22.Részlet
Az eső kit őrülten szakadt én pedig pucéran ültem az ágy szélén és meredtem a telefonomra. Magyarázatot szerettem volna. Hetek teltek el. Áron elment és tény, hogy írt egy üzenetet, de ez számomra akkor is nevetséges volt. Oszkár mellettem aludt még. Kimerültünk az egész hetes munka miatt. Megkerestem a köntösöm kiérve a szobából becsuktam az ajtót, hogy Oszkár nyugodtan tudjon aludni. Majd neki álltam tárcsázni. Hosszan csenget majd Áron szolt bele ideges hangon.
-Már épp ideje volt, hogy reagáltál. - még egy "sziát" sem kapok de legyen. Oda sétálok a kávéfőzőhöz és nekiállok főzni egy jó nagy adag feketét.
-Mit akarsz Áron? - nyers vagyok.
-Örülök hogy ennyire érdekel a hogylétem. Két héten belül vissza utazok Pestre, hogy a végre pontot tegyünk az ügyünk végére. - kemény a hangja. Nem tudom eldönteni, hogy a mi kis nem létező kapcsolatunkra gondol vagy a tényleges papírokra. Hallgatok és próbálok észhez térni.
-Flóra? - ahogy a nevemet kimondja lágyul a hangja.
-Megpróbálom jövő hétre besűríteni és átfaxoltatom Anna asszisztensével. - tárgyias vagyok amennyire csak tudok lenni. Ennek az egésznek véget kell vessek.
-Ilyen felkapott lettél az utóbbi időben? Vagy vissza másztál a mocskos kis életedbe? - a lágy hang tovatűnik és érzem, hogy az ideg egyre jobban pattog a fülemben. Bunkó velem. Nem csodálkozom hiszen ott hagytam.
-Áron az, hogy nekem milyen munkám van az kurvára nem tartozik rád. Elmentél és ez így jó. Faxolom a papirosokat és ezzel én befejeztem. - azzal bontom a vonalat és oda verem a telefont a pulthoz. Mit is képzeltem, hogy majd nyugodt hangvételben megfogjuk beszélni? Flóra te sem lehet ennyire hülye. Dörzsölöm az arcom a kávé mellettem pedig lassan kotyog. Hirtelen egy kéz simít végig a gerincemen. Oszkár szája a fülem mellet landol. Kiráz a hideg és minden porcikám haptákban áll. Nem kérdez csak átölel. Bár az egyik keze a mellen landol a köntös alatt. Mosolyognom kell. Lágy puszik a nyakamra és már is elfelejtettem a reggeli macska jaj-t. A hátamnál érzem az erekcióját. Ma lehet, hogy jobb ha nem megyek be az irodába. Inkább remélem, hogy esélyem sem lesz rá. Ahogy megfordulnék a kezem alatt megszólal a telefonom. Bárki is az esküszöm ebben a percben írta meg a halálos ítéletét. Megfordítom a telefont Oszkár mögöttem morog. János az. Kifut a vér az arcomból. Finoman kimászok Oszkár kezéből. Végül rányomok a felvétel gombra. Oszkár pucéran álló pénisszel nekidől a pultnak. Nagy levegőt veszek és megpróbálok a hatalmas hímtagról a telefonomra összpontosítani.
-Szia János. Hogy vagy? - próbálok roppant udvarias lenni hiszen ez a saját számom te hát nagy baj lehet ha ezen keres.
-Szia egyedül vagy? - a kérdés gyomorszájon vág.
-Nem. Baj van drágám? - Oszkár felhúzza a szemöldökét a kérdésemre.
-Flóra tudnánk esetleg találkozni nálam egy óra múlva? Nem telefontéma. Szükségem van rád. Dávid...- elhal a hangja tudom, hogy nagy gáz van. A telefonnal együtt a szobába sétálok és máris a kis táskámért nyúlok.
-Küldd el Tamást pakolok és indulok hozzád. Egyedül megyek. - azzal leteszem a telefont és a szekrényembe vetem magam. Pakolom a tiszta ruhákat és amit felveszek az ágyra fektetem. Bevágtatok a fürdőben és megnyitom a csapot a zuhanyzóban.
-Flóra. - Oszkár pont akkor lép be a fürdőbe amikor leveszem a köntösömet. Megtorpan és végig mér. Nem takarom el magam.
-Nem várom el hogy megértsd, hogy mi folyik itt...
-Elég. Én megbiztatlak egy munkával, hogy mi tegnap este...semmi jogom nincs számon kérni. - közelebb sétál mélyen a szemebe néz és félre söpri a hajam az arcomból.
-Mikor jössz vissza? - annyira közel van hozzám, hogy nem kapok levegőt.
-Hétfő reggelre már az irodában leszek. - rövid vagyok mert egyszerűen nem fog az agyam. Mosolyog és elindul kifelé. Elkapom a csuklóját és magam felé fordítom.
-Szerintem rád is rád férne egy zuhany. - hogy ez a kis kacér ördög honnan bujt elő még talány számomra is. Látványra Oszkárnak nagyon bejött a dolog, mert amit kimondtam magához rántott és megkaparintotta a számat. Pár kanyar egymás nyele körül és máris ott tartunk mint tegnap este. Pucér testünk egymásnak feszült és egymást simogatva próbáltunk bemászni a zuhany alá. Amikor pedig be értünk folyattuk és mit két csimpánz lógtuk egymáson. Hol a nyakát átkarolva kapaszkodtam a másik kezemmel pedig a fenekét fogdostam. Ő sem tétlenkedett erősen markolászta a fenekem, hol a nyakamat harapdálta hol a számban matatott a nyelvével. Végül a hátam erősen csattan a hideg csempén. Felszisszentem Oszkár mégsem engedett oda nyomott. Hozzám dörgölőzött, hogy minél jobban közelebb kerülhessen ahhoz a ponthoz. Belekapaszkodtam a nyakába és köré kulcsoltam a lábam. Teljesen összesimultunk oda szögelt. Fújtattam a forró víz alatt.
-Lehet mégis jobb lett volna ha hétfőn az irodában látlak újra. - próbáltam egybefüggően beszélni miközben a farka egyre jobban ingerelte a csiklómat. A nyakam szívogatta majd felnevelt.
-Akkor lehet egy új íróasztalra lenne szükséged. Bár így sem ígérem, hogy épségben marad. - a mondat ahogy elhangzott egyenesen az elemembe csap. Belém hatol gyorsan és nem kímél. Neki nyomom a fejem a hideg csempében és olyan őszinte nyögés hagyja el a számat szerintem amit már én is rég hallottam. Oszkár mégis megdermed. Érzem, hogy nem mozdul csak szilán pumpál bennem. Kinyitom a szemem és keresem a tekintetét. A haján csurog a víz az izmai megfeszülve.
-Jól vagy? Nem fáj? - elsápadok amikor meghallom a kérdést. A szemembe könnyek szöknek. Ki ez a férfi? Végig simítok az arcán és egyszerűen csak megcsókolom. Megtart a fenekemnél és lassan kezd el mozogni. A víz csak csobog körülöttünk mi meg hangosan nyögünk egymás szájába. Csattog a hátam a csempén. Mozgunk és egy tökéletes érzéssel élvezzük tovább egymást...
Fél órával később már felöltözve igazítom a hajam a tükörnél. Ahogy kinyitom a szekrényt kiesik a doboz. Ahogy felveszem tudom, hogy mi van benne. Oszkár mégis meglep mert a garbon keresztül is a nyakamat próbálja nyalogatni. Nevetek és hátra nyúlok az nadrágjához.
-Nem volt elég? - saját magamon nevetnem kell.
-Belőled soha se lenne elég. - megfordít és megcsókol. A csengő hangja zökkent vissza a szép kis álomvilágból a földre.
-Mennem kell. - elhúzódók és a szobába sétálok ahol már a táskám össze készítve vár. Oszkár követ és felveszi a pulcsiját. Ahogy kisétálok még vissza pillatok az ágyra ennyire hanyagul még nem hagytam, de a gondolatra mosolyra húzódik a szám. Öt év után úgy szexeltem, hogy én is élveztem. Kabát fel és már sétálunk is kifelé. Kati néninek beadom a kulcsom majd ahogy leérünk Tamás már vár rám a kocsi mellet. Oda sétál hozzám nyom két puszit és elveszi a táskámat. Oszkár mellettem teljesen nyugodt ez rossz ízű féltékeny nézés sincs az arcán. Amikor észbe kapok nyom egy puszit az orromra. Bólint egyet Tamás felé ő szintén megismétli a mozdulatot és Oszkár elsétál beül az autóba és elhajt. Én pedig végig követtem a fekete Mercedest a szememmel ahogy tova tünik együtt az újdonsült orgazmusommal.
-Flóra mehetünk? János már nagyon vár. - látom, hogy Tamás ideges. Beszállok az anyósülésre egy szót sem szól rá tehát iszonyatos nagy gáz van...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro