Szóval a bolt óriási volt. Egyszerűen zseniális. A kirakat olyan hatalmas, jól kidolgozott, és szuper. De komolyan! Uni nem is sejtette, hogy hova teszik. A kirakat legjobb helye az övé lett. Középen a Lego és az újdonsült barátja között foglalt helyet. A gyerekek folyton bámulták, és ilyeneket mondtak:
- Hű de szép az az unocornis!
- Ja mi is a neve?
- Azt írja Uni a mágikus barátod.
- Hű ilyet kérek karácsonyra!
- Molli drágám ugye tudod, hogy csak április van?!
- Persze de egy hercegnő mindent tud!
- Istenem attól még hogy kinyílik előtted a Tesco ajtó, még nem vagy " hercegnő".
- De én akkor is azt kérem karácsonyra.
Ilyen párbeszédeket hallattak csodálói. Ekkor egy olyan ismerős anyuka lépett a kirakat elé a kislányával.
- Nézd kicsim azt az unocornist én terveztem.
- Akkor talán vennünk kéne egyet.
Uni egy óra múlva egy csodás gyerekszobádan tudta magát.