Ugye rendbe fog jönni?
Hát persze! Este volt egy kis láza de nemsokára fel fog ébredni szerintem.-mondta egy női hang amire lassan el kezdtem kinyitni a szemem de ahogy megéreztem azt a vakító fényt egyből vissza be is csuktam a szememet majd pár perc után ki is tudtam mostmár rendesen nyitni.
Hát felébredtél!
Nem! Alszok még mindig!-modrultam a vörös hajú barátomra aki hírtelen ahogy felültem egyből meg is ölelt.
Annyira aggódtam miattad Bakugo!!-mondta aggódva amire nagyot néztem hisz senki sem szokott miattam aggódni.
Miért hisz úgysem esett bajom! Meg amúgy se mentem messzire!tényleg nem esett bajod haver! Tényleg! Csak felvágtad az ereidet akkor a fejedet is beverted aztán a szemed alatt is van egy nagy lila folt ja meg ne is beszéljünk a lázadról sem meg hogy a lábad is tiszta sebes!-mondta amire rá is néztem de alig láttam rajta valami furcsaságot. Legfeljebb kettő darab lila foltot de csak annyit.
Az csak kettő seb csak úgy szólok.-mondtam mérgesen rá nézve.
Az is sok! Főleg úgy hogy a másik lábadon meg van vagy úgy 30 darab!-mondta amit gyorsan meg is néztem.
Az csak 6 darab.
Nem érdekel az sok!
Engem sem érdekelsz akkor!-löktem el magamtól amire nagyon meg lepődött de utána inkább át fordultam arra az dalamra ami miatt nem láthatom majd azokat a cápa fogait.
Csak szólok hogy Endevard feljelentett...-mondta egy kis csönd eltelte után amire gyorsan fel I ültem és rá néztem.
Mivan?!
Annyira ki volt akadva hogy a szüleidet is behívatta hogy azok is fizessenek neki amiért ollót szúrtál Todoroki kezébe.
A nyakába akartam.
Jó tök mindegy de mind a kettő szülőmérges volt főleg az anyád. Asszem le rendezték a pénzt de nem tudom.
Pénzt?-kérdeztem már sokkoltan.
Igen. Ki kelledt fizetniük Todoroki műtétjét.
Műtét?!
Igen. Annyira sok eret át vágtál hogy csoda hogy nem kelledt amputálni neki a tenyerét.
Mennyibe került?-kérdeztem már majdnem nevetve hisz minek neki műtét de most úgy komolyan?!
Sokba. Nem tudom de milliók felett voltak már.-mondta amire teljesen le sokkolódtan de most úgy szó szerint. Anyáméknak annyira sok pénzt kelledt nekik oda adniuk mert majdnem meg öltem az első számú hős fiát.... Annyira szarul éreztem magamat,hogy már csak ezt a pár sort tudtam kinyögni még rendesen.
M..menj el kérlek...-mondtam amire egyből vette is az adást és a függönyt el húzva ment is el.
Sírva öleltem magamhoz a takarót majd úgy nem sokkal később el is aludtam.

Mikor fel kelltem egyből a koliba is mentem majd ott magamra zártam az ajtót és a fürdőbe mentem ahol a tükörképemmel néztem farkas szemet addig amíg erőből bele nem ütöttem egyett ami így szilákosra nem tört.
FASZOMAT!-ordibáltam el magamat majd el kezdtem ütlegelni a tükör helyét amíg hírtelen le nem fogott valaki hátulról.
Nyugodj meg Bakugo!-mondta az a rohadt ragasztó szalag amíg erőből bele nem vertem fejemet a fejébe.
TAKARODJ KI!-ordibáltam rá és ahogy észre vette hogy vérzik az orra egyből ki is szaladt én pedig el kezdtem a falat verni.- Faszomat az egész univerzumban...-mondtam majd hírtelen le is fogott megint valaki.
Nyugodj meg oké?!-mondta aggódva Kirishima amire persze megint kurva ideges lettem és őt is le akartam volna fejelni de aktiválta képességét így úgy éreztem hogy sziklába vérem a fejemet de ahogy egyre jobban vágtam hátra a fejemet többször is úgy éreztem hogy vérzik a fejem így inkább abba is hagytam pár perc után. Ahogy észre vette Kiri hogy kapkodom a levegőt egyből át vetette egyik kezem vállán majd úgy segített el mennem az ágyamig ahol a többik sokkoltan néztek minket. Azaz csak Pikachu, Pinky meg a ragasztós csávó akinek előbb vertem fejem az orrába.
Van kötszer?-kérdezte Kiri rám nézve amire el kezdtem homályosan látni és hányingerem is lett hírtelen na meg persze az a jól ismert szédülés is.
Nálam van a szobámban!-mondta Pinky amire Kiri gyorsan el is rohant én meg az ágyra dőltem szó szerint mint aki minjdárt el ájul.
Bakugo! Ne csukd be a szemed rendben?!-mondtam idegesen Mina majd jött hozzám.- ha beszélej hozzád akkor nem fogsz elaludni ugye?-kérdezte pánikolva amire csak meg szorítottam a takarót jelezve neki hogy nem nem fogok meghalni még.-Rendben akkor...
Ez kurvára fájt Baku!-mondta Sero az orrát fogva.
El is törted neki anyám!-mondta Mina amire el kezdtem hallkan nevetni és kezdtem egy kicsit már jobban lenni.
Úristen Bakugo nevet...
FIÚK!! NAGY GOND VAN!!!-ordibálta Mina amire kedztem egyre álmosabb lenni amit szerintem észre is vett mert arcon csapott.
Úristen mi történt?!-szaladt be Kiri ahogy hallodtam majd utána csak sötétség.

Kirishima Eijiro:❤️🪨

FIÚK VALAMI GOND VAN!!!-hallodtam meg Mina hangját amire gyorsan be is futottam Kaminarival az oldalamon.
Úristen mi történt?!-kérdeztem sokkoltan amire Bakugora mutatott.
Valami baj van mert nevetett!!-mondta amire ilyedten néztem rá ahogy realizáltam hogy elájult Baku.
Elájult Mina!-mondta Kaminari amire a lány egyből le is nézett az eszémelten fiúra amire ő is majdnem elájult már.
Inkább menjél el Recovery Girl höz Seroval és ha el látta a sebet akkor majd gyertek vissza!
Nem visszük be Bakut is?-kérdezte orr hangon Sero ami kicsit tényleg vicces volt.
Nem. Akkor csak még nagyobb baja lenne. Na de gyorsan menjetek és ha kérdezik hogy ki tette akkor mondjátok hogy véletlen én tettem és kész!-mondtam amire csak mind a ketten bólintottak és már el is tűntek.

Jaj bro mi történt veled ez a pár nap alatt...-sóhajtottam fel majd csuktam be az ajtót és oda lépve mellé kerestem meg fején a már nem annyira vérző sebet majd elő is vettem a fertőtlenítőt és egy kis zsepire öntve kezdtem el tisztigatni a sebet.
Ba...zdmeg...-mondta fáradt hangon Baguko amire persze gyors rá is néztem. Az arca teljesen piros volt és már a sírás szélén járt mert a szemeiből már majdnem folytak a könnyek. Így szerintem.
Minden oké?-kérdeztem majd Kaminarira néztem.-Denki kérlek most menjél ki rendben?
De ne máááár!-kezdett el nyafogni.
Ha ki mész akkor elmondom neked majd valamit oké?
Rendben!-mondta majd szaladt is ki vidáman az ajtón.
Figyu tudom hogy valami baj van. Már napok óta nem olyan vagy amilyen. Meg mindig elsírod magadat...én nem olyannak ismerlek aki szokott sírni meg depressziós.
Miért?-kérdezett rá végül és ült fel mellém.
Mit miért?
Miért aggódsz folyton értem?
Mert szeretlek...