Reggel egyedül ébredtem és sietve pakoltam össze a bőröndömet. Minden mozdulat fáj. Tegnap este kegyetlenül szét hajtottuk magunkat. Botond reggel amikor elment megmondta, hogy lent fog várni tízkor. A szobán végig nézve nem Ivánt láttam hanem magamat és Botondot ahogy a szoba minden szegletében élveztük egymást. Leérve a halba Botond már jókedvűen telefonált. Szexi volt. Farmer sort volt rajta és egy egyszerű fekete póló. A haja szanaszét állt. A bennem rejlő szex állat a maraton után is éledezni kezdett. Leadtam a kulcsot a recepción és aláírtam a papírokat. Botond felé sétálva megcsapott az illat amit akkor éreztem mikor pucér testéhez simultam. Mélyen beszívtam és mosolyogva kisétáltuk az épületből. A kocsihoz érve semmi extra dolgot nem láttam egy hamu szürke ford várt ránk. Botond elvette a bőröndömet és beültem az anyósülésre. Botond követet és elindultuk. Ahogy elhagytuk a kastélyt kezdtem kicsit furán érezni magam. Az egész csak kezdet egy álomnak hatni. A szex Ivánnal és a vacsora Botonddal a tánc és végül a dühös vad ebéd kezdet halványulni ahogy kilométerek választanak el a kastélytól. Csendben ültünk egymás mellett csak a rádió szakította meg néha. Hétfő reggel volt és azt éreztem, hogy vissza kéne csöppenjek valami rutinba de nem volt ilyenem. Holnap Szabolccsal volt találkozom és töprengtem vajon mi fog történni. Hiszen ez a hétvége annyi mindent tartogatott nekem. Amikor feleszméltem már egy órája voltuk úton.

-Botond az állomást már rég elhagytuk. - fordultam felé ő pedig mosolygott.

-Gondoltam kényelmesebb így meg hát nem vagy rossz társaság. - ahogy ez ki mondja bevillan az este ahogy a kanapét markoltam miközben hátulról volt bennem és kapaszkodott a csípőmbe. Megrázom a fejem. Ébresztő Zsófi.

-Amúgy is akartam vele még beszélni egy két dologról Pest előtt. - komolyra veszi a hangját. Az a rész jön, hogy ez csak egyszeri alkalom volt és nem kéne többet találkoznunk.

-Vőlegény vagyok. - sűrűn pislogok. Ránézek és nevetni kezdek, de ő csak komoly arccal vezet tovább.

-Ezt nem értem mi tegnap... - próbálok szavakat találni a történtekre.

-Ez egy bonyolult dolog. De lényeges ha együtt fogunk dolgozni. A menyasszonyom a cég papírmunkáját intézni mondhatni a jobb kezem. Szeretem őt de inkább a munkának élünk. Más mint te vagy a többi nő. Az üzleti megbeszéléseken ő is ott lesz. Nem fogja tudni, hogy mi volt köztünk és ezt szeretném ha így is maradna. Nem miattam, miattad inkább. - menyasszonya van. Megdörzsölöm az arcom kicsit túl sok az infó egyszerre.

-Botond állj félre kérlek. - rám néz majd lehúzódik az első erdősebb elállónál. Amint megáll a kocsi kiszállok és elindulok be az erdőbe. Cikáznak a gondolataim. Menyasszonya van. Én meg végig keféltem vele az éjszakát. Előttem pedig a kis csajjal kefét aki sikítozott az erkélyen. Az már kétszeres megcsalás. Mi az isten ez az egész?

-Zsófia... - hallom a hangját megállok és felé fordulok. Öt méter van legalább köztünk és látom rajta az, hogy sajnálja.

-Ezt mégis, hogy gondoltad? Elküldesz a picsába majd konkrétan neki nyomsz a falnak. Végül egész este összebújva alszunk szeretkezünk és képes vagy benyögi, hogy menyasszonyod van csak, hogy engem megvédj? Ki a fasznak képzeled magad? - ordítok és hadonászok. Kiborultam de miért? Megdörzsölöm a homlokom. Egyik szarból a másikba.

-Csak azért akarsz alkalmazni mert megdugtál? - lágy a hangom és kétségbeesett. Botond nem mond semmit csak elindul felém. A kezébe fogja az arcom. Össze érinti a homlokunk majd elenged.

-Ha csak arra kellenél szerinted elmondtam volna? - ennyit kérdez és visszamegy a kocsihoz ott hagyva engem. Elmondta. Megbízik bennem. Utána megyek és akkor veszem észre, hogy Botond rágyújt. Kifújja a füstöt és életemben először kezdem úgy érezni, hogy jobb ha őt is messziről elkerülöm, mert össze fogja törni a szívem. Vissza szállok az autóba egy szó nélkül. Az üvegen keresztül figyelem ahogy cigizik. Háttal van nekem és mégis szenvedek miatta. Az erdő szélén vagyunk messze az úttól. Botond eldobja a cigit és vissza száll mellém. Rám néz én viszont nem. Mérges vagyok. Indít és Pestig egészen csak a munkáról beszélünk semmi személyeskedés. Nem is akarok foglalkozni vele. Beérve Pestre már érzem a szabadság ízét. Botond leparkolt a ház előtt kiszállunk és kiveszi a bőröndöt a kocsiból. Ott állunk értetlenül.

-Sajnálom ha megbántottalak. - mindenre számítottam csak erre nem. Bassza meg. Elengedem a bőröndöt majd a nyaka köré fonom a kezem és megcsókolom. Először nem viszonozza elhúzódik én pedig elengedem. Elfordítja a fejét.

-Bassza meg... - káromkodik majd elkapja a hátam magához húz és megcsókol. Körözünk egymásban és hevesen smárolunk. Majd lehúzódik és mind a ketten nevetünk. Én mutatok az ajtó felé és magam után húzva a bőröndöt kinyitom az ajtót még vissza nézek és Botond a nyitott kocsi ajtóban áll. A tekintetünk találkozik és mosolyogjunk. Majd bemegyek a lakás előterébe. Eszeveszett tempóban rohanok fel az emeletre. Kivágom az ajtót és alig, hogy becsukom lerúgom a cipőm és mindent eldobva berohanok a fürdőben. Megnyitom a hideg vizet a zuhanyzóba és ruhástul beállok a jéghideg víz alá. Neki nyomom a csempének a fejem.

-Nem szerethetsz bele, nem szerethetsz bele, nem szerethetsz bele... - vagy százszor elismétlem majd keservesen elkezdek vetkőzni és melegebbre tekerem a vizet...

Kedd este van én pedig a hajam göndörítsem a fürdőben. Készülök a nagy kép leleplezésre Szabolcs meg hagyta, hogy hamarabb mennynek és nagyon csinosan, mert velem szeretne mászkálni és mindenkinek bemutatni. Én pedig szófogadó kislány létemre így is tetem egy hátul kivágott ruhát vettem fel aminek arany színe volt. Nagyon natúr sminkkel meg oldottam a dolgot és kivételesen a fehérneműmet a fiókban hagytam. Bugyi nélkül vágtam bele a Pesti éjszakába...

Beérve a galériába megcsapja a fülem az éles vihogás hangja. Tudom, hogy kitől származik a hang. Linda az. Besétálok és Szabolcs egy letakart hatalmas vászon előtt áll Linda pedig próbálja megpuhítani. Szabolcs figyel is rá addig míg meg nem lát. Végigmér rajtam és bólint. Mosolygok és oda sétálok hozzá. Szabolcs rögtön a derekamra tekeredik és ad két puszit. Linda összefonja a karjait a melle előtt. Az arcáról lerí cseppet sem élvezi a helyzetet, hogy Szabolcs velem foglalkozik. Mit mindig a ruha semmi nem fed el Linda testéből. Egy átlátszó ruha van rajta és a fontosabb részek vannak csak csipkével letakarva. Számomra ízléstelen de biztos tetszik valakinek. Köszönök Lindának de ő furán és lenézően néz rám.

-Bocs nem emlékszem a nevedre. - flegma, kis édes ilyenkor elképzelem ahogy Balázs engem kefél és rögtön jobb kedvem támad.

-Zsófi, Linda. - Szabolcs erőteljesen nyomatékosít. Linda mosolyt erőltetett és úgy csinál mintha rémlene neki. Undorodok ettől a nőtől. Végül Szabolcs elkezd a fülembe sugdolózni és Linda sértődötten távozik. Szabolcs elhúzódik és megforgatja a szemét.

-Már azt hittem soha sem hagy békén. - nevetek és a pultnál töltök két töményet és átnyújtom Szabolcsnak az egyik poharat. Koccintunk és lehúzzuk a pohár tartalmát.

-Ma nagy terveim vannak veled remélem bele mész a mi kis játékunkba. - kíváncsian összehúzom a szemem. Végül mire válaszolhatnék Szabolcs egyedül hagy. Semmi közeledés. Nézem a letakart vásznat és vissza emlékszek a kastély fehér lepedőjére ahogy meg gyűrtük Botonddal miközben felette voltam és mozgattam a csípőm...

-Zsófi? - megrezzenek a hang alapján. Megfordulok és kis híján kiesik a kezemből a pohár. Botond sétál felém egy vörös szemüveges lánnyal kézen fogva. A gyűrött lepedő hirtelen eltűnik és a vörös kis hölgy váltja fel a tudatomat. Amikor odaérnek mellém a lány kihúzza a kezét Botondéból és kezet nyújt.

-Sáfári Lotti. Nagyon örvendek. - aranyos és kedves. Mit Botond elsőre. Hányinger kerülget saját magamtól.

-Miklóssy Zsófi. - kezet rázunk és nagy levegőt veszek.

-Botondot teljesen lenyűgözted és már értem miért... - az agyam cikázik tuti prostinak néz... - annyira lenyűgöző a kisugárzásod. - Botond átkarolja Lotti pedig kicsit elhúzódik Botond érti a célzást és arrébb áll. Szabolcs zavar meg minket felém iramodik átkarol és puszit ad az arcomra.

-Azt hittem jössz utánam. - ahogy ki mondja majdnem kifordul a számból, "nem vagyok a kutyád, hogy kövesselek" mondat, de inkább lenyelem. A helyzetet Botond értetlenül és zavartan nézi végig. Lotti viszont azonnal barátkozni kezd Szabolccsal és mit ha mi ketten Botonddal itt se lennénk. Lotti minden szavát issza ahogy a művészetről beszél én pedig kihúzódok az ölelésből és arrébb sétálok. A terem kezd megtelni emberekkel lekapok egy pezsgőspoharat az egyik tálcáról és határozottan azt érzem, hogy nekem ehhez a felhajtáshoz nincs kedvem. Egy kis idő után Linda jelenik meg mellettem. Nem kerítek a dolgoknak nagy feneket az egyik festményt próbálom elemezni. Linda csak áll mellettem és méreget.

-Mennyi lehetsz talán huszonegy? - felé fordulok és semmit mondóan csak figyelek.

-Csak ideig óráig tart a figyelme, Szabolcs ilyen nem tart meg örökre senkit. Ne nagyon szeress bele. El kell ismernem jól játszod a szereped. - nem gúnyos inkább mintha óva intene. Fura ez pont tőle hallani. Nem mondok semmit csak vissza emelem a tekintetem a festményre. Linda tovább áll én pedig lehunyom a szemem. Nem tart örökké semmi. Lényegében igen. A hétvége sok mindent meg zavart benne. Kényelmetlenül érzem magam Szabolcs társaságában. A mikrofon hangja kelti fel a figyelmem és a hang irányába indulok.

-Nagyon köszönöm, hogy eljöttetek. Azért hívtam ide ma mindenkit ennyire hamar. Ugyanis készült egy mű amit úgy véltem tőlem nagyon szokatlan lesz. Viszont tudom, hogy fenomenális. A kép két test festékes egyesülését dolgozza fel... - ahogy bele iszok a poharamba vissza is köpöm a pezsgőt. Tudom, hogy mi fog következni és nagyon nem fog tetszeni. Szabolcs lerántja a leplet és a fenekem lenyomata piros festékkel virít a vásznon. Szabolcs az alattunk kiterített anyagot mutatta be amin a múltkor közösültünk festékesen. Az arcomhoz kapom a kezemet. Hogy a picsába mehettem én ebbe bele? Viszont csodálatomra mindenki tapsol és ujjon. Mellettem két nő azon tanakodik, hogy mennyire szenvedélyes lehetett az aktus mennyi festék láttán. Hát jónak jó volt de, hogy semmi szenvedély nem volt benne az is biztos. A tömeg eloszlik Szabolcsnak rengetegen gratuláltak köztük Lotti is.

-Szerintem ez ocsmány. - Botond mellettem megáll és látom az undort az arcán. Nevetek és kicserélem a pezsgőspoharat.

-Elárulok egy titkot. Az az én fenék lenyomatom. - Botond kiköpi a pezsgőt én pedig még jobban elkezdek nevetni. Na mondjuk ezért megérte eljönni. Botond meg törli a száját és nagyokat pislogva néz rám. Majd ő is nevetni kezd. Szabolcs és Lotti csatlakozik hozzánk.

-Boti ugye milyen szép? - Lotti áradozik. Annyira édes, hogy az már fájdalmas. Botond megforgatja a szemét.

-Zsófi felmegyünk? - Szabolcs lágyan közre fog én pedig bele vörösödök. Oldalra fordítom a fejem és találkozik a tekintetem Botondéval. Komolyan ha nem álltam volna ott nem hittem volna el, hogy ez történik. Botond tátog "Ne menny!". Megrázom a fejem mosolygok és megsimogatom Szabolcs vállát.

-De menjünk csak. - mondom, majd elköszönök Lottiról és Botondtól aki megszorítja a könyököm amikor elenged. Nem teszek semmit csak bele karolok Szabolcsba és már csak a lakásban fent engedem el. Ahogy kiszállunk a liftből egyből leveszem a cipőm és kifújom magam. Szabolcs leveszi a zakót és már ki is gondolja az ingét. Mintha régi házasok lennék annyira természetesen viselkedünk pedig ez a második találkozásunk.

