13. Vége
Ma egy újabb napra ébredtünk, június tizenhatodika. Amilyen jól indult a nap, olyan rossz lett. Na, de térjünk is rá a lényegre.
- Fszom, egy meg egy az kettő, meg így csináld a reciprokot aztán törtosztás meg maga az osztás és egy "kis" algebra, igazi állatkínzás... Aztán mi az hogy p egyenlő f per a?! Ki fogja ezt használni, mire kéne nekem a nyomás képlete?! És az algebra?!
- Nyugodjál lefele, már nyári szünet van! - mondta Meli barátja, akit Bélának hívnak.
- Bár ezek úgyse fognak kelleni jövőre... Nem megyünk el holnap kempingezni? Megkérdezzük anyádat, hátha elenged.
- Oké, én benne vagyok! - mondta vidáman, majd egy újabb csókért hajolt oda hozzá.
Este el is mentek, végül a völgy szélén egy kis házikóba húzódtak meg. Ezek alapján Bélának hány métert kellett gyalogolnia ahhoz hogy odaérjen a házba, illetve 50 kiló fa hány Newton?
- Szerintem ne hozzál fát, itt van a begyújtós. - mondta majd eltépte egy lapomat. Éles fájdalom hasított belém, mely nem akart megszűnni.
És újra és újra. Soha nem lesz vége a fájdalomnak. Nem fog megváltozni.
A szemeim előtt látom a papírdarabokat, amik mind én voltam... Törtek, műveletek, geometria és számok és betűk és vonalak és fura karakterek melyeket elsőre talán meg sem értesz...
És mindez a tűzben ég, minden csak porrá válik. Ahogy a mondás is tartja
"Porból lettél és porrá leszel!"
Még néhány könyvet elégettek előttem aztán végül én kerültem sorra. De már mindegy. Már nincs mit tenni. Erről én tehetek, mert a csodát vártam, mert megmutattam lényemet. Most társaimat emészti el a forró tűz, mi mostmár talán csalogatva hívogat.
Végül engem is tűzbe vetnek, mostmár kellemesen perzseli maradék lapjaimat a tűz. Tudom hogy ez a vég, nincs tovább. Többé nem fogok felébredni. Felsóhajtok, lehunyom szemeim és végleg átadom magam ennek a tűznek pusztító varázsának.
Sziasztok ez lenne az utolsó fejezet, kedves matekkönyv története ezennel véget ért ): Lehet hogy nem lett túl jó ez a rész sem, nektek hogy tetszett? Illetve szeretnétek valamikor hasonló írást?
Jó húsvétot és tavaszi szünetet (már akinek van), legyen szép napotok! ^^
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro