Az egyik feltétele a pályázatnak idén az volt, hogy olvasói véleményeket is kellett csatolni  a pályázathoz. Én igyekeztem, de sajnos csak kettő érkezett hozzám vissza a felkért személyektől. Az egyik egy olyan személy volt,aki jól ismeri az írói munkámat,nem is volt kétséges,hogy őt fogom felkérni arra,hogy alkosson véleményt a Szövetség kéziratáról.  Így az egyik felkért olvasóm Nagy Levente lett. a megadott időpontra, sőt annál korábra már el is küldte számomra a kéziratról írt véleményét. Féltve nyitottam ki, de ahogy olvastam, a szívemet melegség járta át. Nem csalódtam Leventében. Ő pozitívan bírálta el a történetemet. 

Íme a Szövetségről alkotott olvasói véleménye:

Olvasói véleményezés

E.M.Miller-A Szövetség-A vírus

E.M.Miller történetei közül a Szövetséget tartom a kedvencemnek.

Már mikor az első sorokat olvastam, azzal megragadott, és az utolsó betűkig el sem engedett magától.

Nagyszerűen vezette be magát a történetet, elvarázsolt a titokzatosságával, de nem fedte fel magát könnyen, sőt a rejtélyességét az egész történet során fenntartotta. Ez az az írói eszköz amit E.M.Miller nagyon ügyesen használ és az olvasót teljesen magaköré csavarja. Ettől élvezhetőek a történetei, ez az ami kiemeli a többi író közül , ez teszi egyedivé. Ha megkérdeznék tőlem, hogy mit tudnék mondani E.M.Miller-ről, biztos elsőként a ,,titok" szó kerülne a mondatomba.

Bár nem a science-fiction a fő alkotási területe, mégis megállta ezen a téren is a helyét. És ez a második fő pont amiért méginkább kedvelem munkásságát. Az, hogy minden területen kipróbálja magát. A fantasy világától kezdve, a vámpír misztikumokon át a scifi-ig. Egy szóval változatos.

Mégis azt szeretem történeteiben és ami kiemeli, különlegesebbé teszi, hogy belesző a fejezetek közé verses,prózában íródott szövegrészleteket,verseket amit a Szövetségben is előszeretettel használt.

Mikor a történet felénél járunk, már mikor a főszereplőnk átveszi nagyanyjának helyét a Szövetségben, hatalmas fordulatot vesz a történet, felgyorsulnak az események, képbe kerülnek a földönkívüli élőlények, és maga a vírus. Ezt folytatja lineárisan a történet végéig, de mégsem éreztem úgy, hogy egyre unalmasabb lett volna, mert képbe jönnek újabb és újabb megoldatlan problémák. Mint az árulás és a fokozódó feszültség.

A történet végén a teljesen beállt apokaliptikus hangulat közepette írónk a fokozódó végjáték hangulatot addig húzza míg az olvasó már a köremit rágja és a legvégén kiderülő titokkal Happy End-et zárunk,beáll maga a katarzis,béke,harmónia a Földön.

Összességében: a kedvenceim közé tartozik, nagyobb negatív élményt nem tapasztaltam, tökéletesen tükrözi E.M.Miller írási stílusát,mint egy zsonglőr, úgy játszott a szavakkal és pazarul teleszőtte az alaptörténetet sajátos jegyeivel