December 5. (kedd)
Reggel sikerült úgy kezdenem a napot, hogy amikor kiléptem a ház elé, majdnem elzakóztam a jégen, ami az éjszaka folyamán keletkezett, de szerencsére Casso időben elkapta a karom. Huh. :)
- Korcsolyát kellett volna hoznom - nevettem fel hitetlenül, amikor Casso kezét fogva suli felé menet már vagy ötödszörre csúsztam meg.
Ha van valami, amit utálok a télben, azok a befagyott utak. Hogy én mennyiszer elestem már emiatt...
Etika alatt rajzolgattam (unatkoztam, na), az alkotásomat pedig Enikő határozottan megdicsérte szünetben, aminek örültem. :)
- Leni - mondta - Neked versenyre kéne menned. Őstehetség vagy - mosolygott rám, de hallottam a hangján, hogy komolyan mondta.
- Köszi, de nem szeretem annyira a versenyeket - ráztam meg a fejem - Jó, Lau nemrég rávett, de akkor is - gondoltam át újra.
Hát, Várady még aznap odajött hozzám szünetben és elmesélte, hogy idén szerveztek az iskolában egy rajzversenyt, ami azt jelenti, hogy minden osztályból kiválasztanak két embert, aki egy adott témán belül rajzol, kiállítják őket az aulába, a diákok megszavazzák a legjobbat, és aki nyer, azt elindítják a január végén megrendezendő országos versenyre.
- Személy szerint először rád gondoltam, nagyon jól megállnád a helyed január végén, ha indulsz. Lenne kedved hozzá? - kérdezte Várady kedvesen.
Akármennyire is nem szeretek versenyezni, ez az országos dolog egy kicsit lázba hozott, és amennyire láttam a tanár úr szemében a lelkesedést, igent mondtam. Végülis, miért ne? Hagyj legyen rám is büszke egyszer a világ. És Casso is. Már, ha megnyerem. De meg fogom. Ezt itt és most elhatároztam. :)
- Enikő! - szaladtam a büfé sorában álló barátnőmhöz - Még is versenyre megyek.
Enikő totálisan belelkesült, és közölte velem, hogy az iskola összes tagját megfenyegeti, hogy rám szavazzon majd, és elmehessek az országos versenyre. :)
Tesi előtt az öltözőben Nikiék trécselését hallgattuk. Mai fősztori, Móni, akiről nem tudom, kicsoda, összejött az exével, valamint nem értik, hogy Cassonak hogy lehetek még mindig a barátnője (természetesen direkt olyan hangosan mondták, hogy ha két kilométerre vagyok tőlük, akkor is halljam és én se értsem), mert olyan nagyon menő és helyes, én meg deszka vagyok, szóval csak a szokásos.
Tényleg igyekszem, hogy az ilyen megjegyzések leperegjenek rólam, vagy az összes lenézés, utálat a lányok részéről, amióta csak együtt vagyok Cassoval, de... azért őszintén, nem mindig olyan egyszerű ehhez jól hozzáállni, pozitívan, erősen, ha a gyenge pillanataimban minden ilyen végigfut a fejemen, szorongásra, magam alulértékelésére és túlgondolásra késztet, elhitetve velem, hogy igazuk van - talán nem is tudják, milyen szinten tudnak csak egy-egy pillantással szétmérgezni.
És akkor legyen önbizalmam.
Nagyon rossz érzés tud lenni, tényleg, pláne, hogy ilyenkor mindig olyan egyedül érzem magam, mert még ha valakivel beszélnék is erről, csak megpróbálna vigasztalni, meggyőzni, hogy nincs igazuk, de tudom, hogy semmit nem segítene ezzel, mert nem hinném el neki.
A rosszra valahogy mindig könnyebb hallgatni.
Nem kellene ezzel ennyit törődnöm, nem tehetek róla, hogy van, hogy mégis megteszem.
Mindenesetre igyekszem.
Most is, inkább csak gyorsan elkészültem, és Saciékkal együtt kihúztunk az öltözőből, hogy ne kelljen tovább hallgatnunk.
Egy tesiórának nevezett, negyvenöt percig tartó kínzás után (szerintem felért egy spártai kiképzéssel) hullafáradtan estem be a tanterembe és mentem oda a fiúkhoz kicsit felüdülni.
- Milyen volt a tesi? - karolta át a derekam Casso oldalról.
- Vagy két napig nem fogok tudni megmozdulni - nyöszörögtem - Nektek?
- Kosaraztunk - vont vállat, majd látva a "menjetek a francba" arckifejezésemet, egyszerűen kiröhögött, egy puszit nyomott a hajamba, majd visszafordult a többiekhez beszélgetni.
Ofőórán Madaras bejelentette, hogy holnap korizunk, úgyhogy mindenki jöjjön negyed tízre Városligetbe a műjégpályára. Mondjuk, elég ha kimegyünk az utcára, mert annyira be van fagyva minden, hogy nem kell ehhez jégpálya.
Suli után elköszöntem Cassotól, majd átmentem Sacihoz, ugyanis megbeszéltük, hogy ma nála alszom. Így is lett. :)

Mai nap - 5/5: Saci hozza a popcornt. :)