...Tamás átfogja a derekam és elkezdünk mozogni a zene ritmusára. Könnyeden és lágyan ringatózunk folyamatosan egymás szemében kutatjuk az igazság magját. Nem bízunk a másikban és ez így helyes. Ő az első közösnek nevezhető esténken lépre akart csalni. Most pedig én tervezem őt. Egálban leszünk így legalább ha összejön. Tény, hogy Tamás ebben az öltönyben rettentően jól néz ki. Az arca nem fáradt a haja pedig tökéletes áll. Ahogy a vállát fogom érzem az izmait ahogy megfeszülnek egy-egy mozdulatnál amikor közel kerülünk egymáshoz. A testünk reagál a másikra és hazudnék ha azt mondaná nincs meg a vibrálás. A bugyim táján nedvesedik a helyzet már csak a parfümje illatától is. Még is tartanom kell magam mert ha elgyengülök rést lehet ütni a betonbiztos tervemen is. A zene lágy és lassú esélyt kínálva azoknak a pároknak akik közel akarnak kerülni egymáshoz és összefonódva ringassák magukat a szenvedély tökéletes fogságába. Szívem szerint én is ezt tenném. Átkarolnám Tamás nyakát és bele turnék a sötét hajába közelebb húznám és lágyan megcsókolnám. Ez viszont nem egy romantikus film vagy egy szerelmi románc ez egy véres csata kezdete amit szándékomban áll megnyerni. De azok a szemek ahogy rám néznek ahogy érzem a tenyerét a derekamon egy perce lehunyom a szemem és beszívóm a mentolos dohány szagát és kilóra meg lehet venni. Tamás közelebb húz és már alig vagy köztünk rés. A másik kezemet is rá teszem a vállához és a könnyed ringás hatására Tamás keze a fenekemre kúszik. Mind a ketten nagy levegőt veszünk. Pattanásig vagyunk feszülve legalábbis én biztosan. Nem merem elengedni magam nem tudom hol a csapda. Van egyáltalán?

-Valahol rá tudok gyújtani? - a kérdés meglep hiszen ezzel el kell engedünk egymást megállok tánc közben és elhúzódok.

-A folyóson ki lehet menni az udvarra ott rá tudsz gyújtani. - mondom és ezzel megkockáztatom azt, hogy szaglászni kezd majd az alaksor vagy más után. Pár percig még bámuljuk egymást majd ott hagy és a szememmel követem, hogy arra veszi az irányt amerre mondtam. Kell egy pálinka vagy valami rettenetesen erős pia, hogy én ezt az estét át vészeljem. A bárig sétálok és intek a pultos lánynak, hogy öntsön nekem valamit. A feles pohár seggére verek rögtön és az erős lötty végig folyik a torkon leégetve a nyelőcsövemet. Megugrok amikor egy kéz simít végig a gerincemen. Oldalra fordulok és egy nagyon magas idegennel találom magam szembe. A férfi nálam jóval magasabb napbarnított sötét haja és szakáll szépen nyit és a fekete szeméven akár még elveszi is lehetne. Hivatalosan nem vagyok foglalt ma estére de a terveim szerint más férfit nem terveztem ma estére Tamáson kívül. Mosolyt erőltetek az arcomra és hosszasan fürkészem az idegent.

-Na ne legyél ilyen durcás. Szebben is tudsz mosolyogni ha akarsz. - a megjegyzéstől felfordul a gyomrom. Ki az istennek hiszi ez magát?

-Segített valamit a dosszié vagy kihajítottad az ablakon? - a kérdésre elfehéredek. Ő ismer engem nekem viszont halvány lila dunsztom sincs róla, hogy ki áll velem szembe. Viszont mire meg szólalhatnék Tamás keze a derekamra kúszik. Megmerevedek farkas szemet nézek az idegennel akit ügyet sem vet Tamásra. Összezavarodtam de az idegennek ördögi mosoly húzódik a szájára és rá néz Tamásra.

-Főkapitány úr hogy van ma este? - a hangja érdes akár a smirgli. Gúnyolódik. Tamás érezhetően ezt nem élvezi mert mocorogni kezd mellettem. Megköszörüli a torkát.

-Nyomozó. De köszönöm a kérdést remekül mint láthatja gyönyörű társaságot találtam. - Tamás kijavítja a férfit és amit kitér rém érzeni a nyomatékot a hangjában. Ezek most vitáznak rajtam burkoltan? Nem is ismerem a másik férfit. Tamás felé fordulok akinek vérben úszik a szeme. A férfi horkant egyet.

-Elnézést azt hittem meg kapta az előléptetést azért a bizonyos nagy fogásért. - rám kacsint. Ekkor esik le, hogy az egész műsor nekem szól. A férfi úgy látszik nagyon is tisztában van Tamás jelenlegi helyzetével és ezek szerit az enyémmel is. Tamás nem reagál.

-Én a helyébe vigyáznék a kicsikével nem olyan naiv mint gondolja. Szép estét. - azzal ott hagy kettőnket. Ki az isten volt ez? Tamás rám pillant.

-Valahol tudunk nyugodtan beszélni. - kérdezi és látom, hogy gondterhelt az arca. Bólogatok, kézen fogom és a tömegen átvágva az irodába vezetem. Kinyitom az ajtót a mágnes kártyával Tamást előre engedem majd az őrhöz fordulok.

-Senki se be se ki amíg engem meg nem látsz világos? - kérdezem ő pedig biccent. Helyes a terv szépen folyik ahogy elterveztem. Becsukom az ajtót magam mögött és kulcsra zárom. Tamás láthatóan ebből semmit nem érzékel mert az íróasztal feletti vadász fegyvert kémleli. Iváné volt még akkor amikor az ő irodája volt nekem viszont annyira tetszett, hogy nem vettem le adott egy tekintélyt a szobának. Az italos szekrényhez sétálok és megkocogtatom a poharat jelezve Tamásnak, hogy kér egy italt. Ő pedig meg rázza a fejét. Én azért töltök magamnak egy whiskyit a biztonság kedvéjért. Mellé sétálok és én is a fegyvert kezdem kémlelni. Vajon tudnám használni? Bele iszok a poharamba. Az első estém rémlik fel a Szabóban. Az irodai jelenet és elmosolyodom. A képzeltemben Iván jól megrakott az asztalon.

-Most mire gondolsz? - kizökkenek ahogy meg hallom Tamás hangját. Felé fordulok és látom a kíváncsi tekintetet. Hogy mondjam meg neki? Dugásra az asztalon mért kérdezed?

-Csak eszembe jutott egy régi emlék. - mondom és gyorsan elterelem a szót. Szembe fordul velem és is hasonló képen teszek. Egymás szemébe nézünk.

-Egyszer fogsz nekem valaha igazat mondani? - kérdezi én pedig elmosolyodok. Tényleg ezt akarja, hogy az igazat mondjam? Annak még is mi értelme lenne? Változtatna bármin is, mert szerintem nem. Nincs közös jövőnk mit fussak felesleges köröket. Bár másik oldalról pedig nincs veszteni valóm hiszen nem leszünk együtt, hogy a végén magyarázkodnom kelljen.

-A dugásra az asztalon. - válaszom egyszerű és lényegre törő. Tamás szemöldöke a homlokáig szalad meglepettségében. Ő akarta az igazat most mit van rajta meglepődve. Ezzel a lendülettel arrébb teszem az asztalon a papíróakt és felülök rá. Keresztbe teszem a lábam és kihúzom magam.

-Ez most felhívás keringőre? - ahogy felteszi a kérdést érzem a hangjában a hezitálást. Ne már komolyan a parkólban nem volt ilyen nyuszi. Bele iszok a poharamba és azt is leteszem az asztal egyik távolabbi sarkába így mondhatni félig rá fekszek az asztalra. Amikor viszont felegyenesedek Tamás keze az egyik combon pihen az arcuk pedig centikre van egymástól. Megszeppenek. Mért van rám ilyen hatással? Nem vagyok egy prűd nő még is zavarba jövök Tamás közelébe pedig még hozzám sem ért rendesen. Kapkodom a levegőt. A száját figyelem és érzem, hogy a vágy a hatalmába kerít. Nem gyengülhetek el. A szája hozzá ér a fülcimpámhoz és kiráz hideg azonnal. Lágy puszi a tövére majd lejeb a nyakamon én pedig akaraton kívül felsóhajtok. Egy percet kérek csak egy percet, hogy átadhassam magam. Hagy gyengüljek most el először és utoljára. Tamás nem hagyja abba és a kulcsontómon kalandozik a nyelvével én pedig automatikusan hátra hajtom a fejem ezzel kinyomva a mellem. Hideg érzet marad a szája után és érezem ahogy a mellbimbóm keményen ágaskodik és sikítja Tamás irányába, hogy vele is foglalkozzon. Szaggatottan veszem a levegőt és lehunyom a szeme. A kezével leveszi a combomat a másikról és a belsejét kezdi simogatni. Elfogom veszteni a fejem ez túl sok egyszerre. Nyelek egy nagyot.

-Ez melyik cseled? - kérdezem elhaló hangon amikor az államnál halad felfelé a puszilgatással. Megemelem a fejem és a szemébe nézek nem látok semmit csak ködös tekintetet. Kis puszit nyom az ajkamra és hallom ahogy mélyen belélegzi az illatomat.

-Megmondtam, hogy most civil ként vagyok itt. Ez nem csel csak egyszerűen én... - ahogy kimondja a mondatott nem fejezi be mert azonnal a számra tapad. Akaratosan próbál rábírni, hogy vissza csókoljak. Nem igazán ellenkezem és amint a nyelvünk találkozik elvesztem a kontrollt. Nagyobbra nyitom szét a lábam és a fenekénél fogva a lábam közé húzom. Tamás feneke kemény és formás szeretem ha egy férfinek szép feneke van. Beletúr a hajamba és hátrább húzza a fejem, egymásnak feszülünk. Érzem, hogy kemény oda lent, nekem nyomódik bár a ruhám megfeszül és így nem nyomódik teljesen nekem de még így is érzem a feszültséget. A vele való szex nincs a tervemben. Elszakad és újra anyakamat ostromlója. A szabad keze rá talál a mellemre és masszírozni kezdi. Ellennének állnom eltolni és megfenyegetni ahogy terveztem. Ehhez képeset azt akarom, hogy letépje a bugyim és szét dugjon az asztalon. Elment az eszem. Felelőtlen vagyok amikor az övcsajtájért nyúlok és elkezdem kioldani. A szánk újra egymásra talál és habzsoljuk a másikat. Bele nyúlok a nadrágjába és megfogom az akaratosan ágaskodó példányt. Nagy határozottan, jó inkább hatalmas végig simogatom és Tamás bele nyög a számba. Igen ez kell nekem ő kell nekem. Elszakadok egy kicsit és feljebb húzom a szoknyám a bugyimat pedig az oldalánál megrántva elszakítom. Kit érdekel most, hogy egy tízezer forintos fehérnemű megy a kukába. Tamás leveszi a zakóját és hagyja, hogy a földre essen. Elkapja az arcom és a szemebe néz.

-Ezzel kurvára megbonyolítunk mindent ugye tudod? - kérdezi és liheg kapkodja a levegőt ahogy én is. Most mondanám, hogy boldog vagyok mert legalább ő aggódik a másnap miatt. Viszont határozottan azt kell mondanom, hogy jelenleg engem teljesen hidegen hagy mi lesz holnap. Nedves vagyok és felajzott amióta lelőttek nem nyúlt hozzám senki és hiányzik az orgazmus, szóval pont nem érdekel jelenleg a következmény.

-Eddig is egy rohadék voltál ez után is az leszel nem mindegy? - kérdezem de a választ nem várom meg megcsókolóm és teljesen ki oldom a nadrágját. Bármennyire is élvezem a nyelveink közjátékát türelmetlen vagyok és a lényeget a bejárathoz igazítom. Érzem és most nem számít semmi más. Tamás megtorpan ahogy megérzi ő is az én közelségem. Elhúzódik és a szembe néz, majd egy határozott mozdulattal belém hattól. Felordítok és megremegek lehet elrontottam és ez a lépés még túl korai volt. Pulzálok alul és a kellemetlen érzés kezd múlni ami az előbb tűként szúrt belém oda lent. Tamás a homlokomnak nyomja az övét és meg sem mozdul.

-Minden oké? - kérdezi és meglepettségemben fel kuncogok. Ez most komoly? Tegnap én fegyvert fogtam már ő pedig a nyakamnál fogva az autónak nyomott és most aggódik értem. Mi az isten történik itt? Rászorítok lent és ő ezt egy jelnek veszi. Mozogni kezd bennem és már csak a kellemes érzést érzem ahogy kitölt engem. Bele tudok a hajába és mind a ketten zihálva hangosan szuszogunk. Tamás ráfog a combomra és ütemesebben mozog. Nyögök és minden egyes lökés gyönyörrel tölt el. A lábamat a fenekére kulcsolom és így még mélyebbre hattól. Hanyatt dőlök az asztalon és megkapaszkodok a fejem mellet. Tamás letépi a pántot a ruhámról és lerántja az anyagot ezzel a mellem végtelen lesz és mind egyes lökésnél meglibben. Megszívja a bimbóm és felordítok. Mit művel ez a férfi velem? Az orgazmusom közel van és biztosra veszem, hogy szét fogok hullani. Tamás gyorsabbra váltja a tempót és egyre jobban zihálok. A derekam alá nyúl és magához húz. A mellkasuk össze simul de még mindig tempósan mozog bennem. Bele tudok a hajába és ő is az enyémbe és kényszerít, hogy a szemébe nézzek. Pár lökés és elélvezek nem fogom kibírni nyitott szemmel. Hullámzik a testem zihálok kész vagyok teljesen. Felteszi a lábam az asztalra a fenekem alá nyúl és még beljebb és beljebb...

-Az enyém vagy... - zihálva ejti ki súlyos szavakat a szemebe nézve és lök és lök én pedig nyitott szájjal felordítok ahogy az melegség szétáramlik bennem és az izmaim összehúzódnak. Tamás még két három lökés után morogva a foga között ordítva tövig tolja és elélvez. Még mindig egymás szemébe nézünk és tartjuk a másikat. Kapkodjuk a levegőt. Tamás nyom egy puszit a homlokomra de a száját ott hagyja. Lihegek. Ez meg mi volt? Végig simítok a haján. Még bennem van és... és... mi történik velem? Nem akarom, hogy elengedjen. Tartson így amíg csak lélegzek. Magamhoz húzom és megölelem. Ő pedig viszonozza ölel ahogy csak tud és annyira jólesik. Melegség önti el a szívem és könnyek szöknek a szemembe. Nem akarom őt elengedni szeretni akarom bármekkora tuskó is. Az övé akarok lenni csak is az övé. Mért érzek most ezt? Elhúzódom ő is hasonlóan tesz és kihúzza belőlem még egy utolsó halvány sóhaj hangzik fel a számból ahogy újra ürességet érzek oda lent. Tamás gyorsan a nadrágja után nyúl ami a bokáig csúszott szex közben. Én pedig elfekszetek az asztalon és a felső fiókból kiveszek egy csomó zsepit. Megtörlöm magam és közben a férfit figyelem akivel az előbb elélveztem. Betűri az ingét majd a tekintetünk találkozni. A ruhám és a bugyim szakadt tele van az ölem Tamás magjával és a hajam is szét esett. Rettenetesen festhetek. Tamás szeme a vállamra siklik és közelebb lép. Megsimítja a golyó helyét. Majd össze köti a szétszakított pántomat. Felnézek rá és azt érezem az agyam teljesen becsavarodott. Sóhajt egyet majd hátrébb lép és a zakóját is felveszi. Itt fog hagyni és a szívem már most meg szakadt.

-Van egy ajánlatom... - vágok közbe még mielőtt elmenne. Rám pillant és a kielégült arc gondterhelté válik.

-Megkapod Ivánt és a naplót azzal a feltétellel, hogy leszállsz Dantéról és megadod Ria-nak amit kért. Nem keresel nem nyomozol tálcán felkínálom és megkapod. Leszállsz a témáról. - mondom határozottan. Visszakellet zökkenjek a mámorból, hogy ezt az egészet rendbe tudja tenni. Bár menyire is fáj de a szívem itt most másodlagos.

-És te hol vagy az elméletben? - kérdezi összehúzott szemekkel. Sóhajtok.

-Sehol. - válaszolom ő pedig láthatóan dühbe gurul. Nekem indul de időm sincs gondolkozni mert Tamás elkapja a nyakam és szorítani kezd. Hápogok mert nem kapok levegőt pedig még nagy szükségem lenne rá az aktus után.

-Sehol? Azt hiszed ennyivel megúszod?  - sziszegi összeszorított foggal. Én pedig válaszolni próbálnék de nem megy. Levegőért kapkodok és elkapom a csuklóját. Ráznám kicsit a fejem de sakkban tart. Majd elenged én pedig köhögésben török ki. Kapkodom a levegőt.

-Ha kiderül én megfogok halni Tamás... - mondom és rekedt a hangom az előző szorítástól. Tamás arca ellágyul és megsimítja az arcomat.

-Az nem hagyom! Eleget szenvedtél ezek a rohadékok miatt... - ahogy a szemébe nézek a dühös férfi már tovatűnt és a nem képzelődnék akkor azt mondanám törődés csillogna a szemében. De ez csak ábránd egyedül maradok és ez így jó....