November 17. (csütörtök)
- Levendula! - szólt nekem Horváth matekon.
- Igen? - eszméltem fel a bambulásomból.
- Hoztad a pénzt a versenyre? - kérdezte unottan.
- Jaaa, öhm... - húztam el a szám. Éppen mondtam volna, hogy elfelejtettem, amikor a mellettem ülő Casso lazán a kezembe nyomott egy ezrest, mire hitetlenül ránéztem, ő pedig egy apró fejbiccentéssel azt üzente, hogy vigyem már - Igen, itt van - álltam föl, majd kivittem a tanári asztalhoz.
- Legközelebb tett borítékba, ha kérhetem - mondta Horváth, majd elrakta a pénzem. Illetve Casso pénzét.
Amint visszaültem, az volt az első dolgom, hogy megköszönjem Cassonak, amiért kihúzott a pácból.
- Felírom magamnak, hogy ne felejtsem el visszaadni - vettem elő a tollam.
- Hagyd már, csak egy ezres.
- Akkor is - kötöttem az ebet a karóhoz (szegény kutyus).
- Nem kell - rázta meg a fejét halványan mosolyogva.
Szólásra nyitottam volna a szám, de Casso a "van még kérdés, vagy elég érthető voltam?" nézésével elhallgattatott.
- Hát, jó - sóhajtottam végül, majd elővettem a matekfüzetem - Köszi mégegyszer.
Osztályfőnökin Pásztor bejelentette, hogy "bulizni megyünk".
Ez az egész elméletileg valami ifjúsági klubban lesz, mert az egyik a-s anyukája ott dolgozik, így a 10/A-val együtt elmegyünk "bulizni".
Ajjaj... :)

Mai nap - 5/?: mi számít bulizásnak Pásztor szemében?