Január 1. (hétfő)
A pezsgő nemsokára előkerült, a fiúk pedig Cassot szavazták meg, hogy nyissa ki, mert miért is ne.
- Mondhatom, hogy kit lőj fejbe vele? - kérdeztem odalépve mellé, mire Casso felröhögött, majd kibontotta a pezsgőt, aminek a durranásától kishíján szívrohamot kaptam. Na, mindegy. :)
- Oké, úgyis Leninek töltesz először, de másodiknak szánd már meg a tesódat - tolta Casso elé Ricsi a poharát röhögve, miközben az enyém már telt is a pezsgővel. Hihi. :)
Amikor mindenki kapott, koccintottunk egyet, majd a tűzijátékok durrogása közben elbeszélgettünk az erkélyen.
- Na, mindenkinek megvan az újévi fogadalma? - nézett végig rajtunk Jennifer, majd töltött magának még a maradék pezsgőből.
- Nekem igen, de úgy se tartom be - röhögött fel Andris. Ezzel így vannak egy páran. :)
- Neked megvan? - kérdeztem a derekamat átölelő Cassotól halkan.
- Mondjuk - mosolyodott el halványan - Tavaly nem sikerült betartanom.
- Na, és mi lenne az? - kíváncsiskodtam csillogó szemekkel, belelkesülve, hogy idén végre tudni fogom Casso újévi fogadalmát.
- Hogy nem veszítelek el többet - suttogta, miközben egy puszit nyomott az arcomra. Ahhhw. :)
Ez egy jó fogadalom. :)
- Na, meghoztam a piát - jött ki hozzánk Ricsi egy pár doboz (először) sörrel a kezében, amiért a pezsgő elfogyása után szaladt be.
Mondanom sem kell, kettőt pislogtam és a fele már ott se volt.
- Rakjak félre neked? Csak mert két perc múlva nem lesz itt semmi - biccentett Casso Andris felé, aki egyszerre két üveggel töltött a szájába.
- Nem, én nem iszom, meg amúgy is megígértem Anyának - ráztam meg a fejem.
- Oké - vont vállat Casso - Biztos?
- Na jó, egy kortyot mégis - gondoltam meg magam, mire Casso felnevetett, a kezembe nyomta a sajátját, ittam belőle egy kicsit és visszaadtam. Februárban leszek tizenhét, csak nem probléma - Én bemegyek, mert lassan idefagyok - húztam össze a kabátom dideregve - És eszek pitét - tettem hozzá vigyorogva.
- Jó étvágyat - röhögött fel, majd egy rövidke csók után bementem a házba.
A hirtelen melegtől megborzongtam, levettem a kabátom, a fürdőben megigazítottam az arcomra fagyott sminkem, felélesztettem a jéggé dermedt kezeimet, majd bementem a konyhába sütit enni.
- Ledenvulaaa - szólított meg összekeverve a nevem betűit Ákos, mire szemforgatva megfordultam, ő meg betántorgott hozzám a konyhába.
- Jézusom, mennyit ittál te? - pislogtam.
- Egy kicsit - legyintett. Aha, persze. - Na, figyeelj - támaszkodott meg a konyhapulton.
- Igen? - sóhajtottam fel fáradtan.
- Táncoljunk - nyúlt a derekamhoz.
- Mi? - nevettem fel hihetetlenül.
- Táncoljunk. Van zene, pia, meg itt vagy te is... - ölelt át oldalról, mire lelöktem magamról a karját. Nem tudom, hogy a kinnt üvöltő Slipknot minősült neki zenének, vagy csak az alkohol hatására hallott valamit, de mindenesetre ennél rosszabb ötletet még életemben nem hallottam - Ne már - nézett a kezemre, majd nem túl diszkréten kitágult szemekkel a "szívemre", ami elég zavaró volt. Nem bírom a részeg embereket, főleg az olyanokat, akiktől józanon is kiráz a hideg. - Akkor legalább csak smároljunk, naaa - hajolt közelebb hozzám. Ez hülye.
- Te megőrültél - toltam el magamtól.
- Neeeeem, nem - vihogott fel (?), majd a karomnál fogva magához húzott.
- Először is, ez fáj - rántottam ki a karom a szorításából - Másodszor, van barátom. Cassoval járok - erősítettem meg - Vagyis Rolival - tettem hozzá, belátva, hogy Ákos nem sokat fog érteni a "Casso" névből, mivel ő nem így hívja.
- Most akkor meg melyikkel? - ráncolta össze a szemöldökét, mire fáradtan a plafonra néztem.
- Rolival, csak én Cassonak hívom - magyaráztam, remélve, hogy megérti.
Hát, nem így történt.
- Nem vágom, de ok - legyintett röhögve - Akkor nincs csók?
- Nincs - közöltem határozottan - És soha nem is lesz.
- Régen még azt mondtad, hogy szeretsz - tette le az üres üveget a konyhaasztalra.
- Az régen volt - vágtam rá.
- Jóó, de én még emlékszem - magyarázta - Cuki voltál, mondtad, hogy szeretsz, meg ilyenek, én meg bocs, hogy kiröhögtelek, de nem bírtam ki. Full vicces volt, nem? - kérdezte, mire ösztönösen lekevertem neki egyet és egy meggyes pitével a kezemben kiviharoztam a konyhából. Bunkó paraszt. - Héé, te, ezt most miért kaptam? - szólt utánam.
Szó nélkül huppantam le Saci mellé a kanapéra és ettem tovább a pitéjét.
- Finom lett - mosolyogtam rá, amikor megettem és előrehajolva a tányéromra tettem mégegyet.
- Köszi - vigyorgott - Szia Ricsi - integetett a barátjának.
- Szasztok' - intett, aztán Saci homlokára nyomott egy puszit, majd vitte ki az újabb adag piát.
- Már is elfogyott? - nevettem fel hitetlenül.
- Ja, Jenniék ivóversenyt tartanak - biccentett.
Ó, gondolhattam volna.
- Szerinted kimenjünk a többiekhez? - kérdezte Saci a vállamnak döntve a fejét, mikor már szétpitéztem magam (mások vedelnek szilveszterkor, én meg pitézek, ennyire egyszerű) és elbeszélgettünk közben - Kerítünk pulcsit.
- Honnan?
- Te Casso szekrényéből, én meg Ricsiéből, érteeed - mutatott Saci a lépcső irányába.
- Okos ötlet, mehetünk - pattantam fel, majd felszaladtunk az emeletre.
Miután találtunk magunknak pulcsit (:D), pár sütivel a kezemben (pitefüggő lettem) kimentem a teraszra, ahol természetesen már tiszta káosz volt.
Az egyik bluetooth-os hangszóróból üvöltött a zene, Jennifer egy pár fiúval két méterre tőlünk rágyújtott, Laci Kolosékkal totál roncsra itta magát, Andris léggitározott a dohányzóasztalon, Casso a haverjaival baromkodott, Enikő valami óriási szilveszteri dudát kerített és azzal szórakozott, Ricsi kereste a székét (?), a zene hirtelen átváltott Tankcsapdára, én meg csak álltam a pitémmel és értetlenül figyeltem a körülöttem eluralkodó őrültek házát.
- És akkor... - váltott számot Jennifer valakinek a telefonján - Ülj le mellééém... - kezdte felpattanva egy székre.
Na, ez az egyetlen Tankcsapda szám, aminek még én is tudom a szövegét, úgyhogy bár nem kapcsolódtam be, mosolyogva hallgattam, ahogy mindenki ordítja körülöttem.
- Lencsi, én úúúgy szeretlek! - ölelt át Márti, aki gondolom nem kicsit ivott többet a kelleténél, amíg bennt voltam és pitéztem a házban.
Körülbelül két percig ölelgetett, aztán udvariasan leszedtem magamról.
- Itt totál megmarhult mindenki - lépett mellém Enikő, aki velem együtt teljesen józan volt. Akkor még.
- Igen - nevettem fel - Kezdem azt hinni, hogy lassan alig marad értelmes ember a társaságból.
- Voltak egyáltalán? - kérdezte szórakozottan, mire elnevettem magam - Na jó, Leni, egyszer élünk - szólalt meg hirtelen Enikő, majd kivett egy üveg valamit a rekeszből és felbontotta.
- Mit csinálsz? - pislogtam.
- Szilveszter van. Kirúgok a hámból - jelentette ki vigyorogva, majd meghúzta az üveget.
Ráhagytam. Majd mentem be pitéért. :)
- Kérsz? - nyújtottam Casso felé a tányérom, mire hitetlenül felnevetett.
- Hanyadikat eszed már? - nézett rám mosolyogva, mire jókedvűen megvontam a vállam - Na jó, egyet - adta meg magát végül, miközben oldalról átölelte a derekam és kivett egy kisebbet a tányéromból - Amúgy jól áll rajtad a pulcsim - jegyezte meg egy félmosollyal az arcán.
- Köszi, a szekrényedből loptam - vigyorogtam.
- Tudom - röhögött fel.
- De csak mert fáztam - tettem hozzá - És jó az illata - szagolgattam mosolyogva.
- Tetszik? - kérdezte végignézve rajtam.
- Imádom - lelkesedtem őszintén.
- Oké. Tied - vont vállat.
- Komolyan? - csillant fel a szemem.
- Aha. Tartsd meg.
- Úristeeen! - ugrottam a nyakába vigyorogva - De neked tuti nem kell?
- Akkor nem adtam volna oda.
- Jó, igaz - bólintottam. Vííí! :) - Egyébként ez a pulcsi egy ereklye. Tudod, miért?
- Nem, de úgy is elmondod - röhögött.
- Ez volt rajtad, amikor először mondtad ki, hogy szeretsz - emlékeztem vissza ábrándozva arra a márciusi délelőttre az osztályteremben. Ahhhw.
- Tényleg? - nevetett fel hitetlenül.
- Igen - bólintottam - A naplómban be van karikázva. Március tizennégy.
- Miket tudsz te - nyomott egy puszit a hajamba szórakozottan. Hát, igen. Le is van írva. :)
De lényeg, hogy ez a szent pulcsi már örökre az enyém, és ami a legjobb, hogy legálisan. Jupiiii! :)
Nagyjából hajnali négykor elköszöntem a többiektől, majd otthagyva a teljes káoszt Cassoéknál, hazamentem.
Ez egy nagyon jó szilveszter volt. :)

Mai nap - 5/5*: egyedül Anya kifogásolta, hogy negyed ötkor értem haza, de kiengeszteltem azzal, hogy hoztam egy kis pitét. :)