Diego szemszöge.

Miután Clara elmondta, hogy a lányunkat elrabolták, néma csend lett.Csak a szél halk susogását, lehetett hallani.Végig erősen fogtam, Lodo karját, majd egyszer csak éreztem, ahogy kicsúszik a kezeim közül.Lehajoltam hozzá és próbáltam felébreszteni.Miután nem ébredt fel, hazavittem.A srácok is jöttek velünk.Miután hazaérkeztünk, gyorsan az ágyra fektettem.Megkértem a srácokat, hogy most menjenek inkább haza és inkább készüljenek, Samu ma esti bulijára.Szerencsére a srácok, megértették mit akarok és elmentek. Mechi és Rugge, természetesen itthon maradtak.Elkezdtem Lodo arcát paskolni, amitől felébredt.
- Diego, ugye csak álmodtam és a lányunk itt van velünk?-kérdezte ijedten.

- Sajnos ez nem álom, de megígérem, hogy kerül amibe kerül, de újra velünk lesz-mondtam neki és egy puszit nyomtam az arcára.
- Ha nem lesz meg, én nem is tudom mit csinálok magammal.
- Szerelmem nyugodj meg kérlek.
- Ez is a te hibád, Diego-mondta, majd felszaladt a szobába.Én természetesen rögtön utána szaladtam, és elkaptam a karját.
- Diego sajnálom, tudom, hogy te nem tehetsz erről, csak annyira fáj az egész
- Én itt vagyok veled, és itt is leszek örökre-mondtam neki és megcsókoltam.
- Na és Samu szülinapja, akkor meg lesz tartva?-kérdezte tőlem.
- Igen, a srácok már elmentek készülődni.
- Rendben, akkor én is megyek-mondta és egy puszit nyomott az arcomra.

Lodo szemszöge.

Teljesen összetörtem a lányom eltűnése miatt. De össze kellett szednem magam, hiszen ma van Samu szülinapja. Ha legalább néhány órácskát is, de szerettünk volna velük lenni. Talán így kicsit elterelhetjük a figyelmünket erről a szörnyűségről. Cande már nagyon izgult, amit természetesen, telefonon mesélt el.

- Lodo na és mikor érkeztek?-kérdezte tőlem.

- Még megvárom Diegot, és indulhatunk is. Te meg ne aggódj, minden tökéletes lesz.

- Remélem Samunak tetszik majd a Capoeira buli, amit szerveztem neki.

- Nyugi szuper lesz, hiszen te szervezted- mondtam neki és letettem a telefont.Úgy döntöttem, valami lenge ruhát veszek fel, mert úgyis fülledt lesz a levegő. A ruhám, egy szürke, fekete pöttyös ruha volt, amihez piros balerina cipőt vettem fel. A hajamat begöndörítettem és úgy vártam Diegot. 10 perc múlva meg is érkezett, és elindultunk a buliba. Mikor megérkeztünk, kivettük a kocsiból Samu ajándékát, ami két repülőjegy volt Brazíliába,valamit egy gitár. Bementünk a diszkóba, ahol már javában folyt a buli. Mindenki táncolt és bulizott. Szerencsére, nem voltak ismeretlen emberek. Cande a stáb tagjait is meghívta, hogy ők is velük bulizzanak. Rájuk is fért már egy kis szórakozás. Már csak az ünnepelt hiányzott, aki Candéval, együtt érkezett a buliba.Mi gyorsan elbújtunk,hogy meg tudjuk őt lepni. Mikor megérkeztek,felkapcsoltuk a lámpákat, és boldog szülinapot kívántunk neki. Persze Samu nagyon meglepődött,majd egy csókkal köszönte meg Candénak a bulit. Miután,egyesével megölelgettük őt, és átadtuk az ajándékokat, kezdődhetett is az igazi buli. Samuval aztán élvezet bulizni. Természetesen, a zene sem maradhatott ki. Miután Samu a srácokkal közösen elénekelte, a Te fazer feliz-t, Jorge következett, az Entre dos mundos-al.
A dal, valami fantasztikus volt. Tökéletesen illett Jorge személyiségéhez. Azért, meg kell hagyni, Maca eléggé kinézte magának Jorgét, ami Tininek nem tetszett és eléggé mérges is volt miatta. Samu egész végig Candéval táncolt,azonban, a buli vége felé, Facuval és a bátyámmal együtt, csak úgy felszívódott. Ezt Mechi is furcsállta,ezért mondtam neki, hogy segítek megkeresni őket.Kiverekedtük magunkat a tömegből és elindultunk, hogy megkeressük a srácokat. A szórakozóhelynek, van egy alaksora,ezért oda mentünk legelőször.Én bocsánatot kérve Mechitől,otthagytam őt, mert Diego szólt, hogy haza kell mennünk, hogy bemenjünk a rendőrségre. Szerencsére nem haragudott rám.

Mechi szemszöge.

Nagyon aggódtam, hogy mi lehet Ruggeval. Lehet, hogy nem emlékszik arra, hogy egy pár voltunk, de én igen ezért nagyon is aggódtam.Úgy döntöttem közelebb megyek hozzájuk, hogy megtudjam miről beszélgettek.De talán, jobb lett volna, ha oda sem megyek.

- Figyeljetek srácok, ez az egész a ti hibátok, úgy hogy el ne merjétek mondani Mechinek, hogy tisztán emlékszem rá, és csak megjátszottam az amnéziát!-erre a mondatra, pillanatok alatt, összedőlt bennem a világ.Az a srác, akit mindennél jobban szerettem, így átvert engem? De mégis mit követtem el, amiért ezt érdemeltem?

- Ruggero miért?- csak ennyi jött ki a torkomon, mire Ruggero rögtön rám pillantott.