Yuriko néhány mély levegővel próbálta magát lenyugtatni. Eddig fel sem tűnt neki, hogy mennyi ember nézi őket, mert vagy a stadionon kívül volt, vagy mindenki más is bent volt. Ezúttal viszont egyedül volt, a másik bent tartózkodó diákot pedig mindenki szeme láttára kellett legyőznie.

- Feladni? - kérdezte gúnyos hangon Shinsou - Ezen a mérkőzésen az elszántság a lényeg. Ha az álmaid megvalósításaiért küzdesz, nem számít, hogy mások mit gondolnak rólad.

- Igaza van... Kár, hogy nem válaszolhatok.

- Ready?

- Az a majom holmi büszkeségről hadovált az előbb!

- Mehet!

- De szerintem botorság volt eldobni magától ezt a lehetőséget, nem?

- Nem beszélhetek...

- Valószínűleg sejti, hogy rájöttél.

- Nem érdekel, nem fog megtörni.

- Valóban?

- Szóval már tudod, hogy hogy működik a képességem. - mondta egy halvány mosollyal az arcán Shinsou - Az a felemás arcú srác, akivel annyi időt eltöltesz, biztos büszke rád. Talán... A fiúd?

- Ő a riválisom, az ellenfelem, le kell győznöm, soha nem fogom szeretni! - ordította el magát.

Futás közben a bal kezében apró villámok cikáztak, de hirtelen megállt.

***

- M-mi? Mi történt? - kérdezte döbbenten Sadako - Miért állt meg?

- Nem tudom...- válaszolta Kenji - Talán a fiú valami olyanra képes... Elképzelni sem tudom, hogy mi lehet.

***

- Megállt? - kérdezte kicsit elégedetlenül Hisashi - Simán nyerhetett volna, ha az erejének csak a felét használja.

- Valószínűleg a srácnak agymosás, vagy valami hasonló a képessége. - mondta Yama - De nem hiszem el, hogy Izanami nem jött rá. Vagy ha rá is jött, mégis beleesett. Bár... Tökéletesre alkottuk meg, biztosan meg tudja oldani.

- Hé, hé, hé, mi van már? Az első meccsnek látványosnak kellene lennie! Imagawa teljesen lefagyott! Mi ütött belé? Kifejezéstelen arccal álldogál. Shinsou képessége tette ezt vele? Ugyan eddig egyáltalán nem tűnt ki a tömegből, de úgy tűnik, mégis érdemes rá figyelni.

***

- Mi... Mi ez? Miért nem tudok mozdulni? Miért nem uralom a testem? Mi történik?

- Jól van, nyugodj meg, nem lesz baj, csak lélegezz. - mondta Yama - Örülj, hogy az alapvető életfunkciók nem álltak le, így még van lehetőségünk nyerni. Ne pánikolj, próbálj gondolkozni.

- Mi? Mégis hogy? Nem tudok csinálni semmit, teljesen ködös az egész!

- Mozogni nem tudsz, gondolkozni igen, és most ez számít.

- Mégis hogy számítana?

- A gondolataiddal vagy képes irányítani szinte bármit, ez azért számít, nem?

- De ahhoz kell mozognom is, nem érted?

- Nem csak a fizikai dolgok irányítására céloztam, ugye tudod?

- Irigyellek. - hallotta meg Shinsou hangját - Tényleg nagyon szerencsés vagy, Imagawa Yuriko. Fordulj meg, és sétálj le a küzdőtérről! 

- Mi? Mi ez az egész? Nem akarok veszíteni! Miért nem állok meg?!

***

- Mi? Mit csinál? - kérdezte kétségbeesetten Sadako - Miért nem áll meg?

- He? Mi?! Áhh, Imagawa szót fogad! 

- De veszíteni fog, ha lemegy a küzdőtérről...- gondolkozott el Kenji - A fiú irányíthatja?

***

- Mit csinál? - mordult fel Hisashi - Komolyan feladja egy agymosó miatt?

- Lehet, hogy csak nem tud tenni semmit. - vonta meg a vállát Shizuka - Nem tudjuk, hogy melyikük az erősebb.

- Természetesen Izanami. - jelentette ki Yama - Képes kiszabadulni belőle, ha eléggé akarja. Már csak az a kérdés, hogy ő ezzel tisztában van-e.

***

Yuriko kifejezéstelen arccal sétált a küzdőtér széléhez, már csak pár lépés volt hátra. Ő maga azonban nagyon nem akart veszíteni, még ha távolról annak is nézett ki. Elvégre hátra volt még egy fontos mérkőzése. Viszont akárhogy is akarta, nem sikerült megállnia.

- Ne... Már... Nem mehetek tovább. Nem hiszem el, hogy képes voltam így felhúzni magam. Pedig csak két ember volt erre képes... Pedig Ojiro figyelmeztetett... Megmondta, hogy maradjak csendben...

- Azért tudott megbeszéltetni, mert érzékeny témát hozott fel. És nagyon úgy tűnik, hogy azért érzékeny téma, mert igaz. 

- Hogy? Már te is kezded?

- Ha nem lenne igaz, azzal tisztában lennél, és nem húznád fel magad ennyire rajta. Ennyit azért értek az emberekhez...

- De hozzám nem.

- Ugyan nem vagy a hősök között sem hétköznapi, de ez benned is megvan. 

- Ez akkor sem igaz.

- Ha lélekben nem is vagy teljesen ember, ez így van. Jobb, ha nem áltatod magad, később csak rosszabb lesz, hidd el. 

- Nem ezt kellene megtárgyalnunk! Így veszíteni fogok!

- És mégis mit akarsz, hogy tegyünk valamit?

- Csak annyira kell segíteni, hogy visszanyerjem az irányítást. Ojiro-nak megígértem, hogy helyette is nyerni fogok, Todoroki-nak pedig, hogy elverem.

- Az utóbbi inkább volt fenyegetés, mint ígéret, és egészen eddig különben sem kértél belőlünk. Mi ez a hirtelen vélemény változtatás?

- Nem kell sok, csak annyi, hogy ne ő irányítson. Biztos képesek vagytok rá. Ha kell, akkor vegyétek át addig az uralmat, de csak ameddig nagyon muszáj. Után nem kell a segítség, csak erre az egy pillanatra. Nem emberek vagytok, rátok nincs hatással. 

- Biztos vagy te ebben?

- Gyerünk már, nincs más lehetőségem! Pár lépés, és veszítek!

- Ha nem irányítunk, utána megint ő fog.

- De van rá mód. Csak valaminek ütköznöm kell, vagy valami hasonló.

- Talán nehezen hihető, de a képességem ellenére hős akarok lenni. - szólalt meg Shinsou - Na, veszíts a kedvemért!

- Basszus, ez mi? Ez... Ez fáj...

- Te akartad. Az egyetlen módja, hogy ne veszíts. Abbahagyjuk, ha akarod.

- Ne.

Nagyon rossz és furcsa érzés járta át Yuriko-t, miközben a szeme fekete és vörös színt vett fel, a bőre pedig elfehéredett. Azonban más nem történt azon kívül, hogy a jobb keze megfeszült, és egy nagy széllökés hagyta el. Ugyan a keze vérezni kezdett az apró vágások helyén, de a fájdalomnak köszönhetően újra önmaga volt.

- Si... Sikerült...- zihálta Yuriko.

- Nem, még nem nyertél.

***

- Azta! Imagawa megtorpant! 

- Mi? Ezt is tudja irányítani? - kerekedtek el Kenji szemei.

- Végülis azt nem mondták, hogy mire képes, csak azt, hogy baj nem lesz vele, mert elnyomták. - jegyezte meg Sadako - Tévedtek, és felkészületlenek voltak.

***

- Érdekes módon oldotta meg...- gondolkozott el Hisashi - Képes volt megsérülni, hogy kijusson belőle.

- Lehet nem volt más módja...- jegyezte meg Yama - És legalább használta azt a képességét is. Konkrétan már csak egyetlen képességet nem láttunk tőle.

- A Visszatekintőt. - szólalt meg Shizuka - Érdekel, hogy kin használja majd először...

***

Yuriko elszántan és egy enyhe félmosollyal az arcán fordult meg. Fájt ugyan a jobb keze, de nem hatotta meg, elvégre nyerni akart. Nem adhatta fel csak úgy.

- H-hogyan? - szólalt meg Shinsou - Hiszen elvettem tőled az irányítást, mit csináltál?

- Hidd el, nem akarod tudni...

- Így hálálod meg?

- Ugyan, dehogy, tényleg köszönöm. De nem beszélhetek, és ez különben sem olyan, amit könnyen megértenének.

- Mit csináltál?!

- Majd máskor elmondom, ha ennyire tudni akarod, de előtte... Legyőzlek téged, és elverem Todoroki-t. Sajnálom, de muszáj győznöm. Nem hagyhatom magam.

- Mondj már valamit! - mondta ingerülten Shinsou - Nem tudtam, hogy ilyen erő lakozik egyetlen mozdulatodban, irigyellek téged!

- Hidd el, ha ismernéd a valódi képességem, akkor nem irigyelnél. - gondolta Yuriko, miközben elkezdett a fiú felé futni.

- Én a képességemnek köszönhetően már eleve hátrányból indultam. A szerencsések persze ezt egyáltalán nem érthetik!

- Nem vagyok szerencsés... Ha ismerték volna a képességem, ha nem lett volna rejtve, akkor azért ítéltek volna el, nem azért, mert nincs.

- A te képességed jobban illik egy hőshöz! Szerencsés vagy, hogy ilyen erővel születhettél!

- Egyáltalán nem illik hőshöz! Inkább születtem volna nélküle!

Amikor Shinsou-hoz ért, mindkét kezével elkezdte kitolni a küzdőtérről a vállainál fogva.

- Mondj már valamit! - mordult fel a fiú, miközben behúzott Yuriko-nak, ezzel azonban csak még inkább eltökélt lett.

- Nem adhatom fel! Ha másért nem is, de Todoroki-t muszáj levernem! 

- Ne szórakozz velem! - ordított rá a lányra, miközben elkapta a sérült kezét.

Yuriko a hirtelen fájdalomtól elengedte, és majdnem ki i esett, de időben meg bírt állni. 

- Neked kell kiesned! - folytatta Shinsou, és megpróbálta kilökni a pályáról. 

Viszont nem számolt Yuriko egyik képességével, ami igazából fel sem tűnik senkinek. A lány kirúgta Shinsou lábát, az egyik kezével elkapta a karját, a másikkal pedig erősen gyomron vágta, amitől a fiú összegörnyedt, majd két kézzel kilökte a vonalon kívülre. 

- Shinsou kiesett! Imagawa folytathatja a versenyt! - szólalt meg Midnight, amit hatalmas ováció követett.

Yuriko viszont kissé sokkos állapotba került, amikor tudatosult benne, hogy mit is tett pontosan. Csak szerencséje volt, hoogy nem változott át komolyabban, és a démonok is megtartották a szavukat. 

- Az első meccset megnyerte és ezzel továbbjutott a következő körbe... Az A osztályos Imagawa Yuriko! Őszintén szólva ezt elég uncsi mérkőzésnek bizonyult, de mindketten ügyesek voltatok, nagy tapsot nekik.

- Bárki... Bárki észrevehette volna... Ha... Ha másik képességet aktiváltok-

- Te csináltad. Mi csak segítettünk a mozgásban. Te választottad meg, hogy mit használjunk.

- Ha azt hiszed, hogy kettőnk közül én vagyok a szerencsés, akkor nagyon tévedsz. - szólalt meg halkan Yuriko - Azok alapján, amiket mondtál, ugyanaz miatt akarunk hősök lenni. Viszont neked sokkal jobbak az esélyeid. A te képességed jobban illik egy hőshöz, mint az enyém.

- Ezt erősen kétlem. A tiéd-

- Az enyém nem annyi, amennyit láttál. Ha teljesen ismernéd, akkor értenéd, hogy miért mondom azt, amit.

Shinsou pár másodpercig még a küzdőtéren állt, majd szó nélkül megfordult és elment. Viszont mielőtt kiment volna, újra megállt.

- Nagyon ügyes voltál, Shinsou! - kiáltott le neki az egyik osztálytársa.

- Csúcs vagy! 

- Jól megleptél minket! 

- Te vagy az osztályunk sztárja! 

- Ahhoz képest, hogy második helyen végzett az akadályversenyen, sokáig bírtad ellene! 

- Ráadásul...- tette hozzá az egyik fiú, miközben maga mögé mutatott.

- Az a képesség nagyon jól jönne nekem a gonoszok elleni harcban. Kell a srác.

- Mit gondolt a U.A? A hősképzőben a helye!

- Hát nem vehetnek fel minden jelentkezőt. Sajnos sok tehetség elvész.

- Ha tapasztaltabb volna, ő került volna ki győztesként. Kár érte. 

- Hallottad ezt, Shinsou? Nagyon imádnak téged! 

- A végeredmény alapján néhány diákot átvesznek a hősképzős osztályba. - szólt hátra Shinsou - Ezt ne felejtsd el. Ugyan most nem jártam sikerrel, sohase fogom feladni. Hősképzős leszek, aztán levizsgázok, és egy nap nálad is nagyobb hőssé válok majd! 

- Sok sikert.

- És lehetőleg ne égess azzal, hogy veszítesz.

- Ígérem.

Ugyan nem mondta ki hangosan a válaszait Yuriko, attól még komolyan gondolta. Mosolyogva bólintott egyet, majd elindult Recovery Girl-höz.

}¤{

- Készen is vagy! - mondta Recovery Girl, miután bekötötte Yuriko kezét - Máskor viszont legyél óvatosabb. Nem tudom, hogy pontosan mit csináltál, de nem csak egyszerű felszíni sérüléseket szereztél, majdnem eltörted a kezed.

- Tudom, és sajnálom, de...- mondta bűnbánóan Yuriko, miközben a földet nézte - Nem volt más választásom. És... Nem is igazán én voltam. Konkrétan démonok laknak bennem, akik annyi időre átvették az irányítást, hogy használjam azt, amelyik képes megsebezni annyira, hogy ne Shinsou irányítson. Tudom, hogy ez mennyire veszélyes és káros rám, illetve mindenki másra nézve, de ezúttal nem volt választásom...

- Te irányítottál. - szólalt meg Lucifer, mire Yuriko felkapta a fejét - Megbíztál bennünk, ami hülyeség volt, viszont volt akkora akaraterőd, hogy te irányíts. Ez az egyetlen ok, amiért az történt, ami.

- Hogy? - szólalt meg döbbenten Yuriko.

- Baj van, kedvesem? - kérdezte Recovery Girl. 

- Ne-nem, dehogy, csak... Tudja, látom és hallom őket, tudok velük kommunikálni, és ennek köszönhetően sokszor hoznak kellemetlen helyzetbe. - mondta a lány, miközben mérgesen nézett a vigyorgó démonra.

- Hm, értem. - válaszolta kicsit gondterhelten az idős hölgy - De csak óvatosan vele.

- Rendben. És sajnálom, hogy ennyi problémát okozok még egy egyszerű sérüléssel is...

- A bal kezed jobban aggaszt. Igazán vigyázhatnál magadra, főleg, hogy azután a támadás után nem kaptál orvosi ellátást. A méregtől lassult a regenerációd, már nem bírsz ki akkora sérülést vagy vérveszteséget, mint korábban. Óvatosabbnak kell lenned, és lehetőség szerint ne ess túlzásba harc közben. 

- Értettem. - válaszolta halkan Yuriko, miközben a földet nézte.

- Csak legközelebb legyél óvatosabb. Most menj, ha látni akarod a következő ellenfeled! 

- Re-rendben. Köszönök mindent, további szép napot! - mondta a lány, majd kiment.

A folyosón szinte nem is figyelte, hogy merre megy, így majdnem neki ütközött egy fiúnak.

- Útban vagy. - morogta Todoroki.

- Mintha te nem lennél...

- És bosszantó is vagy.

- Te meg hihetetlenül makacs.

- És képtelen vagy felfogni, hogy vigyázhatnál, mit mondasz.

- Ahogy te is. 

- Inkább menj arrébb, dolgom van. - morogta Todoroki, majd ahogy elment a lány mellett, kicsit meglökte.

Yuriko ingerülten sétált a nézőtérre, és szinte senki és semmi nem tudta jobb kedvre deríteni. Kivéve néhány embert.

- Hé Yuriko! - kiáltotta el magát Deku - Ügyes voltál, elképesztő a képességed!

- Gyere, foglaltunk helyet! - intette oda magukhoz Kirishima.

- Nem is mondtad, hogy ennyire erős a képességed. - mondta Uraraka, miközben Yuriko kicsit zavarba jőve leült - Majd mesélsz róla?

- Ohh, ööö... Pe-persze, majd igen...- válaszolta kicsit bizonytalanul a lány.

- Durva, hogy egy ilyen kis mozdulattal mire voltál képes! - szólalt meg Denki miközben előre hajolt - A harci gyakorlaton is elég durva voltál, de akkor mégiscsak jobban használtad. De hogy-hogy használtad az én képességem is a lovasjátékban? 

- Tényleg, nagyon hasonlított Kaminari képességére, amit használtál. - jegyezte meg Midoriya.

- Kérem szépen hasznos ki képesség, és Gyűjtő a neve. - mondta büszkén Yuriko - Olyan, mint az alakváltás, csak az jobb. Például a lovasjáték előtt átváltoztam Denki-vé, kicsit használtam a képességét, utána visszaváltoztam. Az egyetlen probléma az, hogy mindig hozzá kell szoknom az új képességhez, és gyakorolnom kell sokat, hogy sikerüljön.

- Ahhoz képest elég jól használtad. - mondta Kaminari.

- Mert csak kétszer kellett használnom, és nem voltam óvatos. Többször viszont már nem tudtam volna.

- De ha átváltozol, akkor muszáj használnod? - kérdezte Deku, miközben a füzetébe jegyzetelt. 

- Igen. - válaszolta egy enyhe mosollyal Yuriko - Valószínűleg az lehet a magyarázat, hogy akkor kapcsolatba kerülök az illetővel, és ezért tudom használni. Azonban ha nem használom átváltozva, akkor annyit ér, mint egy egyszerű alakváltó képesség.

- És pontosan mit takar ez az összeköttetés? - faggatta tovább Deku - Ha átváltozol valakivé és megsérülsz, akkor az is, akivé átváltoztál? Ha visszaváltozol, akkor megmarad a sérülés, igaz? Átváltozva tudod használni a többi képességed?

- Lassíts! - próbálta nyugtatni Deku-t - Ezeket nem tudom, de majd kipróbálhatjuk.

- Máris folytatódik a verseny, a következő páros pedig ezek a srácok! Príma, de a képessége miatt sajnos a könyöke irtó furán néz ki. A hősképzős Sero Hanta! Kontra... Az élmezőny tagja, aki túl erős a többiekhez képest, de ez a legkevesebb, amit egy ajánlással felvett diáktól várhatunk, szintén hősképzős Todoroki Shouto! Következik a döntő második mérkőzése! Ready? Start!

- Majd meglátjuk, hogy túl erős-e...- morogta Yuriko - De mitől ilyen az arckifejezése? Kettőnk közül ő volt a bunkóbb.

Amint elindult a mérkőzés, Sero rögtön elkapta ragasztószalaggal, és próbálta kidobni a pályáról Todoroki-t, hogy ne legyen ideje támadni.

- Megpróbálja kidobni a küzdőtérről! Ebben a helyzetben a legjobb választás, akár sikerülhet is, Sero!

Mielőtt azonban nyerhetett volna, Todoroki jeget használva először megállt, majd a ragasztószalagot és szinte az egész stadiont lefagyasztotta. A fagyott ragasztót így már könnyedén szét tudta feszíteni, Sero-t pedig mozgásképtelenné tette.

- Az az idióta majdnem a nézőket is lefagyasztotta...- morogta Yuriko, miközben a tőle pár centire lévő hatalmas jégfalat szuggerálta dühösen - Gratulálok Todoroki, ez nélkül is tudjuk, hogy erős vagy.

- Sero mondd, tudod folytatni? - kérdezte Midnight, akit szintén lefagyasztott Shouto.

- Hiszen moccanni sem tudok! Megfagyok! 

- Sero mozgásképtelen! Todoroki folytathatja a versenyt! 

- Szóval hat mérkőzés, és megküzdhetek vele.

- Semmi baj! - kiáltotta el magát valaki a tömegből, amibe végül mindenki más is becsatlakozott. 

Todoroki eközben Sero-hoz sétált, és a mellkasára tette a kezét, ami elkezdett gőzölögni. Valamit mondott közben, de még Yuriko füleinek is túl halk volt ahhoz, hogy hallja, ráadásul a tömeg is elnyomta. Ugyan Shouto nyert, mégis borzasztóan szomorúnak tűnt, miközben a jeget olvasztotta el.

- De ha utálom... Akkor miért sajnálom mégis? Miért akarom megvigasztaltani? Miért akarom megölelni és megnyugtatni? Most miért... Miért nem akarok ellene harcolni? Miért akarom boldognak látni?