...Az ára annak, hogy megszabaduljak a múlttól és apától mindennél csábítóbb volt. Bármit megadtam volna azért, hogy tiszta lappal kezdhessek. Oszkár jól fogalmazott mindenek ára van. Az enyém pedig ott feküdt az agyamon. Flóra haza ment. Hétfő este volt megfürödve álltam a hálószobámban és meredten bámultam a szőrme kabátot és a kikészített ruhákat. Meg tudom tényleg tenni? Megér nekem a szabadság ennyit. Lehunytam a szemem amikor apa csengőhangja megszólalt ma már hetedjére is. Eszembe jutott minden pofon a "te kis kurva" megnevezés ahogy a vérző orral a hajamnál fogva cibálta a fürdőszobában. Nagy levegő Zsófi. Levettem a köntösöm. A puha anyag a földre hullott. A bugyiért és a melltartóját nyúltam és bele bújtam. Felvettem a harisnya kötött majd feltettem a lábam az agyra és szépen felhúztam a harisnyát majd a combomon megcsippentettem. Bele léptem a magassarkúba hogy ne szaladjon fel a harisnya szeme a parkettától. Végül bele bújtam a szűk fekete estélyiben. Szatén anyaga rám simult felhúztam oldalt a cipzárt. Besétáltam a fürdőben kontyba kötöttem a szőke hajam. Tetem egy kis sminket magamra és ahogy belenéztem a tükörbe tudtam, hogy a szabadság a kulcs és most nem hátrálunk meg. A kék szemeimet nagyon ki emelte a sötét ruha. Megkellet hagyni nagyon dögösen festettem. Nem maradt más vissza sétáltam a szobába és kivettem a kabátból a dobozt. Az ajtó nyílt és Oszkár lépett be rajta szmokingban. Rámeredt a kezemben a fülbevalókra. Majd láttam az arcán, hogy elkeseredett.

-Ha nem illik hozzám akkor nem veszem fel. - mondom majd fél mosolyt intézek felé.

-Tudod ezt viselte Flóra amikor először találkoztunk. - Oszkár közelebb sétált és elvette a dobozt felnyitotta.

-Tökéletes volt. Sötétzöld ruha volt rajta és ez a fülbevaló. Félig volt csak feltűzve a haja. A teraszon reszketett de mégis olyan tűz égett benne, hogy majd meg gyulladtam. Minden egyes nappal amit vele töltöttem tudtam, hogy szükségem van rá. Az eszére és magabiztosságra. Beleszerettem az első perceben. Ő mégis... - Oszkár a szőrme kabátra pillantott.

-Áron sokat jelentett neki. Elfogadtam, hogy ő az első onnantól már csak segíteni akartam Flórának bármelyikünket is választotta volna. Amikor pedig Flóra az irodában pisztolyt rántott és az életét is kockára tette. Tudtam ha meg is mentem nem lesz kiszállás... - megfogtam Oszkár vállát. A nagy medvében érzékeny szerelmes szív lapult. Felnéztem mindkettejükre és ekkor elmosolyodtam.

-Medve. - mondtam ki hangosan. Oszkár kérdőn rám pillantott.

-Legyen Medve a kártyán. - nevettem majd a kabátra mutattam.

-Az oroszok hordanak szőrme kabátot. - Oszkár is elmosolyodott. Igen ezt akartam, nem szerettem volna ha okolta volna magát bármi is történjen ma este. Elvettem a kezéből a dobozt becsuktam és az író asztalra dobtam. Majd az ékszerdobozból kivettem két karika fülbevalót. Megkerestem a legélénkebb vörös rúzsom és felkentem. Végül bele bújtam a kabátba és meg fordultam. A tükörben már nem az a megalázott fiatal lány nézett vissza aki egykor. Dögös voltam és kívánatos és meg volt a kulcsom az arany élet felé. Kész voltam harcolni...

Oszkár és én egymás mellett ültünk az autóban. Figyeltem a lámpák suhanó fényét és valahogy nem éreztem különösebb izgalmat. Félnem kellene, hogy préda leszek. Mégsem éreztem semmit. Pest egyik eldugottabb részére mentünk. Ahogy kinéztem az ablakon andalgó furcsa párokat láttam egy sarkon pedig egy épp szexelő párt. Na ekkor azért úgy elkapott az ideg. Oszkár a kezemért nyúl nyugtatás képen.

-Nem lesz semmi baj ott leszek végig melletted. Flóra meg is ölne ha egyedül hagynálak. - nevettem hiszen ebben biztos voltam. Flóra nem jött velünk nem kellet a felhajtás. Aki egyszer kilépett az kint is marad. A fehér flamingó. Az volt Flóra kártyáján. Egy még maradt emlékbe nála. Biztonságban éreztem magam Oszkár mellet. A kocsi lassított. Egy kaszinó szerűség előtt álltuk meg. Oszkár egy kis dobozt tett az ölembe. Kérdő pillantást vetettem felé. Bólintott, hogy nyissam ki. Ahogy megemeltem a tetejét egy díszes álarc fogadott és egy kártya. "Lélekben melletted vagyok mindig..." Flóra kéz írása volt. Mosolyognom kellett. Oszkárra pillantottam aki már a saját maszkját kötötte. Egyszerű volt sima fekete. Az enyém pedig vörös volt mint a rúzsom. Keményített fekete díszítve. Tiszta Flóra. Mosolyogtam és megkötöttem úgy, hogy a hajamat ne karcolja össze közben.

-Kész vagy? Innen már nincs visszaút. - Bólintottam és kinyitottam az ajtót. Oszkár hangosan sóhajtott tudtam azért mert neki kellet volna ajtót nyitni. Kiszálltam és rögtön vagy kilenc szempár ragadt rám. Oszkár mellém sétált és tartotta a karját.

-Hát egy kalappal. - mondtam és elindultuk be az épületbe. Emlékszem amikor először jártam opera. Minden gyönyörűen díszítve az előtér is hasonló volt mindent piros borított. Szmokingos úriemberek fogadtam minket akiken nem volt álarc.

-Asszonyom szabad a kabátját? - kedves volt és egyáltalán nem lenéző. Oszkár lesegítette a nehéz bundát majd átnyújtotta. A úr visszahozott egy kemény cédulát amin a tizenegyes szerepelt. Oszkár tenyerébe tettem.

-Együtt agyuk a hölggyel. - az úr meghajolt és a kezével mutatja merre menjünk. Követtük. Kezdtem izgulni a kabát nélkül meztelennek éreztem magam. A ruha sokat takart de nem eleget ahhoz, hogy ne bámuljanak meg. Oszkár a fülemhez húzódott.

-Húzd ki magad. Ne lássák rajtad, hogy félsz. - könnyű azt mondani. A terembe érve egy nyálkásabb férfi fogadott minket. Méregetett és ő nem volt olyan udvarias mint az előző úr. Oszkár átnyújtotta a két meghívót és a kártyámat. A férfi megnézte és horkantott egyet.

-Medve? - tette fel a kérdést. Oszkár erős tekintettel nézett vissza rá.

-Sok sikert hercegnő. - mondta a szemembe és arrébb lépett az ajtóból. Beljebb érve teljesen meglepődtem. Mintha vissza utaztuk volna az időben. Rengeteg körasztal Középen a táncparkett. Két oldat bárpultok. A terem végében pedig a zenekar. A parkett felett pedig egy hatalmas kristály csillár. Mindent piros és arany szín borított. Hatalmas terem teli tele emberekkel.

-Vadabbnak képzeltem. Azt hittem páholyok lesznek és a nők majd kéretik magukat mint régen a táncos lányok és szivart sodornak a combjukon. - ahogy ezt kimondtam Oszkár felnevetett. Az egyik bárpulthoz sétáltuk Oszkár rendelt magának majd rám nézett. Én pedig gyorsan körbe pillantottam mit isznak a nők. Természetesen koktélos pohár hegyek voltak előttem. Jaj de unalmas. Ránéztem a pultosra.

-Egy nagy Tátra teát szeretnék két jégkockával. - Oszkár szeme kitágult a pincér meg szélesen vigyorgott. Én pedig megvontam a vállam. Úgy csinál mintha soha nem is hallott volna róla. Nem voltam szokványos lány. Nem iszok szokványos italokat. Így megy ez.

Megkaptuk az italokat és az emberek csak úgy nyüzsögnek körülütünk. Megkel szoknom, hogy bárki elsétál mellettem megbámul ,méreget, vagy szemmel vetkőztet. Oszkár és én helyet foglaljuk, hogy fel tudjam mérni a terepet. Minden volt itt mint a búcsúban. Magas alacsony, pocakos vagy épp csontkollekció. Kigyúrt vagy kopasz, hosszú hajú. Hosszú szakállú férfiak tömkelege. Egy valakin mégis megakadt a szemem. Nem viselt szmokingot. Ing volt rajta a könyékig feltűrve és egy szépen hímzett mellény. Épp hogy bele szívott a szivarba de már is levett a lábamról. A legkülönösebb még is az volt, hogy másokkal ellentétben nem volt rajta maszk. Nem takarta el az arcát.

-Zsófi felejtsd el. - Oszkárra pillantottam.

-Ő az öcsém. - kikerekedtek a szemeim. Oszkár testvére mégis olyan különbözőek voltak. Oszkár markáns volt magas izmos szőke. Az öccse pedig Sötét hajú smaragd zöld szeme csak úgy villogott a tömegben és az a vigyor. Nem sokáig fürkészhettem a szépfiút egy idegen áll meg előttem.

-Jó estét. - Oszkárra pillantottam ő pedig bólintott.

-Szabad a hölgyet egy tánca? - nézet a férfi Oszkárra.

-Hát ez ne tőlem kérdezze. - Oszkár, hogy fordulnál fel. Hosszasan lehunytam a szemem. Ne lássák rajtad, hogy félsz Zsófi. Ránézek a férfia ismerősnek tűnik. Hát legyen egy tánc még nem a világ vége. A kezemet felé nyújtom és felállok az asztaltól. Kézen fogva vezet a táncparkettig. Lágyan a kezét a derekamra helyezi én a vállra a kezem és elkezdjük a keringőt. Lépkedem és forgolódunk. Jól táncol ért hozzá. Nem beszélünk. Nem tudnom mit mondhatnék, de muszáj lenne megszólalnom.

-Remekül táncol. - jegyzem meg. A férfi mosolyog. Még egy forgás egyet balra majd jobbra. Ringatózunk majd egyszerre megállunk.

-Szabad a hölgyet? - a vér lassan kimegy a lábamból ahogy meglátom Oszkár öccsét velem szembe. Na most mi legyen? Remélem nem enged át neki, de amikor ránézek a férfi láthatóan érzi, hogy ez nem az ő terepe. Meghajol majd a kezemért nyúl én pedig elfogadom. Tangó következik. Tartanom kell a lépést és figyelnem. A két Zöld szempár találkozik az enyémmel majd amikor bele kezdenék a tánca újfent zavar támad a levegőben. A fiú vállára egy erős markáns tetovált kéz kerül. Ahogy ránézek a válla felett. Nagyot nyelek. Istenem ez ő.

-Megbocsát kisasszony ha elrabolom a partnerét? - mindenki annyira figyelmesen beszél. Ezt én nem tudom mire vélni.

-Legalább ezt az egy táncot után maguknak adom. - mondom gyermeki könnyedséggel. A férfi vigyorog.

-Sajnálom de a fiatal embernek dolga van de én szívesen átveszem a felelősséget. - a testvér megveregeti a vállát majd oda súg valamit és rám néz. Kacsint majd elmegy a többiekkel. Megragadja a derekam én pedig hozzá nyomódok az erős testhez. Na erre Flóra nem készített fel. A zene elindul mi pedig együtt mozgunk. Vezet és erősen tart. Megfordít és a keze a hasamra siklik. A másik kezem a nyakához teszi és végig simít a karom belső felén. Azt mocsok élet, hogy ez milyen rohadt jó érzés. A belsőmben megint megindul a melegség és ekkor már én sem fogom magam vissza nem tartózkodok. Hozzá simulok az arcuk pár centire vagy egymástól és táncolunk tovább. A válláról a nyakáig fonódik a kezem és mint minden tangóban a szenvedélyt bele viszünk minden mozdulatba. Végül a szám véget ér és finoman elengedjük egymást. A kezem pedig most is a kezében marad. Megemeli és most érzékibb az a puszi. Borsódzik a hátam. Én pedig előhalászok egy kártyát a melltartómból és ahogy közelebb hajolok, hogy súgjak valamit a fülébe egyszerűen csak csókot nyomok a cimpájára. A kártyát pedig óvatosan a zakó zsebébe csúsztattam. Végül sarkon fordultam és vissza sétáltam az asztalhoz. Igazi vadmacskának éreztem magam aki mindent megtehet. Büszke voltam és felizgult.

Az izgalom abban a pillanatban elszáll, ahogy meglátom Oszkár üres helyét. Pillanatok alatt pánikolni kezdek. Végül egy erős kéz fonódik a derekamra. Magam mellé pillatok és fel ismerem a szempárt. Méz barna szemek és az illat elárulta. Balázs volt az.

-Minden rendben kicsike? - o a francba Oszkár. Flóra élve fog megnyúzni, ha én most Balázzsal megyek. Újra megpróbáltam Oszkárt megkeresni a szememmel de sehol nem láttam. Balázs nem eresztett bár nem bántam inkább ő mint más erőszakosabb hím egyed. Közelebb hajoltam és oda súgtam neki...

-Balázs van itt valahol egy csendes hely ahol ki fújhatóm magam? - Balázs szeme tágra nyílt. Nem tudta ki vagyok ez cseppet meg nyugtatott, viszont a nevén hívtam. Így ő nem volt nyugodt. Erősen vezetett maga mellet a terem vége felé siettük majd Balázs kinyitott egy ajtót és mondhatni belökött rajta. Beljebb sétáltam és lassan lélegeztem. Balázs kulcsra zárta az ajtót és azonnal levette a maszkot. Láthatóan dühös volt. Ránéztem és láttam a tekintetett. Olyan lendülettel indult meg felém tudtam mi lesz. Elkapta a kezem ahogy védekezni próbáltam. Végül elkapta a nyakam. Leszorult a torkom nem kaptam levegőt Balázs olyan erővel esett nekem. Hápogtam levegőért kapkodva.

-Ba...Ba..Balázzzss... Zsó...Zsófi va...vagyok...- ahogy küszködtem mondattal Balázs elengedett. Hangosan köhögni kezdtem. Balázs értetlenül áll én pedig a torkára szorítottam a kezem. Végül levettem a maszkot és rá néztem. Balázs káromkodott majd oda sietett és a nyakamat nézte és végig simította rajta az ujját. Nem is tudom mi üthetett belém újra elöntött a vágy, hogy valaki megérintsen. A tekintetük találkozott és biztos voltam, hogy az előző fojtogatásból maradandó adrenalin fröccs okozta. A szánk egyszer csak egymásra talált. Balázs lágyan húzott közelebb magához én pedig teljesen bele feledkeztem mindenbe. A szánk egymáshoz tapadt és egyszer csak kinyíltunk egymásnak a nyelvük összeért és lassan meg ízleltük egymást. Forró volt az egész egymásba kapaszkodtunk és kergettük egymást nyelvét...