Tudom, hogy egy jó pár bejegyezéssel lógok még szeptemberről. De hisz ennek megvan az oka. Ez pedig,mint tudjátok a látásomhoz van köze. Azt nem tudjátok, hogy az mr vizsgálat fehérje állomány sérülést is kimutatott. Nagy volt rá az esély, hogy agydaganattal kell szembe néznem, de a vizsgálat mást mutatott ki augusztus végén, és közel 2 hónapig táppénzen voltam. Én kértem ,hogy visszamehessek dolgozni, mert még mindig azon lennék. Sajnos a rohamok egyre rosszabbodnak,hol a szememet, hol pedig a jobb oldalamat érintik ( kéz és láb) . Felváltva. Féltem, hogy nem írják alá az alkalmasságit,és nem tudok visszamenni dolgozni. De nehezen megy, mivel foglalkoztatóként dolgozom. A gép előtt is alig tudok ülni, így nem tudom, hogy mikor fogom újra továbbírni a történeteimet.

De így is ért nagy öröm. Hisz szeptember 25-én megjelent a nyári Érzés Antológia kötet,melyben több írásom is helyet kapott. Nagyon izgatott voltam, hogy milyen lesz, s hogy végre a kezembe fogjam a tiszteletpéldányokat. Úgy volt , hogy szeptember 30-kai héten kapjuk kézhez őket. De mivel nagyon közel lakunk egymáshoz a pályázat kiírójával,Jánossal, így megbeszéltük e-mailon keresztül, hogy majd én átugrok Tolnára. Tényleg nagyon izgultam, hisz szinte a szülinapi ajándékként kapom majd kézhez őket. Majdnem bejött. Huszonötödikén szerdán megjelent, szombaton kora délelőtt megérkezett János üzenete. Nála vannak a tiszteletpéldányok,mehetek értük. Így átugrottunk apuval Tolnára. Nagyon boldog voltam, hogy végre a kezemben foghattam. János említette,hogy lesz karácsonyi verselő antológia is,s hamarosan küldi a részleteket. Miért is ne?