Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

29.Részlet.

Az ágyamban fekszek ébren hajnali három lehet. Két nap telt el a Szabó újranyitása óta és, hogy láttam Tamást. A történtek után jobbnak láttam elmenekülni. A helyzet amibe sodortam magam veszélyes volt és nem csak a tesit épségemet veszélyeztettem. A szívemet hasonlóan kockára tettem azzal a szexel ami Tamás és köztem végbe ment. A tekintete bele égett az agyamban amikor mi mondta a szavakat. "Az enyém vagy." Igen a tied vagyok. A fejemre csapom a párnámat és bele ordítok. Sosem éreztem hasonlót nem lehet, hogy betalált Ámor nyila. Ha viszont igen nagyon rosszkor. Megkeresem a telefonom és meg nézem az időt. Három nap és Dante vissza jön. Fel kell készülnöm arról nem is beszélve, hogy Tamás semmit nem mondott az ajánlatra. Pedig a tervet még Dante érkezte előtt véghez kell vinnem. Megnyitom a névjegyzéket és ki keresem Tamás számát. Mért érezem úgy, hogy ez most olyan mintha nem tudnék meg lenni nélküle. Végül is ez az igazság folyton ő jár a fejemben. Rányomok a hívásgombra és várok. Három csengés után egy álmos hang szól bele a készülékbe.

-Beszélnünk kell. - mondom teljesen egyszerűen. Hallom a túlvégén a mocorgást és, hogy a szuszogás távolodik. Látom magamban ahogy Tamás álmosan rásandít a telefonra, hogy eltudja olvasni ki zaklatja ének évadján.

-Rendben... - szuszogás. - ... megírom sms-ben a címet egyre ide. Négyes a kapucsengő. - azzal megszakad a vonal. Letette. Magam mellé ejtem a telefont és most kezd csak derengeni, hogy ezt nem gondoltam teljesen át. Tényleg beszélnem kell vele a más kérdés, hogy miről. Látni akarom és magamhoz ölelni. Picsába. Felugrok és már is a fürdőbe sietek. Elkezdem mosni a fogam amikor rezegni kezd a mobilom. Fogkefével a számban vissza sétálok érte és meg nyitom az üzenetet. Tamás lakcíme ez csapda! Várjuk de mért lenne az? Hiszen éjszaka van aludt nem hiszem, hogy pont ez lenne az első gondolata. Mért nem tudok dűlőre jutni vele? Befejezem a fogmosást felöltözök. Kényelmes rövidnadrágba bújok és egy nagy pólóba és papucsba. Előszedem a kocsi kulcsom és az udvaron beszállok a kocsiba. Veszek egy mély levegőt és beindítom a motort.

Percek alatt Újpesten vagyok és leparkolok a tömbház előtt. Felnézek az épületre és még ücsörgök egy kicsit. Ez annyival másabb mint eddig. Az elmúlt hónapokban szállodai szobákban töltöttem fényűzéssel. Most pedig egy lakótelepi tömbháza harmadik emeletére készülök felsétálni. Nincs szépen bevetett ágy sem kilátás, szobaszerviz vagy kiszolgálás. Olyan érzetem támad mintha minden nagyon normális lenne. Melegség jár át. Normális mennyire szeretném ha az lenne. Kiszállok és bezárom a kocsit a házhoz sétálok és becsengetek. Az ajtó hangosan bereng ahogy a zár kiold. Belépek és gyorsan szedem a lábam a lépcsőn az emeleten pedig Tamás már nyitott ajtóban áll egy alsó nadrágban kócosan és még félálomban. Annyira szexi így. Rám pillanat majd félre lép az ajtóból, hogy be tudjak menni. Ahogy átlépem a küszöböt már is csukja is be az ajtót. Kilépek a papucsomból és ahogy körbe nézek homályosan tudom csak kivenni a dolgokat mert sötét van. Tamás előre megy én pedig követem. A szobában csak az ágyat tudom kivenni. Tamás leül és felkapcsolja az éjjeliszekrényen a lámpát. A hirtelen fény miatt mind a ketten hunyorgunk. Rám néz és vár majd a maga mellet megpaskolja az ágyat. Teszem amit kell leülök és kicsit körbe pillantva egy falnyi könyvet találok. A falak bézs színűek a bútorok pedig feketék. Igazi agglegény lakás.

-Miről akartál beszélni így hajnalban? - kérdez és látom az arcán, hogy a legszebb álmából ébreszthettem fel. Karikás a szeme és nyúzott. Nem ez volt életem legfényesebb ötlete meg kell hagyni.

-Nem adtál választ az ajánlatomra. Már csak pár nap és Dante visszatér akkor már esélyes sem lesz...

-És mi van akkor ha én arra játszok? - veti nekem oda szárazon. Morcos ami érthető ilyen indokkal felkelteni még számára is idegesítő tény. De tudnom kell hányadán állunk. Bizonytalan vagyok és kell egy kapaszkodó. Kisimítja a hajam az arcomból és kicsit elmosolyodik. Tudom kell azt, hogy ha megkapja amit akar békében hagyja azokat akiket szeretek. Én már csak ebben reménykedem. Sóhajtok és nem tudom mit is mondhatnék. Tamás megforgatja a szemét és közelebb húz magához a vállára hajtom a fejem. Ellennék keseredve? Tény pár napon belül lehet, hogy többet nem látom a napot Tamást, Flórát vagy Ria-t. Megéri kockáztatni mindent?

-Hogy akarod kivitelezni az egészet? - kérdezi és közben simogatja a hátam. Ez a mondat úgy hangzik mintha azt akarná sugallni, hogy hajlik az egyességre. Felnézek és megharapom a szám szélét.

-Nem mondom, hogy nem gondolkoztam el azon, hogy bosszúból megöljem Ivánt. Viszont akkor neked nincs hasznodra. Végül is ha életben marad és kihallgatjátok bemárt mindenkit az pedig nem hagyhatom. Börtönbe kerül és ismervén a fajtáját gyorsan ki is szabadulna mert biztosra veszem, hogy megkenne mindenkit csak, hogy ő nyerjen. Azt pedig nem hagyhatom, hogy Ria is áldozat legyen vagy a többi lány csak azért mert ő menti a saját seggét... -sóhajtok, mért ilyen bonyolult ez az egész?

-Mi van a naplóban? - Tamás szemébe nézek.

-Nem bízom benned! - azonnal rá vágom. Nem fogok semmit mondani neki mert képes és felhasználja ellenem. Sóhajt és eltol magától hanyatt dönt és fölém mászik. Egymás szemébe nézünk és várom a következő lépést. Felhúzza a pólómat és a melleim előbújnak. Feleslegesnek találtam a melltartót meleg van kint és éjszaka senkit sem érdekelne. Tamást viszont annál inkább add mind a két oldalra egy egy puszit. Én viszont csak fekszek úgy ahogy eddig nem mozdulok.

-Még akkor sem ha elintézném, hogy új életet kezdhess? - kérdezi és közben bekapja a bimbómat. Felszisszenek, szép próbálkozás, hogy elterelje a gondolataimat. A vicc, hogy működik. Feltolom magam annak ellenére, hogy ö még felettem van a két lábam között.

-Felesleges lenne... - a számhoz nyomja az övét és amint összeér a nyelünk vissza is húzódik.

-Tételeztük fel, hogy bele megyek akkor viszont korrupt zsaru lennék... - miközben beszél a nyakamat harapdálja. Lehunyom a szemem. Annyira jó amit csinál és ami még jobbá teszi a dolgot nincs elvárás, hogy én is kényeztessem. Önzőség de jól esik, hogy velem is foglakozik valaki és csak rám figyel. Jól esik a törődés mert én ezt inkább annak nevezném mint erőszaknak. - ... viszont lehet lenne egy járható út. - ahogy kimondja kiábrándulok a mámorból és azonnal rá kapom a tekintetem. Felül a sarkára én pedig felhúzom az egyik térdem és amikor lenézek. Tamás álló erekciójával nézek farkas szemet. Így nehéz lesz beszélgetni vagy bármit is komolyan venni.

-Keresünk egy helyet te oda hozod Ivánt megöljük, te oda adod a noteszt én pedig elsikálom az ügyet. A jelentésben az lesz, hogy a holttestet megtalálták és nála volt a notesz. Új lenyomat vagy bizonyíték nincs a pisztoly az áldozat mellet és ennyi. Téged behívnak az őrsre azonosítod a testet és az ügy lezáratnak tekinthető...

-Így nem lesz meg az elő léptetésed. - mondom halványan elszomorodva. Tamás félre néz majd vissza rám.

-De te itt leszel. Új személyazonossággal és jelenleg... - elhalkul a hangja és visszamászik rám. A szánk centikre vannak egymástól. - semmi más nem érdekel csak te... - megcsókol és hazudnék ha azt mondanám nem tetszik amit mond. Bele tudok a hajába és magammal rántom az ágyra. Amit felvázolt járható útnak tűnik. Elhúzódok.

-És Ria? - kérdezem.

-Az akta már rég itthon van bármikor megkaphatja. - megnyugszom és visszavándorlok a szájára. A csókunk most nem olyan akaratos mint az irodában pár napja. Élvezzük, hogy egymást falhatjuk Tamás megemel és feljebb tesz az ágyon. Felnevetek de nem hagyom, hogy lemásszon rólam.  Puszit nyom az orromra.

-Aludnunk kénné még egy kicsit. Ügyeletben voltam előző este. - mondja és látom rajta, hogy tényleg nagyon fáradt bármennyire is az alsó testtája nem azt sugallja felém. Most valahogy én is elálmosodtam talán a nyugtalanság miatt nem tudtam aludni. Bólogatok és lenyúlok, hogy a nadrágomat levegyem. Tamás mellém fekszik és végi figyeli a mozdulatot ahogy a földre hajítom a ruha darabot és hangos koppanással ér a parkettára. A kulcsom és a telefonommal együtt de ez most cseppet sem érdekel. Elhelyezkedek Tamás pedig rám húzza a takarót és mellém bújik. Kis és nagy kifliben fekszünk és érzem ahogy a hajammal babrál. Annyira jó érzés most itt lenni vele semmi mást nem tenni csak nyugodtan feküdni. Ölel és most semmi más nem érdekel csak az hogy a közelemben legyen és halljam ahogy szuszog. Kétség sem fér hozzá de bele szeretem annak ellenére, hogy semmit nem tudok róla...

Reggel mocorgásra kelek. Tamás másik vissza mellém. A redőnyön keresztül a szoba megvilágosodik. Nem teljesen de jól ki lehet venni a dolgokat. Még komás vagyok de a combomon és a fenekemen kalandozó kéz hatására gyorsan tova tűnik a gondolat, hogy még szunyókáljak egy kicsit. Morgok egy kicsit amikor hirtelen a lábam közé siklik a keze. Mocorgok de nem adja fel puszilgatni kezdi a vállam és a hátamnak nyomja a férfiasságát. Értem a célzást és nincs elememre a dolog de kéretni fogom magam egy kicsit.

-Tamás reggel van... - mormolom a párna felé fordulva. Bár pont nem érdekel ha reggel ha este van túlzottan vonzódom hozzá, hogy már csak a puszta látványától is nedves leszek. Viszont ezt nem fogom az orrára kötni.

-Nehéz megállni ha egy olyan nő fekszik mellettem mint te... - suttogja a fülembe és meghúzza a cimpámat. Na jó lehet nem sokáig fogom kéretni magam. Ez a pasi tudja, hogy vegyen meg kilóra. A bugyim alá nyúl és az ujjai már is elindulnak a nedvesem tájak felé.

-De ahogy érzem neked is ellenedre a dolog... - maga felé fordít. A hátamon fekszek ő pedig az oldalán és könyököl a fejem mellet. Kócos vagyok és valószínűleg nyúzott is a kevés alvástól. Lehunyom a szeme ahogy az ujjai szüntelen fel és alá mocorognak az érzékeny részeken. Sóhajtozok és amikor Tamás az egyik ujját belém dugja egy nyögés is elhagyja a számat. Kinyitom a szeme és látom, hogy végig figyeli minden reakciómat. Puszit nyom a számra majd az arcomra a homlokomra és közben ki be jár az ujja bennem. Kényeztet és ez nagyon tetszik. Mocorgok és kisebb nyögések kíséretében élvezem az érzési simogatást. Felé nyúlnék de elhúzza magát. Zavarodottan rá nézek.

-Nyugalom én nem várom el... csak élvezd... - ahogy kimondja megint a fülemnél kezd babrálni és pillanatok múlva az ujját kihúzza és a bugyimat kezdi lehámozni rólam. Amit sikerült a lábam közé mászik és ekkor szembesülök vele, hogy meztelen. Ez eddig, hogy nem tűnt fel? Esélyem sincs gondolkozni mert Tamás már is ostromolni kezd. Megcsókol és belém hattól. Egymás szájába nyögünk és most lassan mozog. Én pedig a mennyekben érzem magam. Mit tesz velem ez a férfi? Lehámozom magamról  pólómat és a meztelen testünk összeér. Egyszerre mozgunk és ez most valami fantasztikus érzés. Semmi extra durvulás plusz kívánság. Én meg ő vagyunk és élvezzük egymást csókoljuk egymást simogatjuk a másikat és nyögünk. Pereken belül viszont elfogy a türelmem bármennyire is élvezem ezt a finom érzést. Lelököm magamról Tamást és felé mászok. Visszahelyezem magamba és mozogni kezdek. Betúr a hajamba én pedig meg csókolom. A tempót ütemesen változtatom ahogy elkap az inger és gyorsabban és gyorsabban mozgatom a csípőmet. Tamás lehuny szemmel fújtat és rettenetesen szexi amikor kiül az arcára az élvezet. Közel vagyunk mind a ketten és már csak néhány lökés és megint mid a ketten a csúcson leszünk. A telefonom viszont a tökéletese pillantanak olyan gyorsan vet véget ahogy el kezdődött. A iPhone kegyetlen éles hangjára megemelem a fejem és tudom, hogy az enyém csörög. Lelassítok és mondhatni elveszettem az ütemet ez Tamásnak is rögtön felütik. Rögtön cselekszik időm sincs gondolkozni. A hátamra gurít úgy hogy végig bennem marad és csókolni kezd elterelés képen. Valami esze vett tempót diktálva mélyeket lök én pedig mintha már a telefon nem is csörögne túl kiabálom a kegyetlen zavaró készüléket. A pillanat amikor oda érek ívbe hajlik a derekam és felordítok. Tamás elkapja a fenekemet és még mélyebbre és mélyebbre tolja magát. Nem áll le végül ő is megmerevedik és hangos nyögés kíséretében még két kisebbet lök és rám nehezedik. A tenyerembe fonja az övét és megcsókol. Végig simít a combomon. Imádom ezt a férfit és azt akarom, hogy ezt soha se hagyja abba. Kinyitom a szemem.

-Veled akarok maradni... - mondom és könnyek szöknek a szemembe. Tamás szája szóra nyílik de a telefonom újra rá kezd. A készülék felé fordul és kiszáll belőlem. Felkel és szó nélkül egyedül hagy a szobában. Azonnal mozdulok és megkeresem a telefont a földön anélkül, hogy felkelnék az ágyról. Amit a képernyőt meg látom a gyönyörű mesebeli percek tova tűnik és rögtön gyomor idegem lesz. Kornél neve villog a kijelzőn.

-Kész egy kávét? - hallom ahogy Tamás ordít a konyhából.

-Igen és egy zuhany jól esne. - vágok vissza ordítva és újra a telefont bámulom.

-Vedd fel és mindent meg kap... - duruzsolja tovább nevetnem kell.

-Mindent? - vágok vissza. A szóba ajtóban megáll meztelen még mindig.

-Nem vagy egy kicsit tehetetlen? - kérdezi kacéran de a telefonom egymás után kezd zenélni. - Vedd fel mert úgy látom fontos, főzök kávét aztán együtt lezuhanyzunk. - azzal magamra hagy. Sóhajtok egy nagyot és rá nyomok a hívás fogadására gombra és már abba a pillanatban meg bánom ahogy megteszem. Ugyanis Kornél köszönés nélkül már ordít a telefonba.

-Hol a francban voltál? Már vagy negyvenszer hívtalak. Azonnal le kell lépnek Pestről... - szóhoz sem enged jutni és érzem, hogy jelenleg sem az idő sem a hely nem alkalmas arra ,hogy ezt a beszélgetést lefolytassuk.

-Zsófi ott vagy? - bele hümmögök a telefonba. Kis csend áll be a másik oldalon. Meghallom a kávéfőző sistergő hangját a konyhából és kicsit megnyugszom. Így legalább tudom, hogy Tamás nem hallgatózik.

-Nem mehetek el Pestről dolgom van itt ez nem így megy, hogy ti csak csettintetek egyet és már is szedem a sátorfám. - vetem oda neki szárazon. Szemem ágában nincs lelépni. Már van célom, hogy maradjak. A lányok és Tamás még ha bele is kell halnom.

-Dante tudja érted? Igor elmondott mindent. Még is, hogy gondoltad ezt? - ordít velem. Na ezt nem engedem. Felugrok és hadonászni kezdek.

-Egy pillanatra állj meg Kornél! Itt hagytatok meghalni. Írtatok egy búcsú levelet, hogy maradjak távol úgy, hogy nyakig bele rángattok ebbe a szarba. Itt hagytatok negyven lányt akik földönfutók lettek és még ti akartok nekem és nekik dirigálni? Ki a fasznak képzelitek magatokat? Jól figyelj Kornél csak egyszer mondom el neked. Iván nálam van a naplóval együtt. Úgy, hogy ha Dante és te nem vesztek vissza ebből a stílusból kitálalok és ezt vehetek kurvára fenyegetésnek és hidd el szívesen eresztek a koponyátokba fejenként három golyót szemebbés nélkül. Na csók. - és ezzel kinyomom a telefont. Ahogy felnézek Tamás két bögrével megszeppenve áll az ajtóba. Mély levegőt veszek és megdörzsölöm az arcom. Ezzel az óra elindult és kezdődik a játszma...                                          

             

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro