Az előző fejezetből:
És ezzel megkezdődött egy rémes nyaralásunk...

Midoriya szemszöge:

Elindult a busz. Elindultunk úticélunk felé. Kibámultam az ablakon. Nyírfákkal körül vett kis tavat lehetett látni. Gyönyörű szép volt.
-Hé, Midoriya-szólt Todoroki.
-I-igen Todoroki-kun?-fordultam a megszólított felé.
-Azt ugye tudod, hogy még van majd egy kis elintézni valónk.-nyalt végig az alsó ajkán.
Erre akkorát nyeltem, hogy ő is hallotta.
-Inkább nyögjél, mint nyelj.-motyogta.
-T-tessék?-kérdeztem vissza.
-Semmi, semmi.
Miután befejezte a kis beszélgetésünket, elő vett egy könyvet és belemélyedt az olvasásba.

Bakugou szemszöge:

Hallottam hogy, a felemás még mond valamit Dekunak, aztán elővesz egy könyvet. Engem különösen nem érdekelt, hogy mit csinál a half'n' half, de az már igen hogy, Deku igen. Őszintén, amióta megtörtént a wc-s jelenet, azóta féltem Dekut egy nagyon picit. Tudom ez árt a büszkeségemnek de nem érdekelt. (Baku egy kicsit egoista vagy 😏 írói megj.)
-Hé, Bakubro min gondolkodtál ennyit?-szólított meg Kirishima.
-Közöd Piroska?!-ordítottam le a fejét.
-Ezt még a busz végén is lehetett hallani-csóválta a fejét Iida.
-Háá? Te meg mit ütöd bele az orrod más dolgába, Pápaszem?!
-Bakubro, nyugodj le!-próbált nyugtatni Kirishima.
-TELJESEN NYUGODT VAGYOK!
-Hát nekem nem úgy tűnik.-szólt közbe Todoroki.
-Márcsak te hiányoztál félparaszt!
Még egy jó darabig veszekedtünk és nem vettük észre hogy márcsak mi vagyunk a buszon.
-Bakugou, Iida és Todoroki kérlek szépen titeket hogy fejezzétek be ezt a hülye viselkedést.-morogta Jiro.
-Igen ez nem valami férfias!-folytatta Kirishima.
-NA MOST AZONNAL FOGJÁTOK BE SELEJTEK!-keltem ki magamból végleg, majd zsebre dugtam a kezem és előre indultam.
-Hé, Kacchan! Várj meg!-hallottam meg Deku hangját.
-Tch...
-Köszi hogy meg vártál.-mosolygott rám.
-Semmisség Deku.
-Amúgy, Aizawa sensei mondta hogy, jöjjek utánad, mert nem hallgattad meg amit mond.
-Na halljuk.-morogtam unottan.
-Oké. Az első az hogy, ugye van 1 napunk a berendezésre és most foglaljuk el a házainkat. Todoroki-kun és Kaminari-kun is megkapták a kulcsokat. Én elhoztam a tiédet.
-Köszi...
-Nem tesz semmit. Akkor még annyi a házak kapcsán, hogy északa nem hagyhatjuk el őket. A másik pedig, hogy holnap 9:30-kor a tábor közepén lévő házban Aizawa sensei minden programot elmond. Ja, és Hangszóró Mike tanár úr a lányokra figyel, ránk meg Aizawa tanár úr.

                          ~Time skip ~

Berendezkedtünk. Néha a felemás barom bent volt Deku 1 cm-es körzetében. (vagy 1 mm? 🤔) És ez, hogy is mondjam csak... zavart. Iszonyatosan zavart. Hogy eltereljem ezeket a gondolatokat lementem a kis konyha szerűségünkbe, és elhatároztam, hogy csinálok egy kávét.
-Elmegyünk az ágyneműkért Bakugou.-szólt Todoroki megvetéssel a hangjában. Én csak ciccegtem egyet és odaszóltam Kaminarinak.
-Oi, Pikachu! Hozz akkor rendes párnákat, mert nincsen egy nagy se.
-Oké Bakugou.
Megszólalt a kávéfőző hangja odamentem, hogy megigyam, de egyszer csak két vékony kar átölelte a derekam.
-Szia Kacchan.-köszönt a brokkoli, majd az arcát belefúrta a hátamba.
Én meg motyogtam neki valami "szia" féleséget. Kinéztem az ablakon, és egy árnyat láttam meg. Valaki figyel minket...

Hi explosion friends!
Mekkora paraszt vagyok, hogy itt nem folytatom! Muhahahahahaah! Mellesleg bocsánat a kihagyásért! Online tanítás...
Na de mind1.
Kövi részig legyen veletek Bakugou és a Baku-power!
PLUS ULTRA!!!!