Lodo szemszöge.

Ma jó korán keltem fel.Szerencsére,kezdem kiheverni,a tegnapi napot és ez Diegon is látszik.Szerencsére,nem volt nyűgös mikor felébresztettem.Lementem a konyhába,hogy elkészítsem a reggelinket.A reggeli egész egyszerűen,egy jó nagy adag tükörtojásból állt.Miközben a tányérokat vettem elő,két kar fonódott a derekam köré.

- Jó reggelt,na kipihented magad?

- Igen és köszi hogy tegnap nem hagytad hogy szétessek.

- Ezért vagy a pasim,hogy ha kell fel tudjalak doni-mondtam neki nevetve.Hozzá is láttunk a reggelihez.Anya és Ruggero,már korán reggel elmentek,hogy kettesben töltsék az idejüket.legalább nekik van okuk a boldogságra,apa már tegnap este,hazautazott.Nagyon fájt,hogy még csak el sem köszönt.Persze a tegnapot nem szerettem volna Diegonak is felhozni,ezért csendben megettem a reggelit,magamra kaptam a kabátomat és elindultunk a stúdióba.

- Újabb fárasztó nap veszi kezdetét-súgtam oda Diegonak.

- Igen újabb csodás nap,amit veled tölthetek-mondta és egy puszit nyomott az arcomra.A csajok nagyon sutyorogtak valamiről,ezért úgy döntöttem én is odamegyek.

- Hé csajok mi a téma?-kérdeztem tőlük.

- Képzeld tegnap este Facu említéstett arról,hogy mi lesz majd velünk a jövőben-ecsetelte Alba

- Igen és ezen mi olyan érdekes?

- Hát azt is megemlítette,hogy szeretne elvenni engem.

- Na ez már érdekes téma-mondtam sunyin,majd helyet foglaltam mellettük.Már egy órája csak beszélgettünk,mikor Sergio szakított minket félbe,

- Ha a kisasszonyok befejezték a csacsogást,talán próbálhatnánk is -szólt ránk,mi pedig engedelmeskedve,a nagyterembe mentünk.Ma úgy döntöttem csatlakozom a barátnőimhez,az Encender nuestra luz-ban. Íg hát el is kezdtük a próbánkat:Egyszerűen szuper volt velük énekelni.Láttam Diegot besétálni és mosolyogva figyelte az előadásunkat.Mikor befejeztünk,hatalmas tapsot kaptunk,mi pedig meghajolva köszöntük meg a figyelmüket.Miután lesétáltunk a színpadról úgy döntöttünk,hogy elmegyünk egy kicsit kikapcsolódni a csajokkal.Mér csomagoltunk,mikor Mechinek szemet szúrt egy jázmin csokor,a zongora közepén.

-Hé odanézzetek,milyen szép az a csokor-én odamentem és megnéztem a rajta lévő üzenetet

"Kedves Lodo!

Én egy hatalmas rajongód vagyok,és csak remélni tudom,hogy ma találkozhatok veled,egy közeli parkban.Remélem elfogadod a meghívásom.Addig is millió puszi

Egy titkos imádod"

- Nahát egy titkos hódoló,Diego nem lesz féltékeny rá?-kérdezte Cande.

- Ugyan,ez az üzenet nagyon kedves,de nekem Diego az első senki más-mondtam mosolyogva. Először elmentünk vásárolni

Mikor befejeztük a vásárlást,eszembe jutott,az a titkos hódoló.Úgy döntöttem utána járok,ezért el is indultam a parkba.,Furcsa volt,ugyanis senki sem volt ott.Tovább sétáltam,mikor a padon megláttam,egy újabb üzenetet.Felvettem és olvasni kezdtem.

"Drága Lodo!

Eddig fogalmam sem volt,hogyan fejezzem ki az érzéseimet.Te is jól tudod,hogy amit irántad érzek,az a világ minden kincsénél is többet ér nekem.Soha nem találkoztam még hozzád hasonló lánnyal.Mikor veled vagyok,minden megszűnik létezni és rajtad kívül senki más nem érdekel.Mikor megcsókolsz,újra pillangók repülnek a hasamban és ha egy percig nem lehetek veled,ez felér egy egész élettel.Köszönök,mindegy egyes érintésedet és minden egyes csókot amit nekem adsz.Köszönöm,hogy melletted egy teljesen más ember lehetek és hogy veled teljes lett az életem.

Diego"

A könnyeimmel küszködve olvastam végig a levelet.Ez rávilágított engem arra,hogy Diego mit is érez irántam.Boldog voltam,hogy őt kaptam az élettől.Nem is tudnám elégszer megköszönni,a sorsnak,hogy az utamba sodorta.Újra és újra átolvastam a levelet és magamhoz szorítottam azt.Majd mosolyogva álltam fel,hogy hazaballagjak.Ebben a pillanatban,mintha valaki lekapcsolta volna a napot,teljes sötétség volt körülöttem.Majd egy kezet érzetem és szépen lassan elkezdtem sétálni.Mikor kinyitottam a szeme,egy csodszép parkban találtam magam. A távolból Diego szaladt oda hozzám,én pedig a karjaiba ugrottam.

- Köszönöm a levelet.

- nem én köszönöm hogy vagy nekem-mondta és megcsókolt.