A játszma ma eldől. Reggel tartottam egy rövid eligazítást a cégnél. Anna üzeneteket küldött Jánossal, hogy mi legyen a teendő míg ő fel nem épül. Kiadtam a feladatokat és próbáltam mindent rendben tartani. Az irodámból átjáróház lett. Közben tíz órára behívtam Áront Oszkárt és Pétert is. Megírtam az eladási szerződést és az átvételi papírokat. Mellé a felmondási papíromat. Az volt a legnehezebb talán mind közül. Annát cserben hagyni. A legnagyobb tárgyaló termet választottam és már fél órával előtte elkészítettem mindent. Elrendeztem a papírokat. Oszkár kopogtatott az üveg ajtón jól kiöltözve mosolyogót rám. Én is próbáltam a legjobban összetett formámat mutatni.

-János mondta, hogy te tartottál ma eligazítást gratulálok. - mellém sétál és látom ahogy méreget. Ismerem tetszik neki hogy végre jobb állapotban lát mint tegnap este. Nem tudom mit mondhatnék. Amikor Oszkárra nézek és elmondanám az igazságot Gergő hangosan köszön mögötte pedig dölyfösen követi Péter. Itt baj lesz. Oszkár is látja rajtam. Közelebb húz és a kezemet a derekához teszi. Végig simítok az öv mentén és érzem a fegyver. Tehát nem csak én éreztem hogy ez ma nem lesz egy egyszerű eset. Gergő mereven figyel minket. Valamit tennem kell hogy nem legyen feltűnő. Oda hajolok Oszkárhoz és a fülébe súgok valamit ő pedig nevetni kezdet szétválunk és Oszkár Péterrel együtt helyet foglal.

-Hantos nem jön? - kérdezi Péter. Szurkáljuk ez az.

-Még nincs tíz óra Péter. - vetem oda hanyagul leülök Oszkár mellé és szétnyitom a dossziét. Gergő is hasonlóan cselekszik. Átolvassa a papírokat és aláhúz néhány sort. Áron is meg érkezik becsukja maga mögött az ajtót. Majd leül mellém.

-Flóra nagyon szép a papírozás elismerem. Mégis van vele egy bibi. Áron nem adhatja el a szállodát a résztulajdonos nélkül. Azzal együtt lehet csak eladni tehát Péternek ugyanúgy jár az öt százalék haszon. - magyarázza Gergő és tudtam hogy bele fog kötni. Hiszen ügyvéd ez a dolga.

-Ha jobban megnézed a negyedik oldalt láthatod hogy Oszkár nem tart igényt az egész épületre. Magára a telekre tart igényt. Azaz ha a szállodát megvásárolja és ingatlant szeretne építeni helyette a telekre a haszon mit részesedés megszűnik. - mosolygok Gergő pedig elhallgat. Itt most nincs mibe belekötni és ezt ő is pontosan jól tudja.

-Áron kérlek beszéljük meg. - Péter Áronra néz és tudom hogy ebből ordítás lesz.

-Nem hiszem el, hogy te meg vállnál a hoteltől. Hiszen Éva minden volt a hotel gondolj a nejedre. - amikor Péter kimondja a nevet én is Oszkár is megdermedünk. Hogy lehet valaki ennyire tapintatlan paraszt? Áron megfeszül és félek, hogy ez nem lesz egy egyszerű séta galopp.

-Arra gondolsz, hogy neked meg neki mennyit jelentett? - ahogy Áron válaszol mindent elárul. Péter nyel egyet Gergő szeme pedig értetlenül cikázik köztük. Péter hátradől a székben és meredten néz Áronra. Nem szólok bele végig kell játszaniuk ezt a harcot.

-A hotelt eladom ha tetszik ha nem Oszkárnál jobb helyen lesz. Te pedig jobb ha nem ejted ki többet a feleségem nevét. - Áron parancsoló de nem lépi át a határt nem fenyegetőzik. Péter meg szeretne szólalni de Áron felemeli a kezét. Aláírja a papírt maga előtt és eldobja a tollat. Péter viszont nem tesz semmit meg sem mozdul.

-Az hiszed hogy szeretett? - felnézek amikor elveszem a papírt Áron elől. Péter megvetve bámul Áronra.

-Az hiszed hogy szeretett tényleg? Évekig jár vissza Pestre mert nem bírt téged elviselni. Az mondod hogy nem ejtsem ki a nevét, de te sem érdemled meg hogy a szádra vedd. Gyűlölt téged amiért belekényszerítetted abba az életbe... -Péter nem fejezi be a mondatot mert Áron felugrik. Mögénk sétál és majd vissza néz Péterre.

-Rendben tény, hogy nem volt jó a házasságunk. Mégis a te gyermekedet hordta a szíved alatt nem az enyémet... - ahogy Áron abbahagyja Péter elsápad. Én pedig le könyökölök az asztalra és az arcomat a tenyerembe temetem. Mi lesz itt még? Oszkár megsimogatja a combomat. Jelezvén, hogy minden rendben van. Péter mégis rá cáfol a tényre ugyanis felugrik...

-Te gyilkos... - Áron megforgatja a szemeit. Péter láthatóan dührohamot kap. Felállok és az orra alá tolom a papírokat. Gergő rázza a fejét hogy nem túl jó ötlet.

-Megölted az akit szerettem. Pedig Éva csak élni akart nélküled. Te féreg és idejössz kisemmizni és még hazudsz is? - Péter torkaszakadtából ordít és az erek megfeszülnek a karján.

-Mi hazudni? Olvastad a boncolási jegyzőkönyvet egyáltalán? Ott voltál amikor a gyerekeddel együtt a szerelmedet is le engedték a koporsóval amit én fizettem? - most már Áron is ideges rávág az asztalra. Oszkár megköszörüli a torkát.

-Igazat mond Péter. Éva terhes volt. - ahogy Oszkár kimondja az igazat a levegő megfeszül és pillanatok alatt a tárgyaló csatatérré változik. Péter nekiesik Áronnak ököllel arcon vágja. A számhoz kapok és ahogy elindulok Oszkár meg fog és meg rázza a fejét. Gergő viszont tovább ül a széken és nem is néz oda. Áron felveszi a kesztyűt és vissza üt egymást püfölik. Én pedig tehetetlenül állok. Mégis most mi legyen. Megnyomom az asztal alatti segély gombot. Látom az üvegen keresztül hogy az illetékes meg is érkezik és amint látja az incidenst rohanni kezd a másik irányba. Elordítom magam hogy hagyják abba. Áron szemöldöke és szája felszakadt. Péter szájából ömlik a vér. Elegem van hátra nyúlok Oszkár mögé és előveszem a fegyvert. Felhúzom és kibiztosítom Oszkár szemem kikerekedik.

-ELÉG! - ordítom magam és a Áronnékra fogom a fegyvert. Gergő megugrik Oszkár szintén mozdul mellettem. Áron és Péter elengedi egymást.

-Flóra ne tegyél olyat amit nem kellene. - Áron meg hátrál de én nem Péterre fogom a hideg súlyos fegyvert. Elszánt vagyok és nem az adrenalintól. Ez a férfi pokollá tette mindannyiunk életét. Elegem van. Amikor észbe kapok velem átellenben Gergő ugyanúgy fegyvert tart a kezében csak már felém. Ez az exek nagy háborúja úgy látszik. Két szerelmes és két riválisé.

-Flóra tedd le. - utasít Gergő ahogy felém tartja a fegyvert. Az iroda egyre hangosabb mögöttünk elkezdték kiüríteni az épületet. Nem teszem le. Végül Péter is elveszi az ö pisztolyát is.

-Kevés vagy ehhez kislány. Te mindig is csak egy nagyszájú kurva maradsz... - és azzal a lendülettel lead egy éles hangos lövést Áron irányába. Leengedem a fegyvert és kikerekedett szemekkel nézem ahogy Áron a földre rogy. Az idő lelassul. Mintha megállna csak a lövés hangját hallom és ahogy a vér lecsöppen a szőnyegre. Másodpercek töredéke töredéke alatt történik minden. Végül ahelyett, hogy Péterre tartanám a fegyvert felemelem és Gergőre célozva leadok egy lövést. Majd egy erős rántással a földre kerülök. Áron tőlem egy méterre vérben úszva fekszik. A világ pulzál még egy két lövést hallok majd, azt ahogy a rendőrök behatolnak az irodába. Én pedig egész végig Áront látom csak ahogy fekszik és nem mozdul meg. Kinyújtom a kezem de hiába...

Amikor újra észhez térek és végre a világ is kezd ki tisztulni. Bent ülök a mentőautóban rajtam egy pokróccal. Oszkár velem szembe beszél egy rendőrrel. A mentős pedig hozzám beszél de nem értem amit mond. Akkor meglátom Áront zsákban hozzák ki Gergőt és Pétert pedig bilincsben vezetik mögötte. Az egész iroda kint van. Még a tűzoltók is bárhogy minek nem értem. Áron... Ahogy beteszi a halottas kocsiba kezek éledezni a kómából becsukják az ajtót és a fekete hullazsák eltűnik. Áron... ne...

-Elnézést kisasszony. Flóra bocsánat de fel kellene tennem néhány kérdést. - fordul felém a rendőr. Oszkár is közelebb lép. Nem tudom hogy mit mondjak. Mit mondhatok... Bólogatok.

-Tisztán látta hogy Péter lelövi Hatos Áront? - ahogy ki mondja könnyek szöknek a szemembe.

-Meg halat igaz? - kérdezem, de már egyáltalán nem fogom vissza könnyeket.

-Igen asszonyom a tüdőt érte a lövés és mondhatni azonnal meghalt. - ahogy kimondja lehunyom a szemem és vissza gondolok arra az Áronra ki ott állt mellettem és igazgatta a szőrme kabátom. "Már csak két gyémánt fülbevaló hiányzik". Elkezdek zokogni. A rendőr vár. Szipogok majd felnézek és megpróbálok erőt venni magamon.

-Igen láttam összeszólalkoztak egy régi sérelmek az üzlet miatt Péternek eldurrant az agya és leadta a lövést Áronra. - a rendőr leírja a vallomásom. Megköszöni. Azzal ott hagy minket. Szipogok és Oszkár közelebb jön. Megsimogatja az arcom a helyzethez képest mégis keserűen mosolyog.

-Nagyon büszke vagyok rád. Vállon lőtted Gergőt. - mondja halkan.

-Oszkár nekem kellett volna meghalnom nem pedig Áronnak. El kell intézni a temetést. Istenem lelőtték Oszkár lelőtték Áront... - a mondatom zokogásba torkollik. Ekkor melléklép a mentős.

-Flóra haza mehet, adok egy adag gyógyszert amit be kéne szedje. Jövő héten pedig jobb lenne ha keresnie egy pszichológust aki segít feldolgozni ezt a traumát. Esetleg a pszichiátrián akár keresnek is egyet önnek. - bólogatok elveszem a gyógyszert, leveszem magamról a pokrócot és felállok.

-Haza vinnél kérlek? - Oszkár bólogat és végig a hátamon tartja a kezét. Én pedig még mindig a halottas kocsit figyelem. Ahogy be szállok is az nézem. Áron... "Fontos vagy nekem". Újra elkap a sírás. Mit tettem. Istenem ha hallasz odafent kérlek változtasd meg... hagy legyek én abba a zsákba könyörgöm... A szívem ketté tört és vérzik. Vérzik ahogy Áron is az irodába. Nem bírom visszafogni magam. A férfi aki bagózás közben újságot olvas egy hotel éttermében. Ahogy nevet a bálna teraszán. Szemlél egy nőt szőrmekabátban. Elveszít egy biliárd mecset. Féltékeny lesz... A kávé a cigi az újság... Istenem kérlek ne tedd ezt velem...