Szeptember 8. (péntek)
Reggel az első dolgom volt megemlíteni a suli előtt a többieknek, hogy Csepi tegnap kimondta az első szavát, pontosabban azt, hogy "Anya", amivel a fiúk nem igazán tudtak mit kezdeni, a lányok - Enikő, Lili, Saci és Kriszti (szerintem ő egész eddig azt se tudta, hogy van egy kishúgom) - viszont hasonlóképpen reagáltak, mint én, ami megnyugtató, hogy nem csak én vagyok kattant és egy szó miatt képes vagyok percekig visítozni. :)
- Most komolyan, mi ez a piros zokni? Jézusom - forgatta a szemeit Lili az egyik szünetben Laci felé biccentve.
- Nem mindegy? - kérdezett vissza Kriszti.
- De, csak nem értem, hogy hogy lehet így kinézni - vágta rá.
- Szerintem neked tetszik Laci - jegyezte meg Saci egy pár másodperc csend után.
- Mi? Dehogy - rázta meg a fejét Lili.
- Okés - hagyta rá Saci vigyorogva.
Szerintem ugyanarra gondoltunk. :)
Amikor Madarassal volt óránk, az ofőnk közölte velünk, hogy "eddig jó dolgotok volt, most viszont ültetés következik, mert már most hallom a panaszokat a tanáriban", úgyhogy mindenkinek fel kellett állnia a helyéről, és leülni oda, ahová ő mondja.
Így került Saci Marci mellé, Enikő Andris mellé, Marcsi Ágoston mellé, Betti Casso mellé (!!!), Kriszti Ricsi mellé (!), Lili Samu mellé, Niki Laci mellé, Mira Kolos mellé, Domi Paula mellé (a leghátsó padba), én pedig Lina mellé. Hurrá.
És természetesen itt az ültetések nem úgy lesznek, mint Pásztornál, hogy kéthavonta új van, hanem most Madaras jóvoltából fél évig ezzel a borzasztó ülésrenddel kell együttélnünk. Remek, mondhatom.
Technikán Lau kiakadt, hogy leszedtük az őszi dekorációt, úgyhogy visszarakatta velünk. Alig várom, hogy Madaras majd újból leszedesse.
Angol után Cassoval (megfogta a kezem :D) a gitárterem felé vettük az irányt, ugyanis ma lesz az első sulis gitár órám! Végreee, tökre vártam. :)
Hajnal - a gitártanár(nő) - röviden köszöntött minket (nem voltunk olyan sokan, mint rajzon, gyakorlatilag csak Casso volt, két végzős és én, mert a többiek Casso szerint szerdán vannak csak), majd első óra alkalmából "lemérték", hogy milyen szinten tudunk gitározni, és kaptunk egy-egy kottát, hogy azokat gyakoroljuk be majd otthon, mert idén rendeznek a suliban a zene világnapja miatt október 2-án (elseje vasárnap) egy előadást, amiben mi is részt fogunk venni gitárral (hogy tudok ilyen hosszú mondatokat alkotni?). Ahhoz képest, hogy fellépek, ezt most kivételesen várom. :)
- Várjunk - torpantam meg, miután kijöttünk a teremből - Ez ugyanaz - néztem Casso, majd az én kottámat.
- Igen, csak te ezt a szólamot játszod, én meg ezt - magyarázta.
- Értem - bólintottam - Akkor mi együtt fogunk fellépni? - csillant fel a szemem.
- Gondolom - vont vállat.
- Tök jó - vigyorogtam.
Mert tényleg az. :)
Otthon első dolgom volt - péntek van, tanulás ráér - eljátszanom a darabot. Nagyon tetszik! :)

Mai nap - 5/5: vííííí! :D