Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

13. Részlet.

Péntek reggel van és én nagyjából öt óta ki és be pakolom felváltva a bőröndöm és a sport táskám. Meg tudnék őrülni. Minek egyeztem én bele ilyesmibe? Iván itt lesz egy órán belül én pedig nem vagyok kész. Miket beszélsz Zsófi már rég kész vagy. Leülök az ágyra és az arcomat a tenyerembe temetem. Beleegyeztem egy teljes hétvégébe. Azzal az emberrel aki az apám lehetne mellette egy bűnöző. Ha most anya itt lenne jól meg mosná a fejem, de nincs itt. Felemelem a fejem és a munkás telefonra pillatok. Eszembe jut, hogy Szabolcsnak nem válaszoltam tegnap. Mondjuk miután Iván elment inkább vissza másztam az ágyba magamat simogatni. A telefonért sétálok majd megnyitom az üzenetet.

Szabolcs Sms: Kedd este várlak új festményt leplezek le és olyan érzésem van tetszeni fog.

Válaszolok majd gondolkodóba esek vajon milyen festmény lenne az. Annyira rejtélyesek. Ivánnak tíz üzenetet küldtem, hogy hova menyünk de válaszra sem méltatott. Elterülök az ágyon és határozottan szenvedek. Tudatlan vagyok és teljesen elvezetnek érzem magam...

Kilenc előtt beadom Kati néninek a kulcsokat és elbúcsúzom tőle. A bőrönd mellet döntöttem rengeteg ruhát pakoltam amiből Iván választhat. Leérve az utcára a fekete Mercinek támaszkodva pillantom meg Ivánt. A cigi a szájban log. Viszont a haja kócos farmer van rajta és egy egyszerű sötétszürke póló. Megtorpanok hihetetlen, hogy így még jobban felkelti a fantáziám figyelmét. Már mosolyog és eldobja a cigit. Felém sétál és elveszi a bőröndöt én még mindig ugyan úgy állok, teljesen kifagytam. Elindulok az autóhoz és beszállok. Bekötöm magam és nagy levegőt veszek. Iván nevet.

-Elárulod hova megyünk? - válasz kép megrázza a fejét. Gondoltam, hogy nem mondja meg.

Csendben ültünk egymás mellett és haladunk kifelé a fővárosból. Nem tudtam hova megyünk, izgultam hiszen most épp azért vagyunk ebben a helyzetben, mert nem döntöttem. Őszintén nem tudom megítélni, hogy jó ötlet-e lenne Iván kitartótjának lenni. Kedvelem Szabolcsot és Balázst is. Vétek lenne pont most felmondani mindenkinek mikor épp csak kezd fellendülni az üzlet. A szívem mégis sajog Iván miatt. Mit kéne tennem? Hirtelen össze rezzenek amikor Iván a lábamhoz ér. Végig simít a combomon, és így már gondolkozni sem fogok nagyon tudni. Ez a hétvége inkább lesz egy vágyakozási hullámvasút aminek a végén nem lesz kielégülés. Hacsak Iván nem húz fel egy rohadt gumit. Vicces, hogy tényleg egy ilyen kis mondhatni semmiség tart minket távol attól, hogy szétszedjük egymást. Lassan egy órája autózunk a csendben amikor meglátom a Balaton vizét. Iván felé kapom a fejem.

-Na jó most már mondd el, hogy hova megyünk. Mert ha nem kiszállok. - fenyegetőzők. Iván pedig csak azzal a széles elégedett mosollyal a száján mered tovább az útra. Nem szólal meg én pedig megdörzsölöm az arcom. Egész végig a Balatont figyelem ahogy az út mentén néha néha felbukkan a kék víz. Szerettem a Balcsit. Anyával rendszeresen nyaraltunk itt amíg beteg nem lett. Anya barátnőjének volt egy kicsi víkend háza. Egyszobás kis házikó de imádtam annak ellenére, hogy anyával kellet egy ágyban aludnom. Rengeteget olvastam a kinti függőágyban míg anya a kertet babrálta. Imádtam azokat a nyarakat főleg azért mert ekkor lehettem a legtávolabb apától. Anya rendre leszidott amikor apáról beszéltem mindig mentegette. Megvédte annak ellenére, hogy többször megverte. Elszomorodok a gondolatra. Anya apa után nem találkozott más férfiakkal. Mindig több ételt főzött és vitt apának is belőle. Arany szíve volt. Szerette apát bármennyire is fájt neki. A Balaton egyszer csak eltűnik és ahogy felnézek a táblára látom Keszthely tűnik fel. Újra Ivánra pillatok. Most már tényleg nem tudom hová megyünk. Pá Balaton. Viszlát anya és a régi nyaralás. Neki dőlök az ablaküvegnek. Hogy tudott neki mindig megbocsátani? Az ember tényleg mindent felad és megzakkan ha szerelmes? Az anyám hűséges volt és egy szeretetteljes nő soha nem érdemelte volna meg azt amit az apámtól kapott. "Ez egy betegség Zsófia, apád nem tehet róla majd meggyógyul." Lehunyom szemem és vissza emlékezek arra napra amikor ezt magyarázta a konyhában írtam a leckém ő pedig a mosogatott és magyarázta hogy kell gyököt vonni. Imádtam nézni mindig kötényben mosogatott és az őszülő haja egy fonatban volt összefogva. Kinyitom a szemem és felülök. Körbe pillantok majd egy hatalmas vas kapun hajtunk át. Ahogy haladunk egy sárga kastély tűnik fel. Iván beáll a parkolóba és leállítja a motort.

-Annyira jó veled utazni a fiúk mindig kérdésekkel bombáznak útközben és soha sem tudok figyelni. De legalább te csendben tűröd az utazást. - mosolyog rám és megsimogatja az arcomat. Bele temetem az arcom a tenyerébe és most az emlékek viharában felüdülés Iván törődése. Kiszállunk az autóból Iván kiveszi a csomagokat és a bejárat felé terel a bőrönddel. Nevetek mert vicces ahogy próbálja a murván a gurulós bőröndöt irányítani. Kis elkényeztetett biztosra veszem soha sem cipeli a csomagjait. Ahogy beérünk elámulok. Minden régi és mégis mesés. Mintha vissza repültünk volna az időben. Aranynak tűnő csillárok gyertyatartók és a fehér falakon antik festmények logónak. Iván a recepciós kis hölgy felé veszi az irányt aki nagyon barátságosan fogadja és szélesen mosolyog. Ivántól nem messze állok a bőröndök mellet. Így is hallom amit beszélnek.

-Igen Őrsi Iván... Igen a feleségem Őrsi Ivánné... Igen a panorámás lakosztályt... - ahogy hallom a "feleségem" szót Iván felé fordulok aki szélesen vigyorog rám. Hát persze a nő biztos valami vén fószerekre gerjedő lánynak fog nézni. De hát az is vagyok. A arcomhoz kapom a kezem és meg dörzsölöm. Sugar Daddy már felém sétál a kulccsal amikor felpillantok a tenyeremből. Őt igazán jól elszórakoztatja ez a szemérmetlen közjáték. Átkarolja a derekam és a lift felé terel. A kiválasztott emeleten kiszállunk és a Iván kitárja az ajtót előttem amikor a szobához érünk. A szoba hatalmas külön két helyiség van egy nagy nappali gyönyörű piros karfás székekkel és egy kétrészes ajtó vezet a hálóba ahol egy baldachinos ágy fogad. Gyönyörű és szemet gyönyörködtető a látvány. A hálóban a fürdő nyílik az is mondhatni full extrás. Vissza érve a nappaliban Iván a szófán ül és a pezsgőt mustrálja amit ajándékba hagytak nekünk itt. Én pedig felfedezek mindet kinyitom a dupla ajtót és egy hatalmas félig fedett terasz fogad. Étkező asztallal és ahogy a végébe sétálok meglátom a látványkertet. Minden bokor és faj megnyírva, mindenhol virágok. Jobbra a medence mégis gyönyörű. A hatalmas puffanás zökkent ki a gyönyörködésből és vissza sétálok. Iván a pezsgős poharakat tölti meg épp. Nagy levegőt veszek.

-Ez nem gondolod hogy kicsit túlzás? - tetszem fel félve a kérdést.

-Nyugodj meg ez nem csak miattad van. - összeráncolom a homlokom.

-Ezt meg hogy érted? - mellé sétálok és helyet foglalok az egyik fotelben.

-Találkozom van holnap este a vacsoránál egy építésszel. Ha nem jöttél volna velem is itt lennék. Az, hogy te is itt vagy csak még egy indok arra, hogy átértékeld az ajánlom. - megrökönyödök egy kicsit és és elönt a harag. Olyan lennék Ivánnak mint egy dísztárgy? Akit oda visz ahova csak akar. De hát Zsófi hagytad neki, hogy ide hozzon vakon szó nélkül mit is vártál?

-És az építészt nem fogja zavarni, hogy a "feleséged" is veled van? - a feleséged szonár idézőjelbe teszem a kezem és próbálom nagyon szarkasztikus lenni. Iván nevet.

-Nem egyáltalán nem. Ő úgy tudja, hogy egy szabadúszó marketingessel érkezek és hát őt is várja a vacsorára. - leesik az állam.

-Azt akarod mondani, hogy te normális munkát akar nekem szervezni? - Iván vigyorát semmivel nem lehet úgy látszik lemosni. Még a ledöbbent ábrázatommal sem ezek szerint. Feláll és elém sétál majd a kezembe adja a pezsgőspoharat.

-Ez tőled függ. Ha ügyes vagy akkor alkalmazhat. Gondoltam jobb ha tisztán is meg próbálsz egy kis zsebpénzt keresni. - Iván törődött velem. Ez akkor vált világossá amikor ki ejtette a "tiszta szót". Végképp összezavarodtam. Hozzáérintette a poharát az enyémhez és az üveg össze koccant. Majd meghúzta a pohár tartalmát. Döbbenetemben én csak ültem és meredtem a pohárra.

-Van kedved ebéd előtt szaunázni egyet? - felkapom a fejem és Iván már az ágyon fekvő bőröndben turkál. Hogy mi van?

...Ilyenkor áldom magam, hogy mindenre gondoltam. Szerencsére pakoltam fürdőruhát. Bár Iván mondta hogy egy törölköző is elég, de én nem hagytam magam. A forró gőz ellazított a testem kezed felengedni az utazás feszengéséből. Amikor felérünk zuhanyoztunk egyesével csodálatomra. Iván telefonálgatott addig amíg én rendben szedtem magam. Egy virág mintás könnyű ruhácska mellett maradtam hiszen csak ebédelni mentünk le. Az étkező is csodás volt őz pecsenyét ettük és mellé csokoládé felfújttat. Isteni volt minden. Végül Iván és én ketté váltunk. Neki dolgoznia kellet így felment a szobába én pedig úgy döntöttem felfedezem azt a csodás zöld kertet amit a teraszról láttam. Ahogy sétáltam csend uralkodott néhol madár csicsergés hallatszott én pedig nyugodtan nézelődtem. Egy nemzeti park vette körül a kastély és én ezt igazán élveztem. Semmi város zaj csak egyszerűen a természet volt körülöttem. Minimális szél pedig csak segített a virágillatot messze vinni. Amikor visszaértem a szobába már olyan hat óra lehetett. Elszalad az idő ebben a nyugodt környezetben. Ivánt az ágyon fekve rövidnadrágban és félig kigombolt ingben találtam. Fülén a telefonnal, a karjaival erősen gesztikulálva.

-Dante kérlek ne csináld. A bár már így is túl szárnyalja magát ha még jobban meg dobod az érdeklődést megüthetjük a bokánkat. - mellé sétálva neki dőlök az ágy egyik tartó oszlopának. Iván felül és közelebb húz magához. Leteszi a telefont és kihangosítja. Összeráncolom a homlokom ez nem kéne hallanom nyitnám is a számat de Iván elé teszi az ujját. Felhúz az ágyra és lefektet. Dante közben valami számokról és üzletről hadovál. Néha Iván megszólal és válaszol de nem igazán foglalkoztatja a dolog, mert közben a nyakammal játszik és a kezével a szoknyám alá nyúlkál a bugyimat keresve. Meglep, mert ez a viselkedés nem vall rá ő mindig kimért és megfontolt most pedig olyan lazán simogat fogdos mintha kicserélték volna.

-Iván nem minden mehet mindig úgy ahogy te gondolod... - és ahogy Dante ki mondja a mondatot Iván megtalálja a csiklóm és felszisszenek. Iván a számhoz kap és a felkönyököl. A másik keze még mindig a bugyiban. Ő viszont már a telefonra figyel.

-Ha nem úgy lenne már régen a sitten csücsülnénk barátocskám... - válaszol Iván és folytatja a kis játékát lent simogat közös az ujjaival én pedig próbálok roppan diszkrét lenni és hangot sem kiadni.

-Nem tudod mi a helyzet Flóra ki védencével? Nagyon eltűnt a múlt heti kis találkozásunk óta. Még az e-mailre sem válaszolt amit küldtem neki. - A telefon felé fordulok Iván meg rám mered.

-Dante honnan kéne nekem azt tudom, hogy a kis fruska mit csinál? Biztos nyomós oka van annak, hogy nem válaszol. - összehúzott szemmel nézek Ivánra "Fruska mi". Azzal a lendülettel ellököm Iván mindkét kezét és fölé mászok. Szétrántom az ingét és már nem érdekel ha meghallja Dante cseppet sem. Végig nyalom Iván mellkasát a nyakáig. Lehunyja a szemét és hangosan kifújja a levegőt...

-Dante mennem kell várnak a vacsoránál... -meg sem várja a válasz és bontja a vonalat. Harapdálom és Iván keze a szoknyámat egészen a derekamig húzza. Felém fordítja a fejét és megtalálja a számat. Csókolózunk mohón faljuk egymást. Iván megemel és felül velem együtt nem szakadunk el egymástól. Kergetjük egymás nyelvét és szívogatjuk a másikat. Végig simítok a mellkasszőrén ő pedig a fenekemet markolássza. Miért nem mehet minden ilyen egyszerűen? Iván elszakad tőlem és a nyakamat veszi célba. Hangosan szuszogunk mind a ketten fel vagyunk ajzva. Lenyúlok a Iván nadrágjáért de ekkor elhúzódik. Értetlenül nézek rá. Felhajtja a szoknyám és lehúzza rólam a bugyit. Figyelem minden mozdulatát. Tudnom kell megálljt parancsolni ha esetleg arra kerülne a sor. Felkönyökölők és várok.

-Tedd szét a lábad. - utasít én pedig fel nevetek.

-Tessék? - de nem érkezik válasz Iván leveszi a szétszakított inget és a kezével óvatosan szét nyitja a lábam. Zsófi legyél résen. Egy óvatlan mozdulat és baszhatod az egészet. Iván végig simít a belső combomon én pedig nagyot nyelek. Nem néz a szemembe csak az ölemet figyelni. Végül lehajol és belenyal a szeméremajkaim közé. Felnyögök és hanyatt dőlök. Apró nyalásokkal kínoz megmarkolom a takarót és próbálok koncentrálni, hogy ne veszítsem el azt a maradék eszemet is. Iván ne adja fel lágyan nyalogat köröz olyan helyeken, hogy kínomban ordítanék. Abba ne hagyja amit épp művel velem. Vonaglok alatta megemelem a csípőm, hogy minél több helyen érjen. Megérzem a bejáratnál az ujját és hosszan bent tartom a levegőt. Zsófi véged van. Iván meg nyálazza az ujját és belém dugja. Felnyögők és bele túrok az ősz hajába. A nyelvét a csíkomra nyomja és erősen köröz vele az ujja pedig simogat dörzsöl belül. Kiráz a hideg és azt is tudom miért. Soha senki sem foglalkozott azzal mi a jó nekem. Megemelem a feneke, hogy Iván még jobban hozzám férjem. Az orgazmusom lassan kezd kibontakozni a láthatáron szenvedek nyögök és vonaglok Iván keze nyomán. A második ujját is belém dugja már tudom a mecset ő nyerte. Felordítok amikor a csúcsra érek pulzálok Iván ujjai körül és pillanatok alatt a testem elnehezedik én pedig széthullok az ágyon. Iván ki mászik a lábaim közül felkel és kioldja a nadrágja övét. Felé fordítom a fejem és látom a dudort a anyag nadrágon keresztül. A kezem felé nyújtom ő pedig egyszerűen otthagy és magára csukja a fürdőszoba ajtaját. Hallom ahogy megnyitja a vizet bámulom a plafont és rájövök mekkora hülye is vagyok éppen. Mire számítottam, de tényleg üzleti megbeszélés na persze. Rá kellet jönnöm megint naiv voltam. Nem tudtam mit tegyek. A víz elapadt Iván pedig a derekára tekert törölközővel tért vissza. Vizes volt és még gőzölgött a teste a forró fürdőtől. Felültem az ágyon és úgy figyeltem az edzett sötét szőrrel fedett testet. Vágytam rá rohadtul kívántam. Mégsem tehetem. Végül Iván a telefonját babrálva állt a nappali közepén én pedig meg tettem amit nem lett volna szabad.

-Hogy áll az ajánlat? - Iván a tekintetét rám szegezte a mobilról. Lezárta a telefon kijelzőjét és a fotelba dobta a készüléket. Én pedig áthúzom a fejemen a ruhát és az ágy mellé dobom. Iván felém sétál, de az ágynál megáll. A melltartóm van már csak rajtam feltérdelek hátra nyúlok és kioldom. A ruhám mellé dobom. Végig Iván szemébe nézek. Ő pedig néha a szemembe néha pedig elkalandozik a pucér testem láttán. Nagyot nyel majd megpróbál megszólalni.

-Vedd le a törölközőt nem kell az most. - utasítom ő mégis hezitál.

-Zsófi...ezt...nem...- az ujjamat a számhoz teszem, hogy hallgasson. Majd bekapom és végig húzom a számban. Iván nagyot nyel még is látom az ellenállást a szemében. A végén nekem kell nyernem és ha így kell hát legyen. Benyálazom az ujjam és magam alá nyúlok ott kényeztetem magam ahol az előbb a szája volt. Elkapja a tekintetét majd visszafordul. Én pedig behunyom a szemem amikor az ujjamat magamba csúsztatom. Felnyögök és hallom ahogy a törölköző a földön landol. Mire kinyitom a szemem Iván már előttem térdel. Hangosan szuszog. Nekinyomja a homlokát az enyémnek.

-Zsófia ennek csúnya vége lesz... - nem hagyom, hogy végig mondja. Megcsókolom és rámarkolok a farkára. Megkapaszkodik a csípőmbe. Én pedig simogatom, markolom ahogy csak engedi. Belenyög a számba majd a hajamnál fogva hátra rántja a fejem.

-Kibaszottul kifoglak nyírni...

-Nem vagy a kuncsaftom... - Iván elengedi a hajam és lelök az ágyra. Amire észbe kapok már csak a nyelvét érzem újra a számban. Nyomul, lent össze érünk és biztosra veszem, hogy nem csak én remegtem meg. Iván elhelyezkedik és habozás nélkül belém hatol. Elszakadok a csókból és felordítok. Kitölt teljesen lassan mozog bennem én pedig kapaszkodok a vállába. Együtt nyögünk, vele mozgok a homlokunk összeér. Zihálunk és fokozzuk a tempót felteszem a hátára a lábam és össze kulcsolom. Erősebben döf és még erősebben érzem ahogy sajog mindenem, de mégis a harmadik lökésnél átesek a ló túloldalára és az orgazmus libabőrrel együtt érzéki a megfeszült testemre. Iván még mindig mozog de nem adom fel rászorítok a hüvelyemmel a farkára és a negyedik lökéssel belém élvez. Megremeg a keze és még érzem, hogy aprókat mozog. Végül a nyakamba zuhan fújtatva.

-De elvetemült... -rekedt a hangja érezni benne az elveszettséget. Lassan kihúzódik belőlem majd mellém fekszik.

-Ezt nagyon elkúrtuk - szét van esve és én is zsibbad a hüvelyem. Szószórós értelmébe is elkúrtuk a dolgot. Felülök és a fürdőbe sétálok ott hagyva Ivánt. Becsukom az ajtót és nekidőlök. Mi a faszt képzeltem?

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro