Március 17. (péntek)
Ma Saci és Ricsi egy picikét elkéstek a suliból, vagyis a harmadik órára értek be.
- Elaludtunk - súgta Saci, majd leült a helyére. Szekeres elég szúrósan nézett rájuk, de végül elengedte a sztorit, és nem kaptak semmit. Mázli. :)
Bioszon megfigyelhettük Hajdú vadonatúj hajszínét, sőt, én még közelről is, amikor feleltem. Igazi luxus, nem?
Duplatechnikán Domi a Hungarikumokról tartott előadást.
Nem, nem. Ne kérdezzétek, hogy a Csabai kolbásznak és a szikvíznek mi köze van a technikához. Nem tudom, de őszintén szólva már meg sem lepődöm az ilyesmiken.
- Szerintem írjátok "c"-vel a "Hungarikum" szót, ahogy a külföldiek is. Mert mi magunkat Magyarországnak hívjuk, csak a külföldiek mondják Hungáriának - fejtette ki Lau.
- Akkor mi a jó édes faszért mondjuk a meccseken, hogy "ria-ria-Hungária"? - töprengett Ricsi a hangosan a maga stílusában.
- Richárd! Ezt a beszédstílust azonnal fejezd be! Ha ezt elmondom az igazgatónőnek, akár ki is csaphat, úgy szórakozz!
Na, tessék. Témaelterelés felsőfokon.
Órák után bepakoltam a bőröndömbe, ehhez pedig segítségül hívtam az én drága, szeretnivaló nővéremet.
- Bikini elrakva, törölköző elrakva, nadrágok elrakva, farmerszoknya holnap, tisztálkodási szerek szintén holnap reggel - soroltam magamnak.
- Pólókat meg már raktam neked - tette hozzá Napsugár.
- Igen. Mi kell még? Hiányérzetem van - töprengtem.
- Szerintem pedig megvan minden, úgyhogy filmezzünk - vágta le magát Sugár a fotelomba, majd bekapcsolta a tévét.
Ez is egy jó terv. :)

Mai nap - 5/5: tesós délutánt tartottunk, annyira, hogy egy részébe bevontuk Csepit is, amíg be nem aludt a kis cukorfalat. :)