November 16. (csütörtök)
Egész este kattogott az agyam azon a teljesen jellegtelen dolgon, hogy mi lett volna, ha én Casso ikrébe, tehát Ricsibe szeretek bele.
Ez teljesen értelmetlenül hangzik, mert az igazat megvallva az is, de engem mindenképp elgondolkodtatott. Most komolyan, mi lett volna?
Ezt természetesen suli felé menet feltettem Cassonak is, aki általam már minden éjszakai filozofálásomról tud, és nagyon csodálom, hogy nem küldött még el valami diliházba. :)
- Hát, nem tudom, szerintem jól döntöttél - vont vállat mosolyogva.
- Szerintem is. De te ezekbe nem szoktál belegondolni? Mondjuk, ha neked mondjuk a nővérem tetszik meg? - gondolkodtam el - Vagy Csepi? - kérdeztem.
- Jól van Leni, állj le - röhögött fel - A nővéred a bátyámé, te az enyém vagy, pedofil meg nem vagyok - sorolta szórakozottan.
- Na, tessék, jól elintézted az órákig tartó gondolatmenetenet - nevettem fel.
Casso csak magában elmosolyodott és némán az előttünk lévő utat pásztázta. Gyanús.
- Tuti, hogy akarsz még mondani valamit - fürkésztem.
- Aha - nevetett fel őszintén - De most ez tényleg titok legyen.
- Okés - vigyorogtam.
- Ricsi ha megtudja, hogy elmondtam, akkor kinyír.
- Nem fogja megtudni, becsszó, csak mondd már - ígértem meg izgatottan.
- Oké - biccentett - A nővéreddel mennyire hasonló az ízlésetek?
- Mindenben kábé ugyanaz, csak fiúk terén nem mindig - válaszoltam. Nem teljesen értettem, hogy ez hogy jön ide, de inkább hagytam.
- Aha - bólintott - Ez nekünk is így volt Ricsivel, mert mindig más lányok jöttek be, csak a te esetedben nem - mondta, mire akaratlanul is elmosolyodtam, de egyszerre eléggé zavartan is éreztem magam.
- Micsoda? - pislogtam.
- Kilencedik elején mindkettőnknek tetszettél - húzta el kínosan a száját - Egy darabig kerültük a témát, aztán megbeszéltük, hogy ő akkor leáll, mert neki közben bejött egy másik csaj is - mesélte. Gondolom az a "másik csaj" Saci, vagy visszaemlékezve inkább Kitti lehetett.
- De akkor nem haragszik ránk, ugye? - kérdeztem félve.
- Nem, dehogy - rázta meg a fejét Casso elmosolyodva - Ő örül nekünk a legjobban - szorította meg a kezem, miközben oldalra fordított fejjel rámnézett.
- Akkor jó - lélegeztem fel megkönnyebbülten.
Az osztályba érve halványan Ricsire mosolyogtam, aki éppen Sacival az ölében nézett valami videót.
Istenem, hogy én mennyiszer kértem tőle segítséget Cassoval kapcsolatban, hogy mi van vele, miért nincs suliban, együtt van-e még Bogival, vagy hogy túllépett-e rajtam, még az is oké volt neki, hogy a tesója szülinapi utazásán én vagyok ott helyette (tavaly), mennyiszer mondta, hogy szurkol nekünk, hogy szorít, hogy kibéküljünk, ha látta, hogy erre van szükségünk, kettesben hagyott minket mindig... ha én ezt tudtam volna... Mindenesetre Sacinak nagy szerencséje van. :)
- Akkor ahogy ígértem, a mai órán magasugrást fogunk végezni osztályzásra, úgyhogy kérek szépen egy pár önként jelentkezőt, akik segítenek felállítani a szükséges eszközöket - nézett végig rajtunk Lelley.
Na, igen. A magasugrás az egyetlen, amitől a tesiórákon komolyan félek, a többiben csak simán béna vagyok.
Amióta hetedikben valamit elrontottam és eltörtem a bokámat, az egész magasugrás dologgal úgy voltam, hogy ez nem az én sportom. Nagyon nem.
De hát muszáj volt megcsinálni, úgyhogy összeszedtem magam és átugrottam a 85 centit. Na, hát az még ment.
Viszont egy méternél úgy levertem a célet, mint a huzat, és még a lábamat is meghúztam, de legalább a tesióra maradék hét percén ülhettem. Kinek nem éri meg?
- Enikő, te szerintem még a Titanicon se sírsz - jegyezte meg Lili tesi után az öltözőben.
Enikőt egyszer se láttuk sírni a három év alatt, és valljuk be, nem is nézném ki belőle, hogy olyan sűrűn szokott volna.
- Nem is. Dögunalom az egész. Mindig az jut róla eszembe, hogy kilenc macskával fogok meghalni - vont vállat - Először megnéztem, vártam az izgi részt, ahol majd beindul a történet, aztán egyszer csak kiírják, hogy vége. Hát, mondom, ez is egy szar film volt - röhögött fel, majd ránk nézve elbizonytalanodott - Most mi van, miért néztek rám így? - tárta szét a karjait zavartan felnevetve.
- Mert neked nincs szíved - felelte Lili egyszerűen. Van ilyen. :)
Casso ma is megvárt a szekrényeknél, majd amikor elkészültem, megfogta a kezem és kimentünk a suli elé a többiekhez, akik épp mekizni készültek.
- Jöttök? - kérdezte Laci.
- Én igen, és szerintem Saci is, csak nem tudom, hogy hol van ilyen sokáig - néztem körbe.
Mindegy, majd megjön.
- Nekem fuvolám lesz, úgyhogy nem tudok menni - mondta Lili.
- Enikő? - nézett rá Laci.
- Nekem meg edzésem - pillantott Enikő az órájára.
- Akkor már csak Sacit várjuk - mondta Kolos, aki Samuval együtt mostanában eléggé hozzászokott a társaságunkhoz.
Nem sokkal később meg is érkezett az említett lány egy tábla csokival a kezében, amit a fiúk azonnal lenyúltak. Jellemző. :)
- Marci adta - fordult hozzám, röviden elmesélve a történteket - Nem bír leszállni rólam.
- Hát, azt látom - biccentettem - Elég idegesítő, de majd valahogy leszedjük rólad.
- Az jó lenne - húzta el a száját, majd a többiek után mentünk, akik már a gyalogos átkelő felé vették az irányt, onnan kiabálva, hogy "na, jöttök?".
Milyen figyelmesek. :)

Mai nap - 5/5: jó volt a mekizés, csak Anyu leszidott, hogy "akkor ő minek főz nekem itthon?". Tipikus. :)
*******************************************
Csak én vagyok az a szerencsétlen, aki a mekiben lévő táblákról nem tudja értelmezni, hogy mi van kiírva, mi mennyibe kerül, mi van benne, meg ilyesmik, úgyhogy kábé mindig ugyanazt az egyetlen egy menüt eszem, aminek ráadásul kivételesen még a nevét is ki tudom ejteni? 😂
Vigasztaljatok meg! 😂