Az előző fejezetből:
-Gyerüüüüünk!

És elkezdődött a csata...

Bakugou szemszöge:
Elkezdtem Deku felé szaladni, mire ő is ugyanúgy tett. Kisebb robbanásokkal ellöktem magam a földtől. Deku az One for All-t használta a futáshoz. Amikor elég közel értünk egymáshoz,ekkor Present Mic tanár úr beleszólt a hangszóróba.
-Arra gondoltam, hogy lehetne kicsit izgibb ez a gyakorlat ha CSERÉLGETNÉTEK A PÁROKAT!!!-az utolsó mondattól majd megsüketültünk. Ekkor kaptam észbe, hogyha cserélgetünk Deku Todorokival lesz majd egyszer csak. És megint lesmárolja. Na azt már nem. Minden áron megvédem Dekut.
-Nem zavarok?-hallottam meg Tokoyami hangját.-Most ha ezt lejátszottátok Midoriyával, akkor utána megyek én Todorokival, aztán Bakugou figyelsz te egyáltalán?-
-Igen, igen. Miért te KIB*SZOTT VARJÚ? (ez most kellett 😂nyugi én is szeretem Tokoyamit)-ordítottam rá szokásos módon.
-Akkor otthagytam abba, hogy Bakugou te velem harcolsz, aztán Midoriya pedig Todorokival.
-Csak 1 baj van...-szólalt meg half 'n'
half.
-Na mi az te felemás képű?!-mondtam kicsit unottan.
-Hogy nem fogunk végezni óra végére, ezért most elmegyek Tokoyamival a hegyi zónába, aztán jövök Midoriyáért, aztán meg érted te robbanó cukorka.-sóhajtott.
-HÁÁ? MINEK NEVEZTÉL TE ENGEM?
-Csak induljunk már!-nyögte ki Deku.

                        ~Time skip~

Midoriya szemszöge:

Miután megküzdöttem Tokoyamival, elvileg most Todoroki jön majd értem. Nem nagyon örültem neki. Ekkor valaki megfogta a vállam.
-Indulhatunk, kincsem?-ahogy ezt belesúgta a fülembe kirázott a hideg.
Kacchan a falnak támaszkodva várta Tokoyamit, hogy elvégezze a dolgát. Kacchan egy gyilkos pillantást vetett Todorokira, aztán elmentek Tokoyamival a vízi zónába.
-2 menet! Rajtaaaa!
Mielőtt támadhattam volna, Todoroki rögtön lefagyasztott, és kaján vigyorral a képén elindult felém. Ne, ne, ne! Már megint!
-Elkezdhetjük?-kérdezte, és még nagyobb vigyor jelent meg az arcán. Pont úgy fagyasztott le, hogy hozzám tudjon férkőzni. (Todo nem vagy szívbajos 😂írói megj.) Elkezdte lerángatni rólam a ruhát, én meg tehetetlenül néztem ahogy már a gatyámat húzgálja le.
-Szerencsére itt vannak kamerák-gondoltam.
-Nem, nincsenek.-válaszolt Todoroki.
Hangosan kimondtam? Hangosan kimondtam? HANGOSAN KIMONDTAM?! Te jó ég! Már folytak a könnyeim, mert elkezdte a hátamat simogatni.
-T-todoroki, e-engedj e-el...-nyögtem föl.
-Nem, Midoriya. Te már az enyém vagy. Senki másé.

Bakugou szemszöge:

Mindjárt vége az órának.
-Bakugou.-szólt 13-mas.
-Hm?-hümmögtem vissza neki.
-Szólj légyszíves Midoriyának és Todorokinak.
MIIIII?! Azok még mindig együtt vannak?! Azonnal rohantam a hegyi zónába. Épp jókor. Deku lefagyasztva, Todoroki meg megint basztatja.
-Szálsz le rögtön Dekuról te felemás barom!-ordítottam rá, majd lerobbantottam Dekuról. A jég is szétrobbant, így Deku kiszabadult.

Midoriya szemszöge:

Todoroki már épp a boxeremmel akart foglalkozni, amikor megláttam Katsukit. Ahogy meglátott minket elkezdett ordítani.
-Szálsz le rögtön Dekuról te felemás barom!-szakadt ki belőle.
Aztán lerobbantotta rólam Todorokit, és pont úgy robbantott, hogy ki tudtam szabadulni.
-K-kacchan...-nyögtem-Köszönöm...
-Semmiség volt Deku-mondta gyengéd hangon.-Na most inkább öltözz fel, mert így nem mehetsz vissza a koliba.
És felvett menyasszonypózba, és kicipelt az öltözőbe. Amíg én öltöztem, addig ő kiment a buszhoz.
Ahogy kiléptem az épületből Todorokit láttam meg magam mellett. Egy akkorát nyeltem, hogy ő is hallotta. Csak egy kaján vigyor volt a képén, és odaadott egy kis papír fecnit.
-,,Majd a koliban elolvasom ". -gondoltam.
Aizawa tanár úr már várt minket.
-Gyerekek! Ugye nincs egyetlen egy sérült sem?-kérdezte aggódóan.
-Nincs!-kiáltott egyszerre az osztály.

                        ~Time skip ~
Bent ülök a szobámban. Előveszem a Todorokitól kapott papír fecnit.
Ez állt rajta:...

Sziasztok robbanó cukorkáim!
Ez a rész... hú nem volt könnyű megírni! Egy kis figyelmeztés!
⚠a későbbiekben lehetnek 18+ részek is ⚠