Március 31. (csütörtök)
Reggel Casso keltett fel.
- Nem úgy volt, hogy otthon alszom? - zavarodtam össze az idegen szoba láttán.
- De, csak nem kalkuláltuk bele, hogy bealszol a film közben - röhögött fel.
- Ennyire unalmas volt? - húztam el a szám.
- Nem tőlem kérdezd - mosolygott.
- Hát, jó. Egyébként mi történt Jimmy Tudeskivel? - dörzsöltem meg a szemem.
- Összejött Jill-el.
- Ezt azért ki lehetett számítani - jegyeztem meg - És fogadjunk, hogy Oz és Cynthia is összejött - tippeltem.
- Eltaláltad - bólintott mosolyogva.
A tegnap esti filmnézés nagyon jó volt. Először belekezdtünk a Törésbe, ami nekem nem igazán tetszett.
- Akkor mit nézzünk? - kapcsolta ki Casso.
- Mik vannak?
A Bérgyilkos a szomszédom című filmet néztük végül, régi film, egyszer elkezdtem, de nem tudtam befejezni, úgyhogy teljesen jó ötletnek bizonyult.
Amikor Casso bekapcsolta a filmet és visszadőlt a kanapéra, zavarbaejtően közel lett hozzám, mire megborzongtam.
Casso mosolyogva nézett rám, miközben átkarolta a vállam.
- Fázol? - kérdezte.
- Nem annyira - ráztam meg a fejem elmosolyodva.
Filmnézés közben a gondolataim teljesen máshol jártak, nem igazán figyeltem az előttem lejátszódó eseményekre, lekötött a közelsége, az érintése, az illata, képtelenség ilyenkor másra koncentrálni, de talán nem is baj. :)
- Min gondolkodsz? - kérdezte Casso visszazökkentve a jelenbe, miközben leült mellém a vendégágyra.
- Semmi. Csak próbálom feleleveníteni a tegnapi filmet - mondtam - Nem tudod esetleg, hány óra van? - váltottam témát.
- Reggel kilenc múlt - vont vállat lazán.
- Jézusom, ma suli van! - kaptam a fejemhez - Várj - gondolkodtam el - Biztos?
- Nem, amúgy hét óra van. Kívácsi voltam a reakcióra - röhögött fel, majd kiment a szobából.
Nagyon vicces. Úgy érzem, mostanában szeretnek az emberek hülyét csinálni belőlem.
Miután elköszöntem Cassoéktól, hazarohantam.
- Szervusz, kislányom - köhintett Apu.
- Jó reggelt Apu - húztam be a nyakam.
- Megkérdezhetném, hol voltál az elmúlt éjszaka? - kérdezte szemrehányóan.
- Elaludtam tegnap a film végén. Megyek készülődni! - rohantam fel a szobámba, így megmenekülve a további kérdésektől.
Miután felkaptam a farmerom és a rövidujjú pólóm, kifésültem a hajam, majd laza kontyba fogtam.
A sminkem ma is lezárult az egyszerű szempillaspirálhasználat után, úgyhogy fogat mostam, megettem egy almát, felhúztam a fekete tornacipőm, elköszöntem Aputól, majd beültem Napsugár mellé a kocsiba.
- Miért van az, hogy nektek mindig közbejön valami? A szülinapi úton ott volt Ricsi, a konyhás-majdnem csókot Anyu szakította meg, a bakonyi fogadás csókból se lett semmi, a filmen most bealudtál, utólag is gratulálok, amikor kizártad magad a lakásból, akkor se tudott Casso megcsókolni, Csepi hajszálpontosan akkor születik, amikor randiztok, a karácsonyi bulin valami rohadék pont a csókotokkor hívja fel Cassot, utána szilveszterkor pedig nem jöttök össze, mert "alig ismeritek egymást" - foglalta össze Napsugár az elmúlt hónapokban történt bénázásunkat, majd rádudált valami tanulóvezetőre, aki olyan lassan ment, mint valami lajhár - Hogy csináljátok ezt? - sóhajtott, mire csak szomorúan megvontam a vállam. Ilyen az élet.
Matek után átmentünk az öltözőkbe, hogy átvegyük a tesicuccot.
A lehető leggyorsabban lekaptam magamról a felsőm, majd felvettem az egyenpólót.
- Leniii, neked hogy a francba van ilyen jó alakod? - döbbent le Enikő, aki eddig minden alkalommal a vécében öltözött át, csak megtiltották neki valamiért - Én már hetek óta diétázom, de utálom, úgyhogy lassan visszatérek inkább a Nutellakúrámra, az legalább finom - röhögött fel.
- Szívesen cserélnék veled, ha lehetne, hidd el - húztam el a szám - Bármennyit eszem, nem hízom egy dekát sem - panaszkodtam - Igaz, az izom jobb lenne, de nem találok sportágat, ami illene hozzám és szeretném - sóhajtottam.
Órák után Saci átjött hozzám.
- Képzeld, Anyu kitalálta, hogy elmegyünk színházba, és azt mondta, hogy elhívhatom pár barinőm. Van kedved jönni? - kérdezte csillogó szemekkel.
- Persze - bólintottam mosolyogva.
Így derült ki, hogy jövő hét szombaton megnézem Sacival, Saci anyukájával, Lilivel és Enikővel az Egri csillagokat a Nemzeti Színházban.
Elég régen olvastam már, a filmet viszont láttam és ügyesen kiszúrtam a kvarcórát az egyik szereplő kezén, valamint a háttérben elsuhanó villamost. Hehe. :)

Mai nap - 5/5: Apu jó ötletnek tartja a színházat. Anyuval telefonáltam, azt mondta, minden oké és a hétvégén hazajönnek Csepivel. Úgy várom! :)