-Jól sikerült az este úgy vélem. - mondom Szabolcs felhorkan és rögtön az italos szekrényhez megy.

-Egy szart. Mindenki annyira oda meg vissza volt érte. - felvonom a szemöldököm és mellé sétálok.

-Nem ezt szeretted volna? - kérdezem és nekidőlök a falnak.

-Pornó festményeket készítek. A kedvenc képed amikor elkészült akkora pont kavart, hogy őrjöngtek velem dühükben. Most meg... Hát ez tökéletes. Ezen semmi sem tökéletes. El sem hiszem, hogy eladtam. - Szabolcs felhajtja a whiskyt. Értetlenül nézek rá.

-Hogy érted, hogy eladtad? - kérdezek vissza.

-A kis vörös barátnőd megvette. - lefagyok. Pislogok és úgy érzem mintha kirántották volna a lábam alól a talajt. Lotti megvette a seggem lenyomatát. Elindulok a kanapéhoz és lassan leülök. Kész egyértelmű, most vagy megőrültem vagy az emberek körülöttem nem normálisak. Szabolcs figyelmesen fürkészi ahogy a sokktól még meg szólani sincs erőm. Az egész helyeztet egy idegen férfi zavarja meg. Ránézek és lassan óvatosan közelít. Arab ha jól látom és aranyosan mosolyog rám. Szabolcs valamit mond neki idegen nyelven de nem angolul, hogy értsem. Ezt követően a férfi integet nekem. Én is vissza intek de kicsit esetlenül. Nem tudom mi folyik itt de ez az este egyre jobban frusztrál.

-Zsófi ö itt Jahir. Nálam lakik. - újfent integetek kicsit már bátrabban majd Szabolcsra nézek. Várom a magyarázatot. Szabolcs közelebb jön és leguggol elém.

-Ez lesz az utolsó éjszakánk együtt. Szóval elmondom mit terveztem ha beleegyezel nagyon örülni fogok ha nem kifizetlek és hazamehetsz rendben? - nem kényszerít ez egészen jól esik. Bólintok.

-Azt szeretném, hogy a műteremben lévő kanapén maszturbálj. Én pedig felvázolom és megfestem. Persze az arcod nem fog látszani. - a fenék lenyomat után ez kicsit erős. Mégsem annyira, hogy nemet mondjak rá.

-Rendben és ő... - Szabolcs nem hagyja, hogy végig mondjam feláll és kézen fog. Elfogadom és kézen fogva a műteremig sétálunk. Ketten vagyunk csak, Szabolcs becsukja az ajtót. A kanapé már elő van készítve ahogy minden más is. Nagyot nyelek.

-Nem biztos, hogy ez menni fog... - Szabolcs csitítgat, hátulról elhúzza a hajam és puszilgatni kezdi a nyakam. Nyalogat és harapdál egészen kezdek lazulni. Mégsem érzem, hogy magamhoz akarok nyúlni.

-Gondol a bajszos kis hercegre lent.. - ahogy Szabolcs kimondja a mondatot elhúzódok és idegesen kapkodni kezdem a levegőt.

-Neked mi a fasz bajod van? - ordítok. A helyzetet nem könnyíti meg, hogy kinevet.

-Oda meg vissza van érted, és most egészen kezd világos lenni, hogy meg is dugott. - elképedek és lehunyom a szemem.

-Nem gond nyugi. Nincs közöm hozzá. Viszont ez nem lehetett nem észrevenni. Ahogy rád nézett főleg akkor amikor hozzád nyúltam. Nem tudom mit tettél vele de én is akarom érezni ezt a hatást... - ránézek és megnyugszom kicsit. Nem tettem semmit Botonddal.

-Azt szeretnéd? Igen? - kérdezek vissza.

-Minden vágyam, hogy végre valakinek sikerüljön elcsavarni a fejem. Még senkinek sem sikerült. - hallom a hangján ahogy könyörög.

-Rendben. - bólintok. Kecses léptekkel Szabolcshoz sétálok. Megérintem a mellkasát mögé sétálok és előre nyúlok a nyakához. Végighúzom a kezem a nyakán egészen a válláig. Vissza sétálok és szétrántom az inget. A gombok szétgurulnak én pedig egyszerűen a mellkasa közepétől végig nyalom Szabolcsot a nyakáig. Majd lelépek mellőle és kibújok a ruha felső részéből. Erősen figyel. A melleim szabadon vannak a hirtelen szabadságtól megkeményednek a bimbóim. Hátra lépdelek és nem veszem le a tekintetem Szabolcsról. Leülök a kanapéra felhúzom a szoknya részem, hogy szinte mindenem látszódjon. Az egyik lábam felteszem a kanapéra a széles terpesz érdekében. Bekapom az ujjam és szopogatom meg nyálazom. Hanyatt dőlök és magamhoz nyúlok...