Reggel miután felkeltem, és megreggeliztem, rögtön megkaptam, hogy most már tényleg rakjak rendet a szobámban. Egyébként már tegnap megígértem, de (igen bevallom) túl lusta voltam hozzá. De ma délelőtt már meg kellett csinálnom. Egyébként ezt az egészet nem értettem. Oké, hogy szenteste, jön a ,,Jézuska", és ha kupi van nem hoz ajándékot stb... De kikérem magamnak! Nem is volt nagy rendetlenség a szobámban. Csak néhány üres Túró rudis papír hevert szanaszét, használt zsebkendők, ruhák és tankönyvek a földön... Csak a szokásos. Jó végül Katsudon segítségével (jó igazából ő csinálta a nagyját, csak mert nekem fontos Messenger konzultációm volt Senpaial) összerámoltam, és még ki is porszívóztam! Még hozzátenném, hogy egyedül a földön lett rend... Az íróasztalomat kellett volna még lepakolnom, de szerintem anyu ránézett, és úgy volt vele, hogy mindegy. Szerintem már nem is látszik az asztal a sok mindentől, ami rá lett pakolva. Pedig van rajta egy-két szép asztalrajz by: me ^^

A nap további része szokásosan telt. Illetve majdnem. Be lett hozva a fenyőfa a nappaliba, így feldíszíthettük. És mi feldíszítettük! Nem tudom ki, hogy van vele, de szerintem nem lett túl szép xD Bár ehhez hozzátartozik a fa lehetetlen felépítése is... Nem baj, végül is arra jó volt, hogy eléülve Katsudonnal készítsünk a cosplay oldalra egy ,,Boldog karácsonyt!" fényképet. Itt sajnos az elemek ellennünk voltak, mert fényképezőt nem tudtunk volna használni, Katsudon telefonján nem volt elég tárhely, az enyém meg frissítette magát, utána meg kiderült, hogy 0%-on van, végül a laptopos képkészítésnél maradtunk.

Este pedig jó szokásomhoz híven yaoi estet tartottam. Találtam egy tök jó mangát, amit el akartam olvasni (Ten Count), és megtaláltam magyarul *^* A baj csak az, hogy szerintem a végéig már csak pár fejezet lenne, viszont... Hivatalosan tavasszal adják ki a 6.kötet (ez azért érdekes mert 7 fejezet már magyarra is lefordítottak...), és lehet, hogy addig várnom kell. Tegnap már megszívtam a Love Staggel, azt hittem ma szerencsésebben járok. Tévedtem. Egyébként nem rossz a sztori. Főhősünk mizofóbiában szenved, azaz retteg a kosztól, nem szereti ha hozzáérnek, vagy ha neki kell közvetlenül valamit megfognia, ami esetleg nincs lefertőtlenítve, mindig kesztyűben jár, és rengetegszer mos kezet. Már beletörődött a sorsába, amikor találkozik Kuroseval, aki ilyen pszicho doktor, és felajánlja segítségét Shirotaninak (főhősünk), hogy kigyógyítja a ,,betegségéből". És a kettejük kapcsolatáról szól a történet. Maga az alapsztori tetszik, meg a kivitelezés sem rossz. De... A végére már az volt a baj, hogy nagyon elhúzták. Mármint egy fejezet nagyon rövid lett, és volt, hogy 3 fejezeten keresztül mutattak egy nyamvadt jelenetet... Jó nem kertelek, 3 fejezeten keresztül b*sztak.

Gomen, nem szoktam csúnyán beszélni (mondja ezt az, aki +18-as yaoi történetet ír), de ez most kikívánkozott.

Köszönjük a figyelmet, manga véleményezést hallhattak ^^

Egyébként miért szeretem ennyire a yaoit? xD *mielőtt kifejtené véleményét e műfajról, inkább feltölti az írást, aztán maximum 11 óráig marad fent, hogy reggel legfeljebb 10 óráig aludjon, mert nem szereti, ha alvással megy el az egész délelőtt*