Ha egy vámpír vérfarkasokkal vegyül, az sosem szülhet jót. Főleg, ha egy merion keverék - mint én - kényszeredik arra, hogy megossza a vérét eggyel.

Apa és anya féltő tekintete és kétségbeesett hangja visszhangzott a fejemben, ahogy utánam kiabáltak még az utolsó pillanatban is. Szörnyű... a hideg futkos a hátamon.
De már késő bánkódni. Egy vagyok közülük és a gyógymódhoz való út rögös. Talán nem is létezik.

Hibrid lettem. Emberi vérrel táplálkozom, s közben farkasként üvöltök minden egyes teliholdkor az erdőben.
Anyuék eltűntek, már csak ő maradt nekem.
A vámpír, aki hideg, mint a jég, mégis szeretem. Talán segíthet nekem kigyógyulni ebből és lerázni a farkasokat, akik folyamatosan a nyakamba lihegnek.
Tudtam, hogy bajt csinálok, mégis megtettem, mert azt hittem ezzel talán megakadályozom azt, hogy megöljék a szüleimet. De nem. Nem ez történt.
Nekik sikerült elmenekülniük, de én itt maradtam és próbálom túlélni a mindennapokat, amik percről percre nehezebbek.
Talán Minhyuk segíthet nekem leküzdeni az északi falkát, de az is lehet, hogy a harc, amire készülünk nagyon nehéz lesz és végeláthatatlan. A Bangtanból is csak néhányan maradtak a kastélyba. Mindenki el lett üldözve egy átkozott szövetség miatt.

--------------------
Sziiiasztok Manóim!
Ahogy ígértem itt is van a prológus. Remélem elnyerte a tetszéseteket!
Mint olvashattátok nem Jungkookról és Hanaról fog szólni, hanem a lányukról, Hope-ról, aki elég nagy bajba fog keveredni.
De ne búsuljatok a Bangtan ugyanolyan fontos szerepet játszik majd, mint az első részben.

Ezúttal pedig szeretnék nektek nagyon nagyon boldog karácsonyt és újévet kívánni! ❤