November 30. (csütörtök)
Elképesztően jó nap! :)
Mivel ma volt az osztályprogramunk, tegnap délután már mindent rendesen összekészítettem, így pontban kilenckor teljes felkészültséggel álltam a suli előtt a megbeszélt találkozóhelyen.
- Ne már, Szekeres és az ofő lesz a kísérőnk? - húzta el a száját Enkő.
- Ezek szerint - vontam vállat. Még mindig jobb, mint ha például Mátrait, vagy Somogyit hozták volna.
Éljen a pozitív hozzáállás! :)
Fél tízkor megérkezett a kisbuszunk a suli elé, amire Madaras vezetésével fel is szálltunk.
Sacinak megígértem, hogy mellé ülök, úgyhogy el is foglaltunk egy helyet magunknak Cassoék előtt és egész úton a telefonján játszottunk valami idegtépő kétszemélyes játékkal.
- Mit csináltok? - kérdezte Casso átnézve a két ülés felett.
- Játszunk - feleltem röviden - Úgyhogy szurkolj - kértem meg.
- Oké - egyezett bele egy biztató puszit nyomva az arcomra, majd visszaült a helyére, mert Madaras rászólt, hogy "ne mászkáljon".
Végül győztem. :)
Amikor megérkeztünk a hotelbe, Madaras türelmesen meghallgatta a kívánságainkat, majd a köré gyűlő diákseregtől felidegelődve leültetett mindenkit a hotel előterébe helyezett kanapékra.
- Tehát akkor - vett a kezébe egy listát a szobákról - Első szoba, kétágyas. Kik akarnak oda menni? - nézett végig rajtunk.
Ricsi jelentkezett Sacival együtt, mire a tanárnő beírta a nevüket az egyes szobába, és a kezükbe nyomta a szoba kulcsát.
- Kettes számú szoba, szintén két ággyal - olvasta tovább az ofő.
Arra mi jelentkeztünk Cassoval, úgyhogy átvettük a kulcsokat, a tanárnő beírta a nevünket, aztán tovább mondta a szobákat.
Végül Lili Lacival (vííí) Andris Bettivel (talán járnak), Enikő Paulával, Domi Marcival, Niki Krisztivel és Mirával, Samu Kolossal és Ágostonnal, Marcsi pedig Linával került egy szobába. Ezzel a felosztással mindenki elégedett volt. Én is, kimondottan. :)
A két tanár a folyosó végén egy kívülről is horrorisztikusnak tűnő szobában helyezkedtek el, ahol természetesen volt egy üres ágy, csak hogy megfenyegethessenek minket, hogy aki rosszalkodik, az ott tölti az éjszakát. Jaj.
- Szöszi, holnap megyünk, minek pakolsz ki? - kérdezte Casso értetlenül, amikor elkezdtem a ruháimat berendezni katonás sorrendben a szekrényembe.
- Mert ez így jobb - feleltem - Így otthonosabban fogom érezni magam.
- Aha - bólintott úgy, mint aki érti, de én persze tudtam, hogy igazából egyáltalán nem érti, csak nem akar tovább zaklatni, úgyhogy ezen jót mosolyogtam magamban. Szeretem. :)
Miután kipakoltunk, lementünk délre a hotel étkezőjébe enni.
- Kérlek titeket, hogy viselkedjetek kulturáltan, mert ez egy hotel, nem pedig egy óvoda - mondta Madaras - László, ez például elsősorban neked szól - nézett Lacira szigorúan, aki a levesbe mártogatta a szalvétának egy-egy sarkát, hogy "mintás" legyen. No comment.
Amikor elkezdtük az ebédet, Szekeres pár szóban elmondta, hogy miért vagyunk itt (ugye mi nyertük meg Cassoval), megtapsoltak, hogy hogyan lehetünk itt (az igazgatónő jóban van a hotel tulajdonosával), azt már nem tapsolták meg annyian, mert senkit nem érdekelt, hogy mi lesz várhatólag a mai napon, meg ilyesmik, aztán leült hozzánk enni.
Az egészséges zöldségleves után (annak mondják) spagetti volt a második, amit Marcsi anyukája csinált nekünk, és egyébként egész jó volt. :)
Ebéd után kaptunk két óra szabadidőt pihenni, valamint átöltözni a wellness fürdőzésre.
- Átmegyek Andrisékhoz, jössz? - kérdezte Casso, miközben a szobánkban pakoltam.
- Nem, Enikőék várnak, de majd később lehet. Mindenesetre egy olyan másfél óra múlva el kell kezdenem öltözni, hogy kész legyek - gondolkodtam hangosan - És neked is - tettem hozzá.
- Nekem nem kell fél óra öltözni - röhögött fel. Ja, igen, csak én vagyok ilyen lassú, tényleg. :)
- De nekem igen, és neked kell segítened bekötni majd a fürdőruhámat - vigyorogtam.
- Gondoltam - forgatta meg a szemeit mosolyogva. Hát, igen, lassan már kezd hozzászokni a hülyeségeimhez. :)
Enikőék szobájába érve szembesülnöm kellett a ténnyel, hogy Enikő és Paula ilyen rövid időn belül már is megtalálták a tévét, és aktívan nézik a reklámot.
- Az ásványvíz feldobja a napodat, tudtad? - kérdezte Enikő szórakozottan.
- Nem tudtam - huppantam le melléjük az ágyra - Érdekes.
- Ugye? - nevetett fel Enikő.
Elvoltunk. :)
Közben Paula csinált nekünk popcornt (hozott, a szobában meg volt mikró), úgyhogy onnantól kezdve mégjobban elvoltunk. :)
- Na, mizu? - nyitott be a szobánkba Lili Saci mellett.
- Ha ágyneműt cserélsz, virágok lesznek az ágyadon - felelte Paula, mire Lili "ezek megőrültek" tekintettel meredt ránk, majd kivett egy maréknyit a popcornból és leült mellénk. :)
Miután kitévéztem magam, úgy döntöttem, hogy most már megyek átöltözni, úgyhogy erre a fél óra erejére elbúcsúztam a lányoktól és áttipegtem a szobámba. Vagyis a szobánkba Cassoval. Hehe. :)
A táskámból elővettem a fürdőruhám, majd a fürdőbe bezárkózva átvettem az utcai ruhámat a bikinimre.
Amikor már csak meg kellett kötni a hátuljára a masnit, kimentem a fürdőből és elpakoltam a levett ruháimat a táskámba, közben pedig Cassot vártam, aki hamarosan meg is jött.
- Segítesz? - kértem meg, majd megfordultam, hogy be tudja kötni a felső rész pántját.
- Oké - egyezett bele, majd miután végzett, hátulról átölelte a derekam és megpuszilta a nyakam, mire kellemesen megborzongtam, megfordultam a karjait között és átkulcsoltam a kezeimet a nyaka körül - Jól áll - nézett végig rajtam, mire elmosolyodtam.
- Reméltem - vigyorogtam, majd közelebb hajoltam hozzá, és viszonoztam a csókját. Ahw. :)
Casso is átöltözött, majd felvettük a papucsunkat és a törölközőnkkel együtt lementünk a hotel wellness fürdőjébe, ahol már voltak egy páran rajtunk kívül az osztályból.
- Csajok, én tuti bemegyek majd masszásra - ült be hozzánk Betti a jacuzziba - Tuti, hogy nem hagyom ki.
- Hallod, én úgy megmasszírozlak, hogy csak nézni fogsz - szólt közbe Andris egy tipikus kisfiús perverz vigyorral a fején, mire Betti csak magában elmosolyodott és rávágta, hogy jó, majd később, de előtte megy a szakemberhez. :)
Még mindig nem tudjuk, hogy együtt vannak-e, de nekem úgy tűnik. :)
Időközben megérkeztek a többiek is, akik kiűztek a jacuzziból, mert "túl régóta vagyunk bennt és ők is be akarnak menni", úgyhogy Enikővel és Sacival bementem a szaunába, Lili pedig csak egy műanyag székről nézett minket, mert a mindannyiunk által ismert női okok miatt nem ment be a vízbe. Szegény.
A szaunában csak Enikő, Saci, Ágoston, Marcsi, meg én voltunk, aztán időközben megérkezett Casso és Ricsi is. Az előbbi levágódott mellém, átkarolta oldalról a derekam, és egy puszit nyomott a homlokomra, mire nekidőltem a vállának és onnan néztem az üvegajtón keresztül, ahogy Andris és Laci vízibalettoznak a vízben (?). No comment. :)
- Megfulladok - jelentette be Enikő - Én kimegyek. Jöttök? - kérdezte Sacira és rám nézve, mire beleegyeztem. Őszintén szólva már nekem is kezdett egy kicsit sok lenni.
A szaunából kilépve egy mély légzetet vettem, amit már egy jó ideje nem tudtam, majd felsikítottam, ugyanis Laci megragadta a karom és belerántott a jéghideg vízbe. Na, tessék, volt valaha két darab nyugodt másodpercem és egy száraz hajam. Nagyszerű.
- Rohadj meg - prüszköltem, mire kiröhögött, én meg bosszúból elkezdtem fröcskölni. Ha harc, hát legyen harc. :)
Amíg én Laci fröcskölésével voltam elfoglalva, Niki se járt jobban, ugyanis addig tette magát a szinte semmit sem takaró bikinijében a medence szélén, amíg egy rossz mozdulatnak köszönhetően belefordult a hideg vízbe. Kegyetlenül kiröhögte mindenki. Szegény. :D
Betti és Kriszti egyébként közben leléptek masszásra, úgyhogy a két megüresedett helynek az egyikét gyorsan lefoglaltam a jacuzziban.
Összesen két és fél órát fürdőzhettünk, de én két óra után már úgy éreztem, hogy lassan kezdenek kifejlődni az úszóhártyáim, úgyhogy felmentem a szobánkba készülődni.
Ekkor volt fél hat, hétkor meg már az étkezőben volt találkozó, úgyhogy bezárkóztam a fürdőszobába, lezuhanyoztam, hajat mostam, felvettem a szűk fekete nadrágom és a mintás blúzomat, megszárítottam a hajam, meg ilyenek, majd amikor kész lettem, kimentem a fürdőből, és majdnem szívrohamot kaptam Cassotól, aki tök nyugodtan ült az egyik fotelben, csak nem számítottam az ottlétére.
- Te mész zuhanyozni? - kérdeztem nyitva hagyva a fürdőszoba ajtaját.
- Aha - biccentett, majd bement a fürdőbe, én meg leültem az ágyra és felhívtam Anyát, hogy élek még, nem karambolozott a buszunk, nem fulladtam meg a spagettitől, sőt, a vízben sem, mert megtanított úszni. :)
Amikor mindketten kész lettünk (Casso max. tíz perc alatt letudott mindent, tuti csal), lementünk az étkezőbe, mivel öt perccel későbbre lett megbeszélve a találkozó.
- Jó étvágyat! - mondta Madaras, amikor mindenki leült a hosszú asztalhoz, majd elkezdtük a vacsorát. Már éhes voltam nagyon.
Vacsora után körberendeztük a székeket és körülbelül egy órán keresztül debil játékokat játszottunk - a tanárok valamiért nagyon kedvelik ezeket -, aztán Madaras felállt és tapsolt egy párat, hogy csendben maradjunk.
- Na akkor. Most van fél kilenc, és mivel többen is jeleztétek, hogy van az utcában valamilyen szórakozóhely, ahova el akartok menni, megengedem, hogy elhagyjátok az épületet - kezdte, mire hangos üdvrivalgásban tört ki az osztály - De - folytatta, mire valamennyire elhallgattunk - Ezt az utcát tilos elhagyni, mert nincs kedvem utánatok rohangáni a városban, nagyon vigyáztok magatokra és egymásra, senki nem marad egyedül, senki nem rúg be, éjfélre pedig mindenki visszaér, különben a késésért ötpercenként kaptok egy csinos osztályfőnöki intőt, de olyat, hogy kilóg az ellenőrzőtökből - fenyegetett meg minket, mire a lelkesedés, hogy "hajnalig csapatjuk", alábbhagyott - Más szabály nincs a kinntlétre, de tényleg óvatosan. Szép estét mindenkinek - ült vissza a székére meginni még a kávéját Szekeressel.
Mondanom sem kell, pár gyereken kívül mindenki egyszerre rohant a kabátjáért, hogy legyen egy jó bevételű napja a nem messze lévő szórakozóhelynek.
- Leni, jössz? - kérdezte Ricsi, aki a többiekkel együtt az ajtóban állva várta a válaszomat.
Saci is megy, Enikő is megy, Casso is megy... meg hát végülis egyszer élünk, és nincs más dolgom, szóval miért is ne? :)
- Persze - bólintottam mosolyogva, majd felvettem a kabátom és kimentem a többiekkel az ajtón.
Körülbelül két percet kellett sétálni - azalatt pont megfagytam -, majd odaadtuk Ricsinek a kabátokat, aki azt mondta, hogy "ő majd rendezi őket".
A lányokkal vettünk egy-egy koktélt, majd azokkal a kezünkben bevetettük magunkat a buliba és az akkor felcsendülő közös kedvenc számunkra (kár, hogy Lili nem jött, mert rosszul van) táncolni kezdtünk.
Nem tudom, mennyi idő telt el, amit végigugráltam, de régen kapcsolódtam már ki ennyire. :)
Amikor már eléggé elfáradtam, kimentem egy kicsit levegőzni, majd visszaérve megkerestem Cassoékat.
- Iszunk valamit? - kérdezte Casso rámnézve.
- Ihatunk - vontam vállat, mire megfogta a kezem és a tömegben utat törve eljutottunk a pultig.
- Mit kérsz? - érdeklődött, mielőtt sorra kerültünk volna.
- Egy koktél jó lesz - feleltem.
- Alkoholosat?
- Miért, kiadják? - pislogtam értetlenül.
- Simán - vont vállat.
Mondjuk Casso pár hónap múlva tizennyolc lesz, és már most annyinak néz ki, szóval ez érthető.
Jobban belegondolva fogalmam sincs akkor, hogy Enikő milyet hozott nekem először. :)
- Akkor igen - bólintottam, majd miután Casso fizetett (már megint ő fizet, hát ezt nem hiszem el! :D), megfogtam a poharat és beleittam.
Egy idő után a minimális alkoholtartalomtól mégjobban felüdülve éreztem magam, és mosolyogva Cassora néztem.
- Ez a kedvenc számom! - csillant fel a szemem.
- Akkor nyomjad - húzta egy halvány mosolyra a száját, mire elnevettem magam, majd beleittam a koktélomba megint, aztán átadva magam a pillanatnak, csak úgy elkezdtem vele táncolni.
Nem igazán buliztam még Cassoval együtt, de őrületesen jó volt, ahogy ott táncoltunk a sok ember között, a hangosan dübörgő, pörgős zenékre, színes fények megvilágításában - a mai nap jöttem rá, hogy valamit nagyon kihagytam eddig életem során, és hogy Cassoval bulizni egyszerűen tényleg eszméletlen. :)
Teljesen beleéltem magam, és meglepően hamar feloldódtam, ami tényleg ritkán szokott megtörténni ebben a témában. Tökéletes összhangban mozgott a csípőm, a derekam, a lábam, a kezem, meg mindenem a zenével, és akárhányszor Casso szemébe néztem, mindig azt láttam rajta, hogy élvezi nézni, ahogy táncolok, és élvezi, hogy a társaságomban lehet.
Az érintései és gyengéd simításai csak rájátszottak a dologra, és még érzékiesebbé tették ezt az egészet, és ahogy váltakoztak a  zeneszámok, úgy kerültünk egyre és egyre közelebb egymáshoz, miközben folyamatosan nevettünk és tényleg nagyon jól éreztük magunkat.
A kezdeti sima bulizásunkat követően a végére már konkrétan izott köztünk a levegő, a blúzom felső két gombja már ki volt gombolva a meleg miatt, a hajam a tarkómra tapadt, a cipőm orra koszos volt, de ez mind nem érdekelt, abban a pillanatban csak Casso volt és én.
Aztán amikor egy lassabb zene közben egymás ajkainak estünk, Casso az egyik kezével beletúrt a hajamba, a másikkal pedig megfogta a fenekem, majd belecsókolt a nyakamba, mire egy apró, kellemes sóhajtás hagyta el a számat, ezután pedig a fülemhez hajolt és belesúgott.
- Szerintem, Szöszi, ideje visszamennünk.
Az alsó ajkamba harapva, vigyorogva bólintottam egyet, majd a kijárat felé vettük az irányt.
A hotelben elhaladtunk Madaras mellett, aki csak egy biccentéssel nyugtázta, hogy rendben, visszaértünk időben, felmentünk a lépcsőn és a szobánk felé vettük az irányt.
Ahogy becsuktuk az ajtót, azonnal heves csókolózásba kezdtünk, miközben ledobtuk a földre a kabátjainkat, mellé én is a magassarkúmat, majd Casso felkapott, az ágyra fektetett, szenvedélyesen csókolt tovább, aztán később egy kicsit eltávolodott tőlem, a fülem mögé tűrte az egyik hajtincsemet, és a szemembe nézett.
- Szeretlek, Szöszi. Tényleg mindennél jobban - suttogta mosolyogva, majd mielőtt megszólalhattam volna, még egyszer a szemembe nézett és egymásnak estünk.

Mai nap - 5/5***: elképesztően szeretem. <3