December 1. (péntek)
A tél első napján Casso puszilgatására ébredtem.
- Jó reggelt, Szöszi - suttogta mosolyogva, amikor kinyitottam a szemem.
- Szia - nyújtózkodtam egyet, majd meggondolva magam, hogy mégsem akarok felkelni, közelebb bújtam hozzá - Mennyi az idő?
- Negyed tíz - felelte - Visszaalszol még?
- Nem, már nem - ráztam meg a fejem véleményt váltva még mindig félálomban. Megerősítve a kijelentésemet megdörzsöltem a szemem, hogy ne hunyorogjak annyira, és úgy nézzek ki, mint aki ébren van.
- Cukin alszol amúgy - söpörte oldalra az egyik hajtincsemet, hogy láthassa az arcom.
- Tényleg? - kérdeztem hitetlenül felnevetve.
- Aha. Elnézném még egy darabig, de most hogy fent vagy, így azért jobb - hajolt közelebb hozzám mosolyogva, mire én is vigyorogva ránéztem, majd hosszan megcsókoltuk egymást.
Szédítő csókja hatására azonnal a szemem elé villantak a tegnapi események, amiktől kellemes melegség járta át a testem és akaratlanul elmosolyodtam, amikor visszaemlékeztem arra, ahogy átölel a félhomályban, ahogy a fülembe suttog, ahogy végigcsókolja a testem, rámpillant újra és újra, a tökéletesen eltalált érintései, ahogy a hajába túrtam, átöleltem a vállait, visszaidéztem magamban a szavait, az érintéseit magamon, az egész éjszakát betöltő szenvedélyt, a kellemes megborzongásokat, a forró csókokat, és mondhat bárki bármit, én csak azt tudom mondani, hogy egyszerűen tökéletes éjszakám volt, hogy tényleg nagyon szerelmes vagyok és hogy elképzelni se tudnék jobb fiút, mint ő. <3
Azt hiszem, most értettem meg, miért hívják ezt szeretkezésnek.
Amikor felkeltünk az ágyból, összeszedtem a földön heverő ruháimat, felvettem valamit, kifésültem a hajam és Cassoval együtt lementünk az étkezőbe a többiekhez.
- Látom, hosszú volt az éjszaka - vigyorgott rám Enikő, amikor egy tányér tojásrántottával leültem hozzájuk.
- Az volt - vallottam be folyamatosan mosolyogva.
- És gondolom jó volt - folytatta Lili.
- Nagyon - biccentettem majd kicsattanó boldogsággal magamban. Mert hát na. :)
Evés után felküldtek mindenkit, hogy összepakoljuk a cuccainkat, amit én már részben megcsináltam tegnap délután, úgyhogy nem volt nehéz dolgom. :)
Ezután leadtuk a kulcsokat és már mentünk is a kisbuszhoz a fáradtságtól kétszer olyan lassan, mint idefele.
Most Casso mellett ültem, a vállára hajtottam a fejem, és megpróbáltam nem bealudni.
Bár épp elég motiváció volt ehhez, hogy lekötötte a figyelmem, ahogy útközben simogatta a combomat. <3
- Amúgy Szöszi, nem is mondtad, hogy ilyen jól táncolsz - szólalt meg Casso mosolyogva belesúgva a fülembe.
- Én se tudtam róla - nevettem fel megvonva a vállam.
- Na, most már tudod - mosolyodott el - Nem adod be többet, hogy nem megy - mondta jókedvűen, miközben egy forró puszit nyomott a nyakamra, mire elmosolyodtam.
- Köszi. Egyébként nem tudom, hogy ezt hogy mondjam... - mosolyogtam egy picit belepirulva - De tetszett a tegnap este - vallottam be őszintén, elvigyorodva.
- Nekem is bejött - értett egyet Casso mosolyogva, majd közelebb hajolt hozzám és a busz leghátsó ülésein, ahol senki nem látott, nekitolt az ablaknak, az ajkaimra olvasztotta az övéit, én pedig a hajába túrva adtam át magamat ennek az apró pillanatnak, és a gyomromban repkedő lepkékkel együtt megszavaztuk, hogy nagyon szeretem Őt, igen, nagy ő-vel, mert Ő az, aki szebbé tesszi a napjaimat, aki minden érintésével újra és újra rabul ejt, és aki ugyanúgy szeret engem, mint ahogy én is őt, úgyhogy ezekkel a gondolatokkal viszonoztam a mézédes csókját. Ahw.
Ez egészen addig tartott, amíg Madaras be nem jelentette, hogy lassan megérkezünk, úgyhogy eltávolodtunk egymástól és elkezdtük felvenni a kabátjainkat.
Anyu a kocsijával értem jött, úgyhogy egy gyors puszit nyomtam Casso szájára és bepattantam az anyósülésre.
- Na, milyen volt? - érdeklődött.
- Tök jó - feleltem röviden.
- Örülök - mosolyodott el - Viszont nagyon vigyorogsz, úgyhogy mesélj.
Ismer. Francba is. :)
- Hát, igazából csak közös szobánk volt Cassoval, medencéztünk, szaunáztunk, Bettiék elmentek masszázsra, vacsoráztunk, elmentünk bulizni, visszamentünk a hotelba, aludtunk, ma meg hazajöttünk - egyszerűsítettem le a történetet.
Nem tudom, hogy kell anyukámnak mesélni az elsőről, hogy életemben először lefeküdtem valakivel, na.
- Vagy pedig a buli alatt táncoltál Cassoval, felszínre törtek a heves érzelmek, egymásnak estetek, visszamentetek a hotelba, és folytattatok mindent ott, ahol abbahagytatok, ma meg vigyorogsz, mint egy idióta, mert Casso minden bizonnyal tökéletesen értette a dolgát az ágyban - találta ki azonnal a tegnap történteket, mire lesütött szemekkel vártam, hogy észrevegye, hogy ebbe most totálisan beletrafált, ami hamar meg is történt, ezért hozzátette - Én is voltam fiatal.
- Most is az vagy - vágtam rá ösztönszerűen, mire elmosolyodott.
- Bárcsak - legyintett, majd elindult a kocsival, ugyanis a jelzőlámpa végre zöldet mutatott.
Hogy miért nem próbáltam meg Anyunak szinte soha sem hazudni? Hát ezért. Mert túl jól ismer. :)

Mai nap - 5/5*: nem panaszkodhatok. :)
*******************************************
Utólag is boldog Valentin napot mindenkinek! ❤️

Én természetesen idén is egyedül voltam, de vigasztaljon a tudat, hogy megnyertem Valentin nap egy matekversenyt, mert nem volt jobb dolgom. És még macskám sincs 😂

Nektek hogy telt?