Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

1.fejezet (0.nap)

Már négy éve (gimi kezdete) minden nyáron júniusban, elszoktunk menni Balatonlellére kempingezni, egy hónapra. Idén is megyünk. A sulinak nekem, Kamillának, Dorinának, Boginak, Sebőnek, Gerinek, Milánnak és Normannak május 30. -án vége van. Mi 8-an egy osztályba járunk. A többiek pedig más suliba. Például vegyük Zsanettet, Kolost és Tomit. Ők csak június 5.-én csatlakoznak, mert nekik 4.-éig tart az iskola. De minket ez nem gátol meg abban, hogy júniusban csapassunk egy nagyot a Balatonnál. Csak úgy mellesleg említeném, hogy velem együtt 13-an szoktunk lenni. Én (Laura), Kami, Bogi, Dorina / Dorka, Zsani, Meli. A fiúk pedig, Tomika, Sebi, Kolos, Rudi, Normi, Geri, Milán.

__________________________________________

Egy szép nyári reggel, egy szobám ablakán besütött a nap. A madarak csicseregtek, én meg frissen nyújtózkodva ültem az ágyamon ...

Ja, bocs. Ez egy másik történet!

Reggel 5: 30-kor a telefonom pittyegő hangjára keltem.Most komolyan. Kinek jut eszébe ilyenkor üzengetni? Nem nagy meglepetésemre, nem más, mint a féleszű (vagy annyi se) Sebő. Egyébként a "Júniusi kempingezők" csoportba. (ma amúgy június 1. van)

Sebike: Szevasztok, pupákok! Készen álltok az idei kempingre ??

Lola: Jaja. De miért kell pont ma, reggel fél hatkor felkeltened? Hülye vagy te?

Sebike: Sry

Kami: Én kész vagyok. Lola! Dorka! Bogi! 8 órára ott vagyunk! Aki nem lesz kész, azt itthagyjuk!

Bogi: Oké! De én megyek enni. Anyu hív.

Dodó: Persze, természetesen. Engem nincs szíved itthonhagyni! De én is kész vagyok, csak éppenséggel nem ...

Ez a pár üzenet után már csak az agyhalott barátaink irogattak.

A kávémat szürcsölgetve bekapcsoltam a tv-t. De ki hitte volna, hogy tegnap míg én vásároltam, a szüleink dolgoztak, a 13 éves húgom, max. hangerővel tv-zett? Szóval nagyon remélem, hogy még időben letudtam halkítani, mikor reggel hatkor, nyáron, felkel az egész család. Hát, akkor, versenyezni kéne a fürdőhöz, és szokás szerint az utolsó lennék, akkor meg Kamiék jól itthon hagynának.

Miután megreggeliztem és megittam a kávémat, elindultam a fürdőbe. Letusoltam és felöltöztem. 

Már 7:57 volt, amikor csengettek. Az ajtóban Dorka és Bogi állt. Megöleltük egymást, behordták a bőröndjeikeket és sátrukat, és együtt várják Kami apját (meg persze Kamillát is), hogy vigyen el a vonatállomásra. Éppen ültünk volna le, amikor meghallottuk a szokásos "dupla-duda" -t. Ez azt jelenti, hogy Kamiék itt vannak értünk. Kivittük a kocsihoz a cuccunk, Bogi és én beraktuk a bőröndünket a csomagtartóba. Dorkának már nem fért be, ezért ráült (?). A fejét meg már majdnem beverte a kocsi plafonjába. (Milyen értelmes vagyok ma. Plafont a kocsiba. Ügyes vagy Laura)

-Miért nem veszed az öledbe? -fordult hátra Kami az anyósülésről.

-Hülye vagy? Így is megsülök -legyezte magát Dorka.

Ezen mind jó nevettünk. Az állomás kb. 20 perc van. Mi ezt az időt hasznosan töltöttük. Bár szerintem Kami apja soha többet nem furikáz minket. (xD) Szóval, igazi, felnőtt, érett nőkhöz híven, kezdtünk ordítani random számokat, amik a rádióból szóltak. Egyébként, már mikor legelőször mentünk, akkor ez ezt csináltuk. Akkor apám megfogadta, hogy ő biztosan nem visz mégegyszerebb minket. Ugyan ez volt Dorka és Bogi apjánál is. Most Kamilla apukáján volt a sor. De abba nem gondoltunk bele, ha esetleg jövőre is menni akarunk, akkor valamikünknek muszáj lesz jogsit szereznie.

(...)

Az állomáson már ott volt Sebő, Geri és Normi. Milán majd csak Balatonlellén csatlakozik.

-Sziasztok, csajok! -integetett Geri.

-Halii! -köszöntünk mikor odaértünk hozzáuk.

A bőröndjeink nagyon nehezek voltak. Azért 1 hónapra megyünk. Kell jópár cucc. Pénz. Meg ruha, fogkefe, fogkrém, sátor stb ..

A vonat 8: 30-kor indult. Pont volt 2 üres kabin, ezért nehezen, de becuccoltunk és leültünk.

Kb. 3 óra alatt érkeztünk meg Budapestről Balatonlellére. (Mindenki aludt. XD) Leszálltunk, és egyből megláttuk Milánt, a kocsijának dőlve. Én egyből odarohantam hozzá, és megöleltem. Amgy, legjobb barátok vagyunk, úgy gimi eleje óta. Mikor elengedett megszólalt.

-Már azt hittem sose értek ide -nevettet.

-Ja, én is -pacsizott le Geri Milánnal.

-Indulhatunk végre? -nyavajgott Bogi.

-Ja, menjünk -indult el Sebi a cuccait felkapva.

Hamarosan meg is érkeztünk a szokásos Balatonra néző helyünkre. Aki hozott sátrat (én, Kami, Bogi, Sebi, Milán, Normi, és az idő közben csatlakozó Meli), felállította félkör alakba. Ezután jöhetett a "szoba" elosztás. Leültünk körbe, és mind a 13 kis cetlit, amin a nevink vannak, bedobtuk Sebi sapijába.

-Na, akkor... -húzott ki két kis cetlit Sebi- Kami sátrában lesz, Kami és az agyhalott Tomika.

-Na az már biztos, hogy nem! -fejezte ki nemtetszését Kami.

-Sajnálom, de a bűs sapka ezt választotta. Reklamációt nem fogadunk el- vágta rá Sebi. Kihúzott még két cetlit -Bogi sátrában Bogi és Rudi.

Mindenkinek meg lett, hogy kivel fog aludni.

A sátorelosztás:

Laura(én) + Geri

Kami + Tomika

Bogi + Rudi

Dorka + Sebi

Zsani + Milán

Meli + Kolos

Normi pedig egyedül lesz.

Mind elrendezkedtünk a sátrakba. Mi Gerivel össze is vesztünk, hogy ki melyik oldalon aludjon. Ezért egy kis verekedés után, de enyém lett bal oldal. Hihi.

--------------------------------------------

Kissé gyenge befejezés, de ma még lehet hozok részt.

Story by: Fanni ❤

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro