Július 30. (vasárnap)
A tábor után két nappal elutaztunk Brazíliába, és tegnap este jöttünk haza, úgyhogy Cassot azóta egyáltalán nem láttam.
Telefonálni se tudtunk sokat, ugyanis Cassoék is nyaraltak, vagyis a nappalok teljesen kiestek, esténként meg már mindketten fáradtak voltunk.
De ma már végre tudunk találkozni. :)
Na, de térjünk is a mai napra.
Ma sikerült fél tizenegyig húznom a lóbőrt, majd miután végre felkeltem, ettem egy almát tízórai-szerűségnek, és visszamentem a szobámba.
A délelőttöm maradék negyed órája filmezéssel telt el, amit egészen ebédig (a késői kelés miatt fél háromig) folytattam.
Ebéd után ismét a szobámba zárkóztam, majd mivel más ötletem nem volt, a fejemre tettem a fejhallgatómat, zenehallgatás alatt pedig rajzolgatni kezdtem.
Éppen inni mentem le, amikor csengettek.
Anyu megkért, hogy nézzem meg, ki az, úgyhogy felvettem a papucsomat és kinyitottam az ajtót.
Amint megláttam a kapunknál álló Cassot, akaratlanul is elmosolyodtam, majd szó nélkül odarohantam hozzá és a nyakába ugrottam.
- Nagyon hiányoztál - mondtam, miközben a vállába fúrtam a fejem.
- Te is - nyomott egy puszit a homlokomra - Jó a papucs - röhögött fel a rózsaszín szőrmés papucsomat látva, ami még meg volt toldva kettő cuki nyuszifüllel és két "szemmel".
- Ugye? - nevettem zavartan.
Mondjuk a papucs volt még a legkisebbik probléma rajtam, ugyanis a pizsamámat még mindig nem sikerült átvennem valami normális otthoni ruhára, a szétfeküdt kontyom pedig enyhén boszis hatást keltett. Na, mindegy.
- Bemegyünk? - biccentettem az ajtó felé.
- Oké - bólintott.
Casso gyorsan köszönt a szüleimnek, majd utánam jött a lépcsőn a szobámba.
- Lehet, hogy lassan át kéne öltöznöm - gondoltam át.
- Nekem jó vagy így is - vont vállat, miközben leült az ágyamra.
- Azt mondod? - kérdeztem magamban mosolyogva - Nem baj, akkor is átöltözöm - nyitottam ki a szekrényemet határozottan - Akarunk ma menni valahova?
- Ha akarsz - hagyta rám.
- Lehet, hogy jobb lenne kint lenni, ott legalább van valami levegő - gondolkoztam hangosan.
Végül kitaláltuk, hogy elmegyünk pizzázni, úgyhogy elővettem a fehér farmershortomat és a "v" nyakú mentazöld ujjatlanomat, hogy felvegyem azt (mondjuk, ez logikus :D).
- Öhm - haboztam - Mindjárt jövök - nyitottam ki az ajtót a ruháimmal kezemben.
- Megyek én - állt fel - A nappaliban megvárlak - ment ki a szobámból, mire gyorsan becsuktam az ajtót és öltözni kezdtem.
A hajamat kifésültem és összefogtam copfba, egy kis hátizsákba bedobtam a telefonomat, a pénztárcámat, az irataimat stb., majd leszaladtam a lépcsőn Cassohoz, aki Apával beszélgetett valamiről.
- Na, mehetünk? - kérdeztem.
- Igen - bólintott Casso, majd még egy pár szót váltott Apuval és odajött hozzám.
Amikor kiértünk a kapun, Casso megfogta a kezem és elindultunk az olasz pizzériába. Régen voltam már ott. :)
- Milyet eszel? - kérdezte Casso a pizzás pult előtt állva.
- Sonka, kukorica, sajt - soroltam a kiszemelt pizzám feltéteit - Vagy bolognaisat - tettem hozzá.
Végül hűségesen visszatértem az elsőhöz. :)
Miután megvettük a pizzánkat (Casso szalámisat kért), választottunk egy asztalt és helyet foglaltunk.
- Nem hiszem el, hogy mindig te fizetsz, túl rendes vagy - vallottam be, mire Casso nem szólt semmit, csak egy apró mosolyra húzta a száját.
Tényleg zavarbaejtően rendes tud lenni olykor. :)
Miután megettük a pizzákat, gyorsan vettünk egy (illetve kettő) fagyit is, majd hazamentünk, ugyanis Anyunak megígértem, hogy hatra otthon leszek, mert még segítenem kellett neki és kipakolnom a bőröndökből, amit tegnap nem csináltam meg a hazaérkezéskor. Hehe. :)
Egy rövid ideig még nálunk volt Casso, majd elköszöntünk egymástól és ő is elindult haza.
De legalább találkoztunk. :)
************************************
A következő évadról majd nemsokára hozok egy részt! :)
Addig is bye mindenkinek! :D