56. Szünet
Január 1. (vasárnap)
A tűzijátékok folyamatosan puffogtak, nem akartak elcsendesülni. Az volt a tervem, hogy végignézem a többiekkel, de eléggé fáztam már, úgyhogy Lilivel együtt bementem.
- Annyira nem értelek - rázta a fejét - Tök jó alakod van, minden lány ilyet szeretne, erre te pedig ilyen mindent takaró ruhákban jársz - mutatott rám.
- Hé! Ennek a pólónak ejtett a válla - figyelmeztettem elégedetten.
- Merész - forgatta a szemeit, majd egyszerre felnevettünk.
Nem sokkal később jött egy üzim Anyutól, hogy még maximum fél órát maradhatok, de azért most már jó lenne hazajönnöm.
Vállat vonva elraktam a telefonom, hogy "akkor még ráérek".
Másfél óra múlva pedig kétségbeesetten észbe kaptam, úgyhogy elköszöntem a többiektől, majd hazarohantam.
Szerencsére Anyuék már aludtak. Huh. :)
Ahogy lépkedtem fel a lépcsőn, megrezzent a telefonom a zsebemben.
Igazából csak a szívbajt hozta rám a néma csendben, semmi vész.
Casso 🎨 videót küldött.
A fülhallgatómat a telefonomhoz csatlakoztattam, majd megnyitottam a videót.
- Egy, kettő, három... - számolt be Heni a videóban, majd mindenki elkezdte énekelni (khm... üvölteni) a Happy New Year-t.
Leni 🍓: Csodálatos, minden vágyam volt fület kezeltetni az év második napján :)
Casso 🎨: van ilyen
Casso 🎨: amúgy hogyhogy leléptél?
Leni 🍓: Mert Anya azt mondta... bocsi, hogy nem köszöntem el, meg ilyesmik, de így is tovább maradtam, mint ahogy hazaígérkeztem, szóval muszáj volt futnom, de köszönöm a meghívást
Casso 🎨: alap, és nem gáz, jó, hogy jöttél
Leni 🍓: :)
Nem írt többet, úgyhogy úgy döntöttem, hogy alszom.
Pár órával később, amikor felkeltem, megnéztem az időt a telefonomon.
6:42.
Nagyszerű. Aludtam körülbelül négy órát, mivel visszaaludni nem tudok.
De most komolyan, hétköznapokon úgy kell kirúgni az ágyamból, mert nem bírok felkelni, szünetben pedig felkelek háromnegyed hétkor? Ne már!
- Hogy aludtál? - kérdezte Anyu reggeli közben.
- Fekve - feleltem.
- Humoros kedvedben vagy ma - forgatta a szemeit - Akkor máshogy kérdezem. Mennyit aludtál?
- Nem akarod tudni - dörzsöltem a szemem.
Ennyiben maradtunk. :)
A nap hátralevő részében megírtam a házim, bepakoltam, telefonoztam, majd kilenckor lefeküdtem aludni.
Ritka az ilyen, de legalább kialszom magam. :)
Mai nap - 5/4: holnap vége a szünetnek.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro