszélek már mert nekem is épp úgy fáj, hogy felszarvaztak mint a testvéremnek.

-Hazudik az a kurva! És mi van ha pont ő volt az? Hiszen testvérek! - ahogy a testvér szó elhagyja Kornél száját megmerevedek. Összezavarodok.

-O erről nem számolt be a kurvád? Békés Tamás Bartos István fogadott gyermeke. Kvázi Szilvi féltestvére. Úgy látszik az ágyban mindenről másról tudtatok beszélni csak ezt felejtette el megemlíteni. - ahogy beszél a testvérem a kezem ökölbe szorul de még is erőt veszek magamon, hogy nehogy megüssem. Mély lélegzettet veszek és elsétálok Kornél mellet. Senkihez ne szólok csak szimplán kisétálok. Hívok egy taxit majd rágyújtok...

Még is mi ez az egész? Véletlenül bele botlok egy itass nőbe aki teljesen gyámoltalan és még is akaratos és kemény. Besétál szó nélkül a Szabóba nem foglalkozva semmivel. Neki meg a jobb kezemnek nem is akár, hogy. Majd az estélyen kiderül, hogy bíró meg persze kibaszott szenvedélyes és uralkodó. Végül a lakásán egy pisztoly társaságában nyit ajtót. Kefélünk és a szemembe hazudik. Végül elhinti előttem a vörös zászlót amikor bajba keveredne? Beakarná Zsófit sározni? Mért nem említette, hogy van köze Tamáshoz?

Megérkezik a taxi én pedig beszállok mondom a címet és ahogy ülök rendre pörgetem az eseményeket a fejemben. Hol szaladhattam félre? Előveszem a telefonom és tárcsázom anyát. Amikor felveszi méz édesen szól bele.

-Anya jól figyelj most rám. Segítened kell nekem fogd az őröket és utasítsd őket, hogy fogják el Zsófit és vigyék a pincébe ha kell folyamodjanak erőszakhoz de nem szükséges. Kornél haza fog menni és követelőzni fog. Ha el megy a végletekig őt is fogják el. Szerdán estére haza megyek addig minden mennyen tovább úgy ahogy eddig. Van itt még egy kis elintézni valóm. - azzal befejezem a mondatott. Anya mélyen hallgat a vonal másik végén.

-Rendben van. Szeretlek Flórián. - és ezzel leteszi a telefont...