Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

1. rész:Fura könyv

-Anya, jó sietek haza!-lépnék ki az ajtón.
-De vigyázz magadra!-Fogja meg a kezemet és visszaállt.
-Meglessz , te is. Most mennem kell mert elkések! Puszi szia!
-Szia!-Adott ő is egy puszit és kimentem az ajtón.

Sietnem kell hogy elérjem a buszt.

* * *
-Végre hogy kéirtem a buszmegállóba-lihegek-miért nincs kint senki? De jó! Lekéstem! Most mehetek gyalog!

Miután lenyugodtam elindultam az iskola felé vezető úton. Gondoltam úgysem sietek, mert mindegy hogy egy órát kések vagy kettőt. Már a parkban jártam, mikor megláttam egy pasit a fán. Csupa vér volt. Az agyam azt súgta hogy fussal el , de a szívem pedig azt hogy menjek közelebb. Végül a szívemnek adtam magam. Ahogyan lépkedtem megláttam egy könyvet a földön. Fölvettem és beraktam a táskámba , aztán meg elfutottam.

* * *

Mikor beértem az iskolába a pasin gondolkoztam.
-Helló, hol voltal? Két órát késtél!-csettinget előttem Sam ezzel kijózanítva a gondolataimból.
-Ja, szia, észre sem vettelek. Lekéstem a buszomat.
-Aha na mindegy.
-Jó napot gyerekek!-Jön be a tanárunk. Én imádtam a törit.

* * *

Szünetben elvonultam egy csendes zugba ahol senki sem lát. Elő vettem a könyvet és elkezdtem olvasni:

Kedves naplóm!
Ez a nap is eljött. Tudtam hogy ez a nap mindent megváltoztat. Ron, a legjobb barátom elmondta a lánynak akit már régóta szerettem. Ezt neki meg kellett bosszulnom. Mindent elterveztem. Mikor az iskolának vége volt írtam neki egy sms-t hogy találkozzunk a náluk. El is menten hozzá. Csak ő volt otthon, meg a hőség. Ez pont kapóra jött ezért elmentünk a házhoz nem messze lévő patakhoz. Már térdig voltunk a vízben, én pedig nyakig a dühben. Ez látszódott is rajtam. Megkérdezte hogy valami baj van, de én nem válaszoltam, csak megfogtam a fejét és bele nyomtam a vízbe. Ütögetett de én erősebb voltam nála és ezt ő is tudta ezért abba hagyta az erőlködést, míg meg nem fulladt. Mielőtt elengedtem volna hogy elsodróggyon elvettem a pénztárcáját, kivettem belőle a pénzt, oda dobtam hozzá és elengedtem, a tárcát pedig kidoptam a legközelebbi szemetesbe és hagytam hogy vigye a víz.
És ezzel megvolt az első "gyilkosságom".

-Fura, nem gondoltam volna hogy ezt megteszik az emberek-gondoltam és elmentem.

Sziasztok! Új sztori, új szereplők és új gyilkosság!
Ha tetszik votedolj, ha nem akkor is!
További jó olvasást!

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro