8. rész
Közeledik a nyár. Hála Istennek! Nem is tudom, hogyan bírtam ki idáig.
Örvendeztem Melissza táskájában.
Mivel teljesen tönkretett az a lány, ezért nem kell mégegyszer ezt átélnem. Szerencsére nem úszták meg, ki kellett fizetniük egy bizonyos összeget.
Hehe, de jó! Megérdemelted fruska! - gondoltam magamban, ha lenne arcom, most biztosan szadistán vigyorognék. Talán a csaj arcán keresztül megtehetném...
Hihihihiii!
Atya világ, hogy nézek ki...
Nagyon szép vagyok...
- Nem, még én is szebb vagyok nálad! - szólalt meg a fizikakönyv.
- Ha te szép vagy, akkor én meg Einstein vagyok! - folytattam a vitát.
- Igen, igen! Akkor tudod hogy mi az Einstein képlete? - Na, ezen gondolkodnom kell, de az amúgy egy fizikus, nem? Igen, nem volt túl sok köze a matekhoz...
- Einsteinnek nem sok köze van a matekhoz, szóval nem is kell feltétlenül tudnom a választ. - mondtam nagyképűen. - És te tudod hogy mi az? - Ha, nem tudja, akkor sikeresen csőbe húztam.
- Igen... csak nem akarom elmondani. - felelt ugyanolyan bunkón, mint én.
- Ch, tudtam hogy nem tudod! - buktattam le, ami egy fizikakönyvtől égés. - Amúgy meg E=mc² .
- Jólvan'na matek zseni, hogy lyukassza ki Melissza azt a hülye szemedet!
- De köcsög vagy! - kiabáltam rá a fizikára.
- Az nem köcsög, hanem Népművészeti cserépedény! - szólt le minket a Német népismeret.
- Akkor meg cserépedény! - mosolyogtam rá, ilyen megöllek arccal, mármint a fizikára, de a népismeretre is, mert beleszólt a vitánkba.
- Veszekedni nem szép dolog, mindenki értékes a maga módján! - szólalt fel a hittan is.
- Azért Sztálin halála jó volt. És örülök hogy kipusztult az összes többi szélsőséges politikus is. - mondta a történelem.
- Aztán most is ott vannak, aha persze, még hogy eltűntek! - szólt a hittan újra. Ekkor hirtelen csattanást hallottam és éreztem. Tehát hazaértünk.
- Hmm, a matekkal vagy a magyarral kezdjem?... - már most félek!
- Szerintem a matekkal, az úgyis nehezebben megy! - mondta Melissza anyukája.
Hirtelen egy hatalmas csattanást hallottam és a rám cseppenő vízcseppeket...
Sziasztok, régen volt rész, ez nekem is feltűnt, tehát most itt vagyok :))
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro