Az udvarra kanyarodva mindenhol őrök vannak. Tényleg visszajött Dante. Kezd rajtam a pánik elhatalmasodni. Ria megfogja a kezem és mélyeket lélegez.

-Bármi is lesz maradj határozott. Nálad van ami neki kell ne felejtsd el. Anita szerint széttört mindent és felforgatta az irodát. Most a nagyteremben van és vár ránk. - átnyújtja a fegyver én pedig elveszem és bólogatok. Kiszállok a kocsiból és nagyjából négy őr azonnal mozdul rám. Ria szintén hasonló képen jár. Azonnal a kocsinak nyomnak mind kettőnket. Iszonyatosan fáj ahogy a csuklómból kicsavarják a fegyvert de nem ellenkezek. Hátul összekötik a kezünket gyorskeresővel és végig motoznak. Taszigálva végül a bejárat felé rángatnak. A kemény műanyag vág még is ellenkezés nélkül megyek az őr mellett. Ria viszont nem ennyire nyugodt hallom ahogy szenved és egy pofon hangja után egy éles sikolyt is hallok. Még sem fordulok meg csak megyek tovább. Ahogy a folyosón sétálunk Ria sikolya egyre hangosabb, mögöttem van valószínűleg. A terembe érve Dantét szétzilált állapotban látom meg ahogy a kezét jegeli. Két három lány a földön fekszik. Vértortócsa sehol nagyon remélem, hogy csak az öklét használta és nem kaptak a lányok golyót. Kilátásnak nem túl fényes helyzetbe csöppentünk. Dante elnyomja a cigijét a hamutálba majd ki issza a maradék italát. Közeledve Kornélt is megpillantom akinek az arca gondterhelt. Dante felkel amikor meglát és rögtön a fegyverért nyúl. Ez őr megállít és ott hagy. Riát is szintén mellém állítják. Könnyes a szeme és a szája széle felszakadt. Hatalmas nagy szarban vagyunk. Dante cuppant egyet a szájával és felém emeli a fegyvert. Kornél nem mozdul.

-Egy jó indokot mondj, hogy mért nem öljelek meg itt helyben te kis ribanc? - ahogy kimondja elnevetem magam. Nem bírom visszatartani Ivánt percekkel ezelőtt lőttem agyon és ő is így beszélt velem. Milyen ironikus. Most akkor Danténak is hasonló lesz a vége. Golyót kap a fejébe tőlem?

-Mi olyan kurva vicces? - ordít velem.

-Az, hogy ha kinyírsz soha nem kapod meg a noteszt se a kurva szerződést. - nevetek tovább esküszöm nem tudnom mi ütött belém de már csak nevetni tudom kínomban. Dante arca kissé kifehéredik. Sakk matt bébi. Kornél Dante mellé sétál és leengedi a kezét amiben a fegyvert tartja. Nyertem.

-Nagyon okosnak hiszed magad igaz? - kérdezi tőlem Kornél.

-Mért minek nézek most ki egy naiv kis picsának? Látod rajtam a vért? Iván kibaszott vére van az arcomon. - ahogy ordítok mind a kettőnek kitágulnak a szemei.

-Ugye, hogy már nem az a naiv kis taknyos vagyok? - teszem fel a kérdést és közelebb sétálok Dantéhoz aki hangosan fújtat.

-Mit gondoltál, hogy majd megáll nélküled az élet? Könnyű volt itt hagyni élve? - kérdésekkel ignorálom őket bár válaszban egyáltalán nem reménykedek. Elég volt az elnyomásból. Elég Dante uralmából ami már akkor megrepedt amikor engem életben hagyott. Két lépésnyi távolságot hagyok közöttünk. Mind a két férfit szét veti az ideg én pedig hisztérikusan néha fel kuncogok. Nem hat valami jól rám a stressz faktor. Végül lehet, hogy már a tudatom így jelez, hogy neki már mindegy elfogadta mi lesz vele. Vágjuk akkor most már a közepébe. Dante nagyot sóhajt majd hirtelen arcon vág. Ordítok egyet és meg torpanok amikor az ökle az ujjperceivel együtt a arcomba vág. Az alsó állkapcsom nyíllal és érzem ahogy meg telik nyállal a szám. Kinyitom a szemem és szembesülök a parkettára csöpögő vércseppekkel. Nem nyál ez vér. Zsibbadás fog el hányinger. Köpnöm kell és ki is közöm a vér a fogammal együtt. Az istenit ez mocskosul fáj. Felnézek a könnyeim között ami kicsordult a fájdalomtól. Dante fújtat Kornél pedig megdörzsöli az arcát. Közelebb lépek Dantéhoz és amennyire csak tudom megfejelem. Elhomályosodik a kép ahogy érzem a fejemen a nyomást de nem állok meg Dante arcába köpöm a vért a számból és a vállammal megtolva fellököm. Én is vele együtt borulok de ez már cseppet sem érdekel. Érzem ahogy nehezedik a fejem és a koncentráló képességem eldőlök a parkettán. Homályosan még látom, hogy Dante felém ugrik és már emeli az öklét amikor Kornél lerángatja rólam. Fekszek és a fájdalom szétárad a testemben mindenem sajog. Felnyögök és kinyit össze húzódok amennyire csak tudok az össze kötözőzött kezemtől. Ordibálást hallok majd megragadnak és valaki az ölébe vesz. Teljes homály minden tompa vagyok és elernyedt...

A felső irodában térek magamhoz a bőrkanapén betakarva jeges zacskóval az arcomon és a fejem alatt egy véres töröközővel. Megmozdulok de felnyögök a fájdalom miatt az fogam helye élesen lüktet és egyszerre nyíllal a fejem is vele. A kórházban nem ébredtem ekkora fájdalmakra. Tamás arca villan a szemeim elé ahogy ült az ágyon. Édesen megsimogatta a kezem. Lehunyom a szemem és felidézem az illatot amikor az ágyában egymásba olvadtuk. Az ábrándozást egy sóhaj szakítja meg amikor kinyitom a szemem Kornél áll az ajtóban kezében egy dobozzal. Besétál de az ajtót nyitva hagyja. Az előttem lévő székre teszi a dobozt majd az italos polcról kitölt egy italt. Előttem megállva átjutja nekem a poharat az átlátszó folyadékkal. Felnézek és próbálok kiolvasni valamit az arcából. Elveszem a poharat ő pedig a dobozt felvéve helyet foglal és kinyitja azt. Kötszer és egyéb segéd eszközök vannak benne. Nagy nehezen de megpróbálok megszólalni.

-Hol van Ria? - kérdezem és érzem ahogy a szám végig zsibbad. Kornél homlokán összeszaladnak a ráncok látványomra. Megértem az érzés sem fényesebb.

-Dante elkezdte vallatni majd elájult... - elharapja a mondat végét. Most vagy megölte és azért nem fejezi be vagy szimplán kímélni akar az állapotom miatt. Egyik sem nyugtatta meg igazán. Kornél elfordítja a fejét és szóra nyitja a száját.

-Nem tudom eldönteni, hogy most megmentetted a seggünket vagy bármennyik pillanatban letartoztathatnak minket. - mondja keservesen majd rám emeli a tekintetét. Barna szeme most opálosnak tűnik nincs rajta a szemüveg. A haja kócos az inge gyűrött ő maga pedig fáradt. Sóhajtok egyet elszomorodtam. Bármit is tett velem hónapokkal ezelőtt még is voltak szép pillanataink. Rossz volt őt így látni és tudtam itt haraggal nem megyek szemire. Megkellet adnom magam. A veszély elhárult Dante és a lányok sőt még Flóra is biztonságban van. Én pedig megkapom amit kiharcoltam magamnak bármi is legyen az.

-Lemásoltattam a noteszt és csak azokat a lapokat tettem bele amik nem kötődnek hozzátok. Nehéz volt mert Ivánt nem volt könnyű szóra bírnom. Az egyik lány értett a másoláshoz így egy teljesen ugyan olyan naplót csináltuk és csak azok a nevek kerültek bele amik biztonságosak rátok nézve... - felhorkanok iszonyatosan fáj a szám, dagadt az ínyem és érzem ahogy a számat megint elönti a vér. Felveszem a már így is véres törölközőt és rá engedem a szám tartalmát. Kornél mozdul és egy műanyag szemetes tesz a lábam mellé. Bólintva megköszönöm. Magam elé veszem és beleköpök.

-Öblögess a szesszel jobb el hidd el. - lágy a hangja kedves tőle, hogy foglakozik velem. Bár ki tudja mi ez az egész lehet, hogy ő és Dante jó és rossz zsaru trükköt vetnek be. Ahogy végi szalad az agyamon a gondolat rá jövök, hogy már mindegy mit vetnek be elbuktam. Teszem ahogy Kornél mondja a pohár felét a számba töltöm és szívem szerit felsikítanék annyira csip az alkohol. Nem is tartom tovább magamban azonnal a kukába köpöm az egészet. Zsibbad mindenem és nagyon fáj a szám belül. Végül hátradőlök és érzem, hogy a fájdalmat már csak a zsibbadás váltja fel.

-Hol találtad meg? - a kérdés egyszerű még is tudom, hogy Kornél teljesen rideg jelenleg irányomba. Nincsenek érzése vagy ha még is az csak is megvetés és szánalom lehet felém. Megérdemlem a nagyokkal akartam játszani és megégettem magam. Hallgatnom kellet volna Ritára és ki kellet volna maradnom mind ebből.

-Az íróasztal bal felső sarka alatt volt egy kis rekesz a parkettában. Takarta a szőnyeg. Készpénz volt benne a notesz egy fegyver és a Szabó papírjai. Minden nálam van kivéve a fegyvert... - beszélek kínok között a jeget vissza teszem az arcomra és érzem ahogy kicsit felenged a dagadt arcom. Kornél bólogat majd az ajtó felé fordul.

-Ennyi elég ahhoz, hogy végre ne akard szétverni a fejét? - szólal meg és ekkor az ajtóra emelem a tekintetem Dante áll a szájában égő cigarettával. A keze befáslizva a szája széle felszakadt és az orra is véres. Értetlenül kapkodom a tekintetem Kornél és Dante között. Mi folyik itt? Dante bólogat majd a póker asztaltól közelebb hoz egy széket és leül mellénk.

-Kornél menny ki. - utasítja nincs benne egy fikarcnyi kérésem. Kornél összehúzott szemmel Dantéra sandít és nem mozdul. Védelmez engem.

-Nyugalom nem lesz baja. Ígérem testvér. - mondja lágyabban. Ekkor Kornél mozdul és elhagyja a helyiséget. Dante előre hajol és addig nem szólal meg míg az ajtó zárja nem kattan.

-Lefeküdtél vele igaz? - kérdezi. Meddig lehettem kiütve? Dante mindent tudna? Könnyek kúsznak a szemebe és lehajtom a fejem az ölemben lévő véres törölközőt kémlelem.

-Békés nagyon jó rendőr. Egy baj van vele, hogy hatalomra vágyik. Évek óta próbál megkönyékezni de eddig nem sikerült. Ria keze is benne volt. Azt hitte, hogy nem tudtam pedig de. Mindent elmondott amikor ki vallattam. Ahogy azt is, hogy bele szerettél abba a rendőrbe és megmentetted a bőröm a rácsok elől. Tartozok neked és van egy ajánlatom... - nem fejezi be a mondatott mert bele szív a dohányba és jókora füstöt kifúj belőle. - ... be kell látnom alábecsültelek. Mocsok kitartó vagy. Megvertek meglőttek át vertek és itt vagy még mindig. Kicsit megtörten ez tény de itt vagy. Egy kibaszott túlélő vagy és nekem erre van szükségem. Rád van szükségem. Két lehetőséget ajánlok fel. Te döntesz viszont meg kell mondanod, hogy hol a napló és a papírok. - hátradől a széken és a cipőtalpán elnyomja a cigit majd a műanyag kukába pöcköli a csikket.

.Az első itt maradsz a Szabóban vezeted Kornéllal és a családba fogadlak. Megkapsz mindent amit csak szeretnél de hűséges leszel hozzám és teszed amit mondok. A második elmondod amit tudni akarok eltűnsz az országból és nem jössz vissza...

-Mért érzem, hogy az elsőhöz párosul még valami amit nem mondasz el nekem? - kérdezem ő pedig elmosolyodik.

-Ha úgy döntesz maradnál megkel szakítanod békéssel a kapcsolatodat. Ennek a kalandnak vége kell, hogy legyen. Veszélyes ránk nézve. Ha csak be nem áll a korrupt rendőrök közé. - azt kapom válasznak amire számítottam. Gyanítom ha második lehetőséget választanám Tamás nem jönne velem hiszen neki most ez az ügy presztízs kérdés volt. Ezzel aranyat fakasztott és feljebb fog kerülni. Esély sincs arra, hogy mi együtt folytassuk. Nem haragudhatok Dantéra a lehetőségek miatt inkább őrölnöm kellene hiszen nincs az opciók között halál.

-Na és Ria? - kérdezem és gondoltban eljátszok a lehetőségekkel a kiút felé. Viszont időm sincs mert Dante résen van és azonnal reagál mindenre amit csak teszek.

-Életben marad már a szobájában van és alszik. Az orvos ellátta. De csak, hogy tudd levágtam a kisujját. - példát statuált rajta mivel elárulta jogos még is szadista. Döntenem kell Ria sok mindent tett de ha külföldre megyek nem tudom megvédeni. Bár itt sem nagyon.

-Mért akarod, hogy maradjak? - Dante rám emeli a tekintetét és zöld szemek felnyársalnak. Lágy még is látok benne valami elkeseredést. Érhetetlen számomra ez az egész.

-Nem érdemelted meg ezt. Sőt semmit amit kaptál az életeben. Tudod magamat látom benned. Te is olyan sérült vagy mint én. Túl korán csöppentünk ebbe az elbaszott világba és ránk nyomta a billogot amit soha sem felejtünk el és életünk végéig megjelöl minket. Lehet most gyűlölsz és teljesen megértem. Még is megakarom adni a lehetőséget, hogy megváltozón az életed... - elképedek. Dante megnyílt nekem és ez aggodalommal tölt el. Mi az isten történt addig ami ki voltam ütve? Az állkapcsom újra nyilall és a vér feltör a sebből. Lehúzom a maradék italt és megpróbálok gargarizálni de esélyem sincs azonnal kiteszem a szám tartamát a kukába. Nyilall fáj ég  most a pokolra kívánok mindenkit. Még is itt a vége a harcnak. Választanom kell.

-A notesz és a papírok a komódom legfelső fiókom aljára vannak felragasztva. A kulcs a lakáshoz pedig az eresz belső felénél van felakasztva... -ennyit mondok és lecsukott szemmel hanyatt dőlök. Ki kell mondanom a szavakat pedig nem füllik hozzá a fogam. Hallom ahogy Dante felkel és az ajtóhoz sétál. Beszél de nem értem, hogy mit mond. Gondolom utasít valakit aki igazolja, azt amit mondtam. Lefolyik egy könnycsepp az arcomon. Végre kezdtem valamit érezni és most el kell dobnom. Mért bűntett az élet engem ennyire mi rosszat tettem az égieknek, hogy így nyomorítják meg a szívem? Mély levegőt veszek és felülök. Dante az ajtó mellet áll és újra rágyújt. Rám néz és kérdőn rám pillant. Az italos polchoz sétálok és kitöltök magamnak egy pálinkát és lehúzom. Most legyél erős Zsófi erősnek kell lenned. Tamás kibontja a levelet és így minden rendben lesz. Rendben kell lennie. Lásuk be az köztünk sosem működött volna. Ő rendőr én meg bűnöző bárhogy is szépítem sőt még gyilkos is vagyok. Nem érdemelek megbocsátást. Dante felé fordulok és ránézek. Ő is rám.

-Maradok